Vendéglősök Lapja, 1914 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1914-09-05 / 17. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1914. szeptember 5. Szimon István BUDAPEST, V., AKADÉMIA-UTCZA 7. szám. Csemege, fűszer, italok, konzervek és sajtok nagykereskedése. — A legtöbb előkelő szálloda, vendéglő és kávéház szállítója. Detail üzletek: Budapest több pontján. Kérjen árjegyzéket! TELEFON 29—60 R bortörvény iparunkra vonatkozó rendelkezései. (Folytatás.) Borkezelésnél tiltott anyagok. Abból, hogy a törvény 2—4. §-aiban egyenkint részletesen fel van .sorolva, hogy az okszerű pinczekezelés szempontjából minő anyagokat és eljárásokat -és mennyiben szabad a must és a bor kezelésénél használni, illetve követni, önként következik, hogy olyan anyagot, amely kifejezetten megengedve nincs, sem a must, sem a bor kezelésénél nem szabad használni. Mindazonáltal nagyobb világosság kedvéért a törvény 6. §-ában mint tiltott anyagok példaképen mégis fel vannak sorolva azok, amelyek a borhamisításra leginkább alkalmasak s amelyekkel csakugyan leginkább lehet borhamisitást (elkövetni. Gyóggborok. A gyógyborokra nézve törvény 7. §-a csupán annyiban tesz kivételt, hogy azok a törvényben megengedett anyagokon kívül még az illető bor gyógyhatását biztositó a közegészségügyi szempontból [kifogás alá nem eső gyógy- anyagokat s az ezen gyógyanyagok feloldásához feltétlenül szükséges más anyagokat is tartalmazhatnak, de kizárólag csak az e célra elkerülhetetlenül szükséges <és a hivatalos gyógyszerkönyv által (előirt mennyiségben. Ily gyógyanyagok például a chinin, vas, cola, coca, pepsin stb. Egyebekben a törvény rendelkezései a gyógyborokra is alkalmazandók. Ezek készítéséhez tehát szintén tilos mazsolaszőlőt, cukrot vagy szeszt használni, Y Gyógyborok alatt csak olyan borok értendők, amelyek gyógyászati célra szolgálnak és mint gyógyszer különlegességek, gyógyszertárakban vagy gyógyáruüzletekben árusittatnak. Hamisított bor. (A törvény nemcsak a bor (természetes bor) fogalmát állapítja meg, hanem meghatározza azt is, hogy mi a hamisított bor. (L. 8. §.) Méhsör vagy mézbor. A »méhsör« vagy a »mézbor«, amennyiben pnnak készítéséhez vagy kezeléséhez szőlő, mazsolaszőlő, must, bor vagy a törvény (III. fejezetében felsorolt italok nem használtattak és amennyiben nem bor gyanánt hozatnak forgalomba, pern esnek ezen törvény rendelkezései alá. [(T. 8. §.) Borhamisításra szolgáló anyagok árusítása. A törvény 8. §~ának negyedik bekezdése szerint olyan anyagokat, melyeknek a törvény rendelkezései alá eső italok készítéséhez vagy kezeléséhez való használata megengedve nincs, erre a célra, t. i. a must vagy a bor, törkölybor, gyümölcsbor, pezsgő- és habzóbor készítésénél vagy kezelésénél leendő használat céljaira, a magyar szent korona országainak területén hirdetni, ajánlani vagy bármi módon forgalomba hozni tilos. Egyébként azonban, amennyiben ezek az anyagok más célra használhatók, hirdetésüket, ajánlásukat és forgalombahozatalukat ezen törvény rendelkezései nem érintik. Minthogy az 1908:XLVII. t.-c.-ben a borkezelésnél megengedett anyagok egyenként fel vannak sorolva, ebből, valamint a törvény 8. §~ának most idézett rendelkezéséből következik, hogy az előző, bekezdésben említett tilalom kiterjed minden olyan titkos összetételű vagy meg nem nevezett anyagra vagy szerre, amelynek a forgalombahozó által adott elnevezésből nem tűnik ki, hogy az illető anyag vagy szer tulajdonképen miből áll (pl. »Non plus ultra bor- deritő szer«). All ez még akkor is, ha az illető borkezelésre hirdetett árucikk tényleg csak a megengedett anyagokat tartalmazza ugyan, de ezek nincsenek a saját nevükön megnevezve; mert azoknak, akik ilyen anyagokat a borkezelési célra szereznek be, szükséges tudniok, hogy azok miből állanak, minthogy azokat csak igy használhatják a borkezelésnél. Ennélfogva az 1908: XLVII. t.-c. rendelkezései alá eső italok kezelésénél ezen törvény [értelmében megengedett anyagokat csak világos megnevezésük mellett szabad erre a czélra hirdetni, ajánlani vagy bármi módon forgalomba hozni. Ha tehát valaki az említett példa szerint borderitő szert »Non plus ultra«, »Hungária« vagy [más efféle elnevezés alatt akar forgalomba [hozni, ezt megteheti ugyan, de az áru csomagolásán, valamint árjegyzékeiben, hirdetéseiben stb. (világosan fel kell tüntetnie, hogy az jillető áru minő anyagokat tartalmaz és minő arányban. A törvény 8. §-ának ötödik bekezdése szerint tilos hamisított bor készítésére, illetve a törvény rendelkezései alá eső italoknak tiltott módon való kezelésére tanácsot adni, útmutatást készíteni, ilyet hirdetni, vagy bármi módon terjeszteni. Aki a törvénynek (,a jelen szakaszban említett rendelkezései ellen Vét, az a törvény 38. §-a szerint ugyanolyan büntetéssel büntethető, mint az, aki hamisított bort készít vagy ilyet tudva forgalomba hoz. Külföldi borok. Az '1908:XLVII. t.-c. rendelkezései kiterjednek arra a mustra, borra, törkölyborra, gyümölcsborra, gyógyborra, pezsgőre és habzóborra, illetőleg ezek olyan hamisítványaira is, amelyek (külföldről hozatnak be a magyar állam területére, mert az egyenlő elbánás elve nem engedi meg, hogy olytan italok, amelyeknek előállítása nálunk tiltva van, más államokból kerüljenek hozzánk forgalomba, illetőleg a külföldi származású italok a hazai termékeknél kedvezőbb elbánásban vagy enyhébb elbírálásban részesüljenek. Másrészt azonban indokolt, hogy bizonyos kiváló külföldi csemegeborok az illető országból hazánkba is behozhatok, illetőleg itt forgalomba hozhatók legyenek, még akkor is, ha előállításuk az illető országban szokásos oly eljárás szerint történt, amely nálunk nincs megengedve. (T. 9. §.) A törvény 9. §-a azonban világosan kimondja, hogy e tekintetben csakis olyan erős vagy édes külföldi csemegeborokra nézve tesz kivételt, a melyek egyes bortermő országok különlegességei s a világpiacon már eddig is mint ilyenek szerepeltek s amelyeknek előállítása az illető külföldi államban meg van engedve (például sherry, malaga, madeira, marsara, portborok stb.). E mellett továbbá a törvény még azt az igen fontos megszorítást teszi, hogy ezen külföldi csemegeborok készítéséhez kizárólag olyan aszuszőlő (mazsola) használható, amely abban az országban a szesz vagy lesetleg ott szokásos más anyagok használata is meg van engedve, ez azok behozatalának s itteni forgalombahozatalának akadályául nem szolgálhat, ha csak alkoholtartalmuk a 22 és fél térfogatszázalékot nem haladja túl. Az említett külföldi csemegeborok a magyar szent'korona országainak területén csak a származásuknak és minőségüknek megfelelő elnevezés alatt hozhatók forgalomba s készletbentartásuk is csak a megfelelő elnevezésnek, illetve megjelölésnek, a bort tartalmazó palackon vagy más edényen való feltüntetése mellett engedtetik meg. (T. 9. §.) [ (Folytatjuk.) R málnáról. (Befejező közlemény.) A málna rendszeres termesztése többféle módon történhet, ezek közül az elterjedtebbeket röviden a következőkben említem meg: Házi kertekben a málnatövek termőveszőit a tőtől 50—60 qm. távolságra levert mintegy 150 cm. hosszú vendégkaróhoz kötjük legyező alakban ki. Ha a tövek sort képeznek, úgy a vendégkarók helyett a sorokkal párhuzamosan haladó léczállványzat vagy erősebb karókra erősített 2—3 sor drót is teljesen megfelel a czélnak. Nevelhetjük a málnát úgy is, hogy a tövektől kétoldalt — a föld felszínétől 50 cm. magasságban egy drótot huzunk ki, amelyekre azután a termőveszőket kötjük le, vagy ha több sorról van szó, minden két sor tő közé egy-egy drótot huzunk, amelyhez azután a két növénysor megfelelő odalán levő termőveszőit kötjük háztető alakban oda. Mind a három nevelési módnál a tőtől növő hajtásokat szabadon hagyjuk növekedni. Nagyobb ültetvényeknél a karók vagy a drót teljesen el is maradhat, de ily esetben célszerű lesz az ültetésre az önmagát is jól feltartó, merevebb vesszőt nevelő fajtákat választani. Teljesen magára hagyni nem célszerű, mert igy a terület rövid idő alatt teljesen be lesz nőve a mindinkább gyengülő növekedést mutató sarjukkal, úgy hogy a talaj megmunkálása és tisztán tartása szinte lehetetlenné válik. A málnát ősszel vagy tavasszal ültetjük. Az őszi ültetésnél vigyáznunk kell arra, hogy a felhasználni kívánt sarjak tényleg jól beérettek, tehát már elegendő tartaléktáplálékkal bírók legyenek. Ültetés után 3—4 szemre vágjuk vissza a tő vesszőit. A tövek további nyári kezelése a talaj tisztán és porhanyósan való tartásán kívül még abból áll, hogy a szükséges hajtások jobb fejlődése végett a felesleges sarjakat kivágjuk. A kitermett termővesszőket vagy a termés leszedése után vagy a következő tavasszal vágjuk tőből el. Tavasszal a metszés alkalmával az előző évi hajtások közül azok erőteljessége és a rendelkezésre álló hely szerint hagyunk meg általában 6—10-et. Az ily módon meghagyott vesz- szőket csupán csak az esetben vágjuk kissé vissza, ha azok tulhosszuak, vékonyak vagy a végük elfagyott lenne. A metszést követő kiköTemesvári Polgári Serfőzde R.-T. TELEFON: „József“ 6-34. Hazánk legnagyobb, teljesen átalakított, legmodernebb újberendezésü vidéki sörfőzdéje ajánlja a legjobb nyersanyagból gyártott, legfinomabb világos (dupla korona, márciusi, udvari, dupla márciusi) és barna bajor söreit. Különlegesség: a dupla maláta Corvin-sör. Budapesti főraktár:IX., Tóth Kálmán-utca8—10. elsőrendű természe tes, szénsavdus asz tali gyógyvíz. ZANT01SAVANYUVIZ Bornak:fűszer. Betegnek: gyógyszer. Egészségesnek; óvszer ^^PÉCZELY ANTAL TELEFON: 40-97. ÁSVÁNYVIZ-NAGY- KERESKEDuNÉL BUDAPEST, II., K. MARGIT-KÖRUT 50-52. SZ.
