Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)

1911-09-10 / 37. szám

4. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ. 37. szám. azonban a mulatság és a feledhetetlen nap sikeréből mit sem von le. Toronyóra - felszentelés ünnepélyén felülfizettek: Bariti János 4.—, Höffer Antal 1.—, Kalina István 4.—, Peterka 1.—, Schlosser János 10.—, Diósi Nándor 3.—, Wintermantel József 5.—, Éppel Károly 3. , Szabó József —.60, Róth Sándor 2.—, Urbanek János 2.—, Korbai István 4.—, Kubinyecz Samu 5. — , Dr. Keresz­tesi 1.—, Prokopp Endre 1.—, Hauser Gyula 5.—, Kö­kény Gábor 1.—, Glatz Lajos 2.—, Forgács János 1—, Dr. Garai Lajos 1.—, Horváth Ignácz 4.— , Főtiszte­lendő Csizmadia Gyula 5.—, Homor N. N. 5—, N. N. 1.—, Továbbá adakoztak: Özv. Dálnoky