Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-24 / 12. szám
4. oldal. RÁKOS VIDÉKE. 12. szám. Ipartestület. Márczius hó 16-án ünnepelte meg ipartestületünk a Mazács féle vendéglőben márczius 15-ét. A szép számmal egybegyült közönség között ott voltak községünk vezető férfiai is. A lelkes és szépen megszerkesztett megnyitó beszédet Szabó József elnök, a magvas ünnepi beszédet pedig Rónay Tivadar ipt. jegyző mondotta el, — igen nagy sikerrel. A közönség mindkettőjüket zajosan ünnepelte. Budapest-rákosi polgári kor. A Budapest-Rákosi Polgári Kör hatévi szünetelés után tettre hivatván, a márczius 15-iki hazafias ünnep keretében mutatkozott be Rakosfalva közönségének. Az ünnepélyen Rákosfalva szine-java, különösen a hölgyek jelentek meg nagy számban s képviselve volt Mátyásföld és Kőbánya is. Sokan voltak ott továbbá a székesfőváros belső részeiből is. A Kircz Irmus és Janosits Antal művészi játékában előadott „Hunyadi László* nyitánya után Veress Alajos kir. tanácsos üdvözölte a megjelenteket. A nagy idők világraszóló nagy és dicső eseményeinek lelkes, találó méltatása közé sikeres fordulattal illesztette be a Budapest-Rákosi Polgári-Kör czéljának és törekvéseinek ismertetését a következőkben: .Társadalmi, kulturális és főleg szocziális forrongás zaja izgatja idegeinket s a legutóbbi időkben — sajnos — viharfelhők mutatkoznak politikai életünk horizontján is. Nincs miért titkoljuk, féltenünk keli ujjólag ősi alkotmányunkat s vérrel szerzett, vérrel védett szabadság jogainkat is. Risen kell lennünk s oda kell törekednünk ennélfogva minden erőnkkel, hogy a küszöbön levő és rohamosan fejlődő események a mi javunkra a magyar nemzeti társadalom, a magyar nemzeti kultúra s a magyar nemzet gazdasági fejlődése javára érvénye-üljenek. A Budapest Rákosi Polgári-Kör csekély erejéhez mérten szívvel leiekkel kivan ebben a munkában résztvenni s ezért és erre való tekintettel kéri a polgártársak és különösen a hölgyek: minden igaz hazafi és minden igaz magyar honleány szives és jóakaratu támogatását“. A Borús Endre és Takács Gyula bravúros előadásában elhangzott „Boka Kesergője* után Szűcs Ferencz dr. művészi szavalata: „A vén cziyány“ előadása nyújtott Janosits Antal zongora kíséretével igazi művészi élvezetet a lelkes hallgatóságnak. Őszinte, igaz hazafias lelkesedéssel megirt felolvasás következett ezek u'án. Horváth Lajos székes- fővárosi tanító ismertette a nagy idők nagy eseményeit nemzeti szinü keretbe illesztett vászonra vetített képekkel illusztrálva. Kár, hogy a képek egy része a felszerelés hiányossága miatt nem egészen sikerült A hatás azonban ennek ellenére is rendkívüli volt A hazafias ihlettel megirt és lelkesedéssel előadott szövegbe illesztett kurucz nótákat zongorán Janosits Antal adta elő; az énekeket: a boldogságos Szüzhöz intézett régi magyar könyörgést legrégibb eredeti dallamával, a .Talpra magyart* Kálozdi János 1848. márczius 15-én szerzett dallama szerint, a „ Kossuth-nótát*; a „Lengyel hymnuszt“ s a ,Ne sírj, ne sírj Kossuth Lajost“ Jánosits Antal zongora kísérete mellett Veress Alajosné énekelte igazi honleányi érzéssel és akkora hatással, hogy az utóbbiakat már a közönség is vele énekelte, valamint a Kölcsey Hymnuszát is. A sikeres előadás után társasvacsora és táncz következett, ami reggelig tartott. Amint a fentiekből kitűnik, a Budapest-Rákosi Polgári-Kör jogos önérzettel nézhet működésének sikerei elé. Rákosfalvi Függetlenségi 48-as Kör. Márczius 15-ét az idén a rákosfalvi „Függetlenségi 48-as Kör“ (Budapest, X., Rákosfalvai Kaszinó) nem a „szokásos“ fénnyel, hanem igazán mondhatjuk, szokatlan fénnyel, melegséggel ünnepelte meg és Rákosfalva polgársága ilyen sikerült