Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-24 / 12. szám
12. szám. RÁKOS VIDÉKE tépelődött egyes eszmék fölött, mig sikerült neki egyben- másban megállapodnia, határoznia. De amiben egyszer megállapodott, attól nem tért el, nem kellett eltérnie, mert az tiszta igazság volt. Valamint Sokratesről feljegyzik, hogy ő volt a leg- bölcsebb Görögországban, úgy Kossuthról állíthatjuk, hogy ő volt korának legnagyobb férfia Magyarországon. De nincs is magyar ember, kit Kossuth nevének említése érintetlenül hagyna, kit a sírjából kikelő múlt idők összes dicsőségük, fényükkel, a halhatatlanságra igényt tartó alkotásaikkal meg ne hatnának s gondolkodásba ne ejtenének. Midőn abba a sötét sirba tekintünk, melyben nyugvóhelyet talált, egy, Isten kiváló kedvezéséből, oly hosszú életpályát megfutott, annyi vihar ellen erős lélekkel győzedelmeskedő hontalan ; midőn a sohasem szünetelő, kitartó tevékenységben önmagát felemésztő életerő végső kilobbanásával dobogni megszűnt, az annyit és oly nagyon szerető szivet a honfitársak és kegyeletes élők a halál csendes birodalmának átszolgáltatták; lelkűnkben mélyen megindulva elmélkedünk mi is a sir- hant felett, mely dicső történetünknek egyik legdicsőbb- jét, alkotó és szervező, bátorlelkü nagy fiát hangtalanul öleli az elmúlás, az elemésztő enyészet hideg karjai közé. De az enyészet, az eloszlás felfordított fáklyájával szomorkodó siri szelleme a nagy embernek csak romlandó por részeit, csak romlandó, kihűlt testi maradványait vette hatalmába, a nemes rész, mely felett az idő vas erőszaka s az általános korszellem törvénye mi hatalommal sem rendelkezik — egy örökéletet kezdett, mindnyájunk imájától kisérve. Kossuth harmonikus egyéniségének egy harmadik része a történeté. Ama monumentális nagy csarnok, melyek mindenikének homlokzatára egy-egy hatalmas alkotása van aranybetükkel felvésve, nemzedékről-nem- zedékre, századokról-századokra fog átszármazni. A népek és nemzetek vezérlő nagyjai korszakokra átvilágló lángelméi, hires katonái, a világszabadság pán- czélos és véres sebekkel borított harcosai maguk körül eseményeket halmoznak fel; győzelmeik, babérkoszorúik frissen virágzanak az elfutó idők mohos romtörmelékei között máig. Mindenki ismeri neveiket, hírüket zengik a világ költői ezer nyelven. A művelődés fényessége mekkora részét köszöni a már sírjaikban rég eltemet kezett nagyoknak. Ily fénylő üstökös volt Kossuth Lajos is. S most, midőn bus sírja felett hálás nemzete ismét megáll s könnyeket sir immár domboruló sirhalma felett, nem feledkezhetik meg senki e hazában a kegyelet tartozó áldozatáról az elköltözött iránt; — nem feledkezhetik meg senki a közhála szózatáról, mely annyiak szivét dobogtatja. Kossuth Lajos alakja, élete a történelemé, tettei, munkálkodásának gyümölcse a közhazáé, a mienk. A szabadság, egyenlőség eszméinek megvalósulása egy uj világot nyitott meg a haladás szelleme előtt, mely minden téren óriási lendületet csinált, mindenkit felébresztett az általános, a méltó nagy munkára; hogy a tudomány, a különböző művészetek, az ipar, kereskedelem és gazdasági téren mindenki tehetsége szerint, mindenki közremunkálkodjék annak a magas színvonalnak elérésére, mely a magyar nemzetet gazdag tehetségei, ősrégi nemes hivatása révén az általános művelődésben megilleti. Kossuth Lajos juttatta győzelemre a szabadság, egyenlőség és testvériségnek már régtől lobogtatott zászlóját. Övé az uj nemzeti intézmények dicsősége s ezért fog neve élni a nép ajkán is, mely benne látja és tiszteli megmentőjét, felszabadítóját a szolgaság bilincseitől. Népszerűsége oly általános, mint aminő csak a legnagyobb népjótevőké és népboldogitóké lehet. Emléke