Vendéglősök Lapja, 1900 (16. évfolyam, 2-23. szám)

1900-09-20 / 18. szám

4 Vendéglősök Lapja 1900. szeptember 20. mával a nyugdijegyesület alaptőkéje javára, a közgyűlés áltál meghatározandó dijat tar­tozzanak fizetni s hogy a segédszemélyzet változtatása alkalmával hasonló czélra a főnökök is bizonyos dijat fizessenek. Mondja ki a közgyűlés, hogy a pinczér- elhelyezéssel foglalkozó pinczéregyleteket s egyesületeket köriratban felhivandóknak tartja, hogy az előbbi indítványban jelzett dijak beszedését közvetítsék s elősegítsék. Amennyiben az e) és f) alatti indítvá­nyok elfogadtatnának, azok végrehajtásával a nyugdíj egyleti igazgatóság bizassék meg. Egyhangúlag elfogadták. A szabadkai pinczéregylet következő indítványát is elfogadták: Mondja ki a közgyűlés, hogy Szabadka székhelylyel, B.-Bodrog megye területére kiterjedő hatáskörrel választmányt létesít, amennyiben ezen indítvány elfogadtatnék, a szabadkai pinczéregylet alaptőkéjéből 4000 korona alapítványi összeget ajánl fel a nyugdijegyesület alaptőkéje javára. Ellen­eseiben 2000 korona alapitványnyal fogna a jelzett czélhoz járulni. A következő indítvány az volt, hogy mondja ki a közgyűlés, hogy szükségesnek tartja egy a nyugdijegyesület ügyét külö­nösen felkaroló szaklapnak kiadását, mely­ből a nyugdijegyesület ügyei iránt érdek­lődők a kellő felvilágasitásokat megkap­hatnák. Ez indítványt Bokros Károly elnök hozzászólása után elhalasztották a jövő évig, amennyiben szaklap kiadása most még korai. Végül még a következő indítványokat fogadták el : Mondja ki a közgyűlés, hogy mindazon tagok, kik Tóth Endre és megbízottjainál a nyugdijegyletbe felvételre jelentkeztek, de a beiratási díjnál többet be nem fizethettek, hátralékos tagdijaikat, nyugdíjjogosultságuk­nak a belépés idejétől biztosítása mellett, havi aránylagos részletekben, súlyosabb megterheltetésük nélkül is lefizethetik. Mondja ki a közgyűlés, hogy az 1901. évi IV. rendes közgyűlést Szombathelyen fogja megtartani. Randvégh József indítványozza, hogy a nyugdijegyesület igazgatósági ülésének jegyzőkönyvei minden választmánynak 5 példányban és minden vendéglős, kávés- és pinczér-szakegyletnek 1—1 példányban megküldessenek, hogy a nyugdijegylet meg- ismertetese minél nagyobb körben történjék. Végül Sverteczky Gáspár bemutatja a magyar leszámítoló bank és a pesti magyar kereskedelmi bank betétkönyvecskéit, me­lyekben Budapest székesfőváros területén eddig elért perselygyüjtés eredményét, 438 koronát elhelyezte. Az igazgatóság a jelentést tudomásul veszi s a jelentést tevő igazgatósági tagnak fáradozásáért köszönetét mond. A vesztőhelyen. A nyugdíj egyesület ülése után az összes jelenvoltak a vesztőhelyhez kocsiz­tak, hogy a tizenhármak kivégeztetési he­lyén is leróják hazafias kegyeletüket. Az indulás, mely a központi szállótól történt, érdekes képet nyújtott. Öt perez alatt egész kocsitábor indult a vár mögött levő vesztőhely felé. A káposztás földekkel és kukoriczással körülvett obeliszk közül ekkor már nagy közönség várta az érke­zőket. A kegyeletes ünnepélyt Glück Frigyes a magyar vendéglősök kongresszusának társelnöke nyitotta meg. Költői szárnyalásu, hazafiságtól duzzadó beszédben festette a gyászos kort, mely a hazát tizenhárom leg­jobb fiától fosztotta meg. A beszéd mély hatást tett a jelenvoltakra. Ezután a koszorúk elhelyezésére került a sor. A kicsiny obe- liszket egészen befödték azok a szép nagy koszorúk, melyeket különböző egyesületek helyeztek el. A koszorúk szalagjain a következő felírások voltak: A magyar vendéglősök országos kon­gresszusa — a szabadság örökéletü vérta­núinak. A debreczeni pinczérek — a sza­badság vértanúinak. A ki titeket feled, az nem magyar — Kassa. Az aradi vértanuk emlékének —- a budapesti pinczérek szak- és munkaközvetítő egyesülete. A szabadság vértanúinak —- a nagyváradi pinczéregylet. A koszorúk elhelyezése után elénekel­ték a Hymnust, s ezzel a kegyeletes ünne­pély véget ért. A hanket. Este nyolcz órára volt kitűzve az első napot betetőző banket, melyet a „Fehér Kereszt A szálló téli kertjében tartottak meg. Valósággal megszállották a hatalmas helyi­séget az ünnepi vacsorán résztvevők, kik minden elfoglalható helyét betöltötték a télikertnek, igazán impozáns látványt nyújtva ezzel a nagyarányú részvétellel. A kongresszus és a jubileumi ünnep összes vendégei, az aradi szaktársak, vala­mint a város társadalmának más rendű képviselői megjelentek itt. Az első köszöntőt Gundel János mondta, ki lendületes szavakban éltette a királyt. Nagy Lajos, az aradi ipartársulat elnöke a következő hatásos beszed közben ürítette