Vendéglősök Lapja, 1914 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1914-06-05 / 11. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA Szimon Sstván BUDAPEST, V., AKADÉM!A-UTCZA 7. szám. 1914. junius 5. Csemege, fűszer, italok, konzervek és sajtok nagykereskedése. — A legtöbb előkelő szálloda, vendéglő és kávéház szállítója. Detail üzletek: Budapest több pontján. Kérjen árjegyzéket! TELEFON 29—60 Fürdőkről és íürdőzőkről. Társaságban, családban az érdeklődés a nyaralás, a fürdőhely felé fordul, az újságokban, prospektusokban, reklámoszlopon csábitó szépséggel körülfogva jelentkeznek a nagy fürdők és a kis fürdők s néhány hét múlva előkelő bőröndök milliói repülnek szerte az országba, a szomszéd Ausztriába s az egész világba, széthordani a verejtékkel vagy fürge könnyűséggel összeszedett bankókat. Ilyenkor aktuális a fürdőkérdés és ilyenkor lehet megállapítani, menynyire fürdőző nemzet a magyar. Ha ezekből a látszatokból következtetni lehetne többre is, az ember készséggel állapítaná meg, hogy a nyári két hónapban mindenki fürdik az országban. Pedig dehogy fürdik, dehogy! Csak fürdőzik. Csak fürdőző nemzet vagyunk, amely az elrontott gyomrát, a fájó lábait, a fogyó erőit kúrálja, vagy szórakozik, pihen, üdül, a lányát adja férjhez és galambokat lövöldöz, egyszóval fürdőzik, de nem fürdik. Fürdőzni lehet viz és kád nélkül, a fürdőzés még nem fürdés. A fürdőzők statisztikájából legfeljebb azt lehetne megállapítani, hogy hány embernek telik arra, hogy nyáron elhagyja a megszokott lakását és hogy a doktorokat, vállalkozókat fürdőtulajdonosokat gazdagítsa. De nem lehet megtudni, mennyire fürdenek nálunk az emberek. Erre sokkal megbízhatóbb forrásokra van szükség. Csak a statisztika világitó számoszlopaiból derül ki, hogy fürdőzők és fürdők, üdülők és tisztálkodók számaránya mily messze jár egymástól. Nos, ha azt nem tudjuk is^ biztossággal, hogy a nyári két- három hónapban hány ember áll be a reménykedő és vidám fürdőzők közé, azt igenis felbecsülték már, hogy mily mértékben fürdik télen és nyáron rendszeresen az ország lakossága. Tehát: meg lehet állapítani, hogy nem vagyunk fürdönemzet. Abból a Statisztikai felvételből, melyet a belügyminisztérium a Társadalmi Muzeum és a Magyar Népfürdő-Egyesület együttesen állították össze, kiderült, hogy az ország tizennyolcz és félmillió lakosa közül 73.7°0, azaz tizenhárom millió ember olyan helységben lakik, ahol egyáltalában nincsen nyilvános fürdő. Ez a tizenhárom millió ember tehát vagy otthon fürdik, a maga angol higiénikus felszerelésű cserép-fürdő kádjában, vagy hintón és Pullmann-kocsin jár a szomszéd nagyvárosba fürödni. Akkor tudniillik, a mikor ez a tizenhárom millió ember bankigazgató lesz vagy nagyvállalkozó, vagy esetleg néhány ezer hold földnek az ura. Addig egyelőre még nem fürdik. Lehet, hogy némelyik fürdőzik közülök ; lehet, hogy pár ezer valamiféle nyomorult teknőben vigasztalódik olykor, egyrésze a nyári két hónapban „lefürdi“ az egész évre szóló porcziót, de egészben el lehet mondani, hogy az ország minden négy lakosa közül csak egy él olyan városban, ahol bármikor módjában van fürdeni. Három pedig nem fürdik, hogy Eötvös Károlynak adjon igazat, aki tudvalevőleg megállapította már statisztika nélkül is, hogy csak az ur, a zsidó meg a beteg ember fürdik, de a magyar ember