ünnepélyt valóban régen produkált. Nem előre megállapított programm, hanem a hazafias érzések spontán, de annál lelkesebb megnyilatkozása, a körtagok mindnyájának sikeres közreműködése nyújtott kellemes emléket a megjelenteknek és egyrészt a hazaszeretet izzó lángja, a szabadság, egyenlőség, testvériség magasztos eszméi, másrészt a vidám szórakozásban eltöltött est felejthetetlenné teszik e napot Rákosfalva polgárságának emlékezetében. Bözel 100 körtag jelent meg ezen az ünnepélyen a csak nemrég megnagyobbított körhelyiség túl kicsinek bizonyult, ott volt Rákosfalva polgárságának szine-java, szegény és gazdag, iparos és szellemi munkás, földmives és kereskedő, kik mindnyájan annak a bizonyítékát adták, hogy ennek a polgárságnak szivében az egyenlőség és testvériség magasztos lángja ég, hogy át tudja érezni a szeretetteljes és megbonthatatlan összetartásnak Rákosfalva kulturális és gazdasági életére kiható hasznát és fontosságát. Az igazán tartalmas és lelkes ünnepi beszédet dr. Friedländer Manó elnök tartotta és kívüle még több körtag beszélt és szavalt, Szétsi Mihály pedig gyönyörű hegedüjátékával szórakoztatta az ünneplőket. urBBBBBBBBaBBBBBBaBBBBBBBaBBBBBBBBBaaBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBaa HÍREK. A képviselőválasztók névjegyzéke. A rákosszentmihályi országgyűlési képviselőválasztók 1913. évi névjegyzékének kiigazítását most kedden, márczius 26 án, d. e. 9 órakor végzi a községházán az ezzel megbízott küldöttség. A felszólamlásokat most kell érvényesíteni. A pestvidéki törvényszék uj elnöke. A király dr. Felix Antalt, a szolnoki kir. törvényszék elnökét nevezte ki a pestvidéki kir. törvényszék elnökévé. Ref. egyházi egyesülés. A rákosszentmihályi református egyház f. é. márczius 31-én (virágvasárnap) d. u. 3 órakor, a Il ik számú (Csengős házi) iskolának imahelyiségében közgyűlést tart. Tárgyak: 1. Jelentés a múlt évről. 2. Választásuk a 3 évi uj időszakra a) főgondnoki-, b) pénzkezelő gondnoki állásra az Egyházi törvény I. t.-cz. 117., 122. stb §. értelmében. 3. Kapcsolatos indítványok. A kinek-kinek nevére elküldött meghívókon a befizetendő egyházi adó is fel van tüntetve a hátralékkal együtt. A befizetés már ezen meghívó kézbevételével esedékes. F. é. julius 2-ka után községi végrehajtás kényszere áll be, amit ki-ki a maga jól felfogott érdekében kikerülni szíveskedjék. A befizetés postautalványon is teljesíthető az egyház pénzkezelő- ségéhez czimezve (Zöldfa-utcza 6. szám alatt). Az egyházi adóra az Egyházi Törvényből a következő tájékoztatás szolgál: „A rendes egyházi adót fizetni tartozik minden egyháztag: a) abban az egyház- községben, amelynek területén állandó rendes lakhelye van; b) abban az egyházközségben, amelynek területén ingatlan vagyona van, habár ott nem lakik is, amely esetben személyi adó nem, hanem csak vagyoni adó róvható ki, amely annak az egyházi adónak, amellyel az illető ott lakása esetén megterhelendő lenne, 25°/0-ig'*‘ „A presbyterium által kirótt fizetési kötelezettségek kivetése ellen az egyháztag jogosítva van a megváltoztatásért első helyen a presbyteriumhoz nyolcz nap alatt s ha annak határozatában meg nem nyugodnék, az egyházmegyei bírósághoz tizenöt nap alatt felebbezni.* (III. t.-cz. 19. §) „A Rákosszentmihály közvetlen közelében fekvő Mátyásföld, Ehmann-, Huszka-telepek, valamint Czinkota község ref. lakói nem tekintetnek szórványbelieknek, hanem a rákosszentmihályiakkal egyforma egyházi adó alá tartoznak. — Csömör azonban szórványnak tekintetik.“ (Egyházker. végzés 1908) Lelkész lakása az eddigi helyen: Sándor-u. 55. és Imre-u. 9. sz. a sarokház. Rákosszentmihály, 1912. márczius 17-iki üléséből. A ref. egyháztanács.