poharát: Igen tisztelt uraim! Nekünk, az aradi vendéglősöknek válik szent kötelességünkké, hogy a távol vidé­kekről összesereglett szaktársainkra emel­jük poharainkat, Köszönjük önöknek, hogy a körünkben rendezett ez országos kon­gresszusra oly szép számmal egybegyűltek és látogatásukkal bennünket megtiszteltek; köszönjük önöknek, hogy annak a nagy esz­mének, a Magyar Vendéglős Szövetség esz­méjének megtestesülését a mi városunk nevéhez fűzték, az alakulás büszkeségét ide kötötték. E szellemben tartsa meg az Isten sokáig a mi kedves vendégeinket. (Éljenzés.) Glück Frigyes szép beszédben áldást kér a szövetség működésére. Salacz Gyula polgármester emelkedett fel ezután s nagy figyelem között, lelkes, hatásos szavakban éltette a magyar ven­déglősöket. Gundel János általános éljenzés között tudatja, hogy Hubert pozso^d gyáros a léte­sített nyugdíj és menhely számára 500— 500 koronát adományozott. Salacz polgármester méltó pandánjaként az elhangzott szavaknak, arról tesz jelen­tést, hogy Glück Frigyes 1000 koronát adott az Aradon alapítandó vendéglős szakiskola részére. Nagy éljenzés hangzott fel erre, miközben az adományért Arad város nevé­ben köszönetét mondott a polgármester. Fábián László főispán a kongresszus tagjait élteti sikerült tósztjában, melyet lelkesen fogadott a hallgatóság. Eclvi-Jllés László Mártonffy Mártont, a vallás és közoktatásügyi miniszter kikül­döttjét élteti, mint akinek nemes életczélja tanítani, nevelni, felvirágoztatni s a felvirá­goztatás által nagygyá, erőssé tenni a nem­zetet. Bokros Károly nyugdíj egyleti elnök a sajtót köszönti fel hatásos tósztban. Mártonffy Márton Ja polgármestert s Arad városát köszönti fel lelkes szavakban. Geres Márton a vendéglősök, kávésok és pinczérek nyugdijegylete- és annak elnöke Bokros Károlyért üríti poharát. Dálnoky Nagy Lajos szellemes beszéd­ben üdvözli, mint a megye alispánja a ven­dégeket Aradmegye területén. Barabás Béla dr. tósztja hol lelkesült- ségre, más helyen meg derűs hangulatra, kaczagásra ragadta hallgatóit. Visszaemlé­kezik, hogy régóta vendég ő már a külön­böző vendéglőkben, „vendég, aki fizet, s észrevétlen is fogad borral kevert vizet“, Régi tapasztalatai alatt látta, mint lett a lenézéssel fogadott néposztályból a társa­dalom számottevő, előkelő rétege. Miközben e fölötti örömét fejezi ki, élteti a kávéso­kat, vendéglősöket és a munkásokat, a han­gyákat : a pinczéreket. Désy Géza dr. emelkedett szellemű beszédben köszönti fel a társaság virágait: a hölgyeket. Ezután a fosztok hosszú sora követ­kezett, melyek természetes folyományai voltak a kitűnő italoknak és a pompás, ki­váló menünek, mely Nagy Lajos konyháját dicséri. A pazar étlap a következőképen volt összeállítva: Barna csirke leves. Tok és fogas tatár-mártással. Filée de boef körözve. Almás pite. Pulyka kompottal. Parfait piskótával. Vegyes gyümölcs. Sajtok. Fekete kávé. .Sör. Fehér bor. Vörös bor. Pezsgő. Ásványvizek. Borokban, de főképen a pezsgőkben olyan nagyarányú felsorakoztatás volt, aminő ritkaság a bankettek történetében. Ez az által vált lehetővé, hogy a czégek nagy szállítmányokat ajándékoztak az ünnepi alkalomra; itt főképen Louis Francois és Törley jártak elől. A jókedvhez, mely úgy tizenegy óra után valósággal tombolt a teremben, a czi- gány is hozzájárult, a Nagy Károly kitűnő bandája, mely sokáig együtt tartotta a tár­saságot. A pinczér-egylet díszközgyűlése. (Szept. 13.) Az ünnepi díszközgyűlés reggel 9 órától kezdődőleg a Központi szálloda ez alkalomra szépen feldíszített dísztermében volt megtartva igen szép és nagyszámú közönség részvéte mellett. Az elnöki széket Huzó István foglalta el. Körülötte ültek Kovács Istváu alelnök, Pölcz Miksa, Nagy Lajos, dr. Barabás Béla, Gundel János. Ott voltak továbbá Kristóry János, Edvi-lllés László, Sarlót Domokos főkapitány, Bokros Károly, Glück Frigyes, dr. Solti Ödön, Dukesz Vilmos stb. Az ün­nepélyt az aradi dalárda nyitotta meg a Hymnus eléneklésével. Ezután Húzó István tartott szép be­szédet. Rövidesen elmondja a közgyűlés czélját s örömét fejezi ki a felett, hogy a vendégek oly nagy számban jelentek meg. Kevés egyesület van — úgymond — amely ilyen hosszú idő óta áll fenn, s a melynek olyan nagy múltja van, mint az aradinak. Ldvözli a megjelent vendégeket s a köz­gyűlést megnyitja. Ezután dr. Barabás Béla mondta el gyönyörű, nemes hévvel előadott beszédét, melyet rövid kivonatban itt adunk : Sok küzdelmes időt kellett megérnünk, hogy itt találkozhassunk oly szép számban, a hol megüljük igazán emlékezetes ünne­pélyünket. Én, mint a társulatnak egyik

Next

/
Oldalképek
Tartalom