nem fürdik. Igaz, hogy a német birodalomban ugyanilyen pontosságú statisztikai felvétel mást konstatált. Azt konstatálta, hogy ott a lakosság 42.5°|0-a, tehát körülbelül minden második ember él olyan helyiségben, melyben nyilvános fürdők vannak. De — hja a német, az más ! Az jómódú, iparüző, régibb kultúrájú! Hol vagyunk mi még azoktól — fogják mondani a kényelmes bölcsek. Azok, akik mindent megértenek és mindent elintéznek egy indulatszóval. Pedig hát, ha az mind igaz istákkor sem következik szükségképen, hogy bele kell törődni. Nem következik, sőt bizo- 1 nyosan nem igaz, hogy a földművelő- ! nemzetnek ne lehetne épen annyit fürdeni, ép oly rendszeresen — télen- í nyáron, — mind az iparüzőnek. Nem igaz, hogy amit a jobb gazdasági körülmények még nam tettek szükségletté, itt ne lehetne elfogadtatni neveléssel, szoktatással. A fiirdö nem luxus, a fürdő testápolás, az egészség, a munkaképesség eszköze, mint a levegő, a táplálék, a ruha. A bőrét nem csak annak kell ápolnia, aki finom arcbőrre vágyódik, a rendszeres élés annak is kell, aki nem akar bőrbajt, aki nem akar tuberkulózisban elpusztulni, akinek erejére van szüksége. iHogy erre miképpen lehet ráka- patni a nem túlságosan jómódú nemzetet ? Ennek is, mint minden kultur- kérdésnek nemcsak gazdasági oldala van, hanem nevelő-oldala is. Aki elolvassa azt a vaskos füzetet, melyre a Társadalmi Muzeum kiadványai közt e kérdésről megjelent (Hlavács Kornél és Pataki Béla, Munkásfürdő, népfürdő és iskolafürdő) rögtön tisztába jön vele, hogy csak az az egy mód kínálkozik, amelyet az Országos magyar népfürdő-egyesület egy évtized óta ajánl már: iskolafentartók, hatóságok és vállalatok rászoktatni olcsó zuhanyfürdőkkel mindenkit, a legszegényebb néposztályt is, a télen- nyáron való fürdésre. Ez a kérdés hovatovább legégetőbb szocziális kérdéseink sorába kerül: ott lesz a helye harczosainak a tüdővész, az alkohol, a kivándorlás nyomorúságai ellen küzdők csatavonalában. De emezeknél sokkal könnyebb lesz a köztisztaságért sikraszállók viaskodása, mivel aránylag kis áldozatokkal megvalósíthatók az ideáljai. Idigenforgahrá üzletek. Hz idegeníorga’om legközelebb ismét üzlet lesz. Ebben az esztendőben még csak évi 23.000 K van felvéve idegenforgalmi czélokra a főváos költség- vetésébe, de a jövő esztendőre már most megindultak a tárgyalások valami nagyobbszabásu akczió előkészítésére. Ki akarják bővíteni, illetve fejleszteni az idegenforgalom emelésére alakult egyesületet, azonkívül a menetjegyirodának is nagyobb tervei vannak a fővárossal. Mindezektől függetlenül egy amerikai társaság is érdeklőd ik Budapest iránt s egy angol- nyelvű beadványban sok amerikai vendéget helyez kilátásba Budapestnek, ha ezért a főváros állandó szubvenciót hajlandó adni. Hz amerikai társaságot gróf Berchtold külügyminiszter ajánlotta a fővárosnak. Temesvári Polgári Serfőzde R.-T. TELEFON: „József“ 6-34. Hazánk legnagyobb, teljesen átalakított, legmodernebb újberendezésü vidéki sörfőzdéje ajánlja a legjobb nyersanyagból gyártott, legfinomabb világos (dupla korona, márciusi, udvari, dupla márciusi) és barna bajor söreit. Különlegesség: a dupla maláta Corvin-sör. Budapesti főraktár: IX., Gyep-utcza 58. ZÁNTÓI savanyúviz főraktára: TELEFON : 40-97. PECZELY ANTAL BUDAPEST, II., K. MARGIT-KÖRUT 50-52. SZ. ASVANYVIZ-NAGYKERESKEDŐNÉL