élni fog közöttünk, mig csak magyar lesz a földön, amig csak magyar él. 3 oldal. Márczius 15. Márczius tizenötödikének hazafias ünnepét lelkesen megülték mindenütt mifelénk is. Kötetekre terjedne lapunk mai száma, ha minden ünnepélyről részletes tudósítást adnánk. Mégis a legnevezetesebbekről és hozzánk legközelebb állókról a következőkben számolnak be külön alkalmi tudósitóink: Rákosszentmihály! községi kaszinó. A községi kaszinó helyiségét megtöltötte az ünneplő közönség. Az ünnepi szónok Csizmadia Gyula r. k. lelkész volt, ki tüzes, hazafias lendülettel, nagyszabású, mélyenjáró heszédben ecsetelte a nap jelentőségét, fejtegetve a szabadság, egyenlőség és testvériség magasztos eszméit. Mélységes hatást keltett a gyönyörű beszéd, mely után Keresztes István dr mondott tőle megszokott lelkesedéssel és melegséggel előadott szép beszédet és Szathmári Lajos lelkész ragadta el a társaságot talpraesett, lángolóan hazafias szellemű beszédével. Őket is zajosan ünnepelték, nemkülönben Polner Ernőt és kitűnő szalonzenekarát, mely az ünnepnek különös díszt és hangulatot adott hazafias dalaival és egyéb pompás zeneprodukczióival. A társaság a késő éjjeli órákig a leglelkesebb hangulatban maradt együtt. A rákosszentmihályi kaszinó. A „Rákosszentmihályi kaszinó“, — mint már je- jeleztük is, — márczius 17-én, vasárnap d. u. 5 órakor tartotta .Márczius 15“ emlékére rendezett hazafias ünnepélyét. Az ünnepély P. Polner Ernő vezetése alatt levő „Szalon zenekar“ közreműködésével a Hymnussal kezdődött, melynek elhangzása után Kováts Aladár lelkes, hazafias szavakkal nyitotta meg az ünnepélyt. Szabó Ernő művészi előadással, hatásosan szavalta el Petőfinek „A nemzethez“ ez. költeményét, élvezetes előadásáért lelkesen megtapsolták. Az ünnepi beszédet dr. Halász Ferencz, a kaszinó alelnöke tartotta. A legfeszültebb figyelem, érdeklődés, majd hazafias lelkesedés kísérte mély érzelemtől áthatott szavait. Szívből s szívhez szólt a nemzet szomorú sorsának lefestésével. Megaczélozta az idegeket honszeretettől áthatott szavaival, mely szerint mindannyiunknak, úgy is, mint egyetemes egésznek, úgy is mint egyesnek kell, hogy önczélja a nemzet szabadsága legyen, ezért kell élnünk, de ha úgy hozza a sors, ezért kell meghalnunk. Megszoktuk, hogy kaszinónk legelső szónoka elragadjon bennünket minden egyes alkalommal ragyogó tehetséggel kifejtett szónoki előadásával, de ily el nem múló hatást csak oly szónok képes kelteni, kinek ékesszólásában mindenkor mély tartalom is van. Alig fejezte be dr. Halász az ünnepi beszédet, a lelkes tapsok közt egyszerre csak megszólalt a tárogató szomorú, bus, s mégis oly édes hangja. Szebbnél szebb kuruez énekeket adott elő Schwendt István szép bariton hangján a tárogató kíséretében. Majd utána a budapesti postás zenekar tárogató művésze lépett az emelvényre, s fújta a bánatos kuruez nótákat. A hatást leirni nem lehet. Mint valami villamos áram, futott végig a vér az erekben, könyfakasztó fájdalmas érzést váltott ki a tárogató édes, bus hangja —- felejt- hetlen szép volt. A műsor szerint utolsó előtti szám „Mi a haza?“ ez. melodráma volt, melyet Meyer Fe- renezné adott elő. Külön lapot szentelhetnénk, hogy ha csak megközelítően is méltatni akarnánk a művészi előadást, s a hatást mit keltett a hallgatóságban. Gyermekek, férfiak együtt könyeztek a nőkkel, — nem tudtuk leküzdeni a meghatottságot, mit gyönyörű előadásával idézett elő a művésznő. Több honfiúi szívben gyújtott igaz érzelemtől áthatott, örökké égő hazafias lángot, mint száz politikus összes működésével. A hatást nagyban fokozta a szalon zenekar harmónikus kísérete. A szép hazafias ünnepély a Szózat éneklésével ért véget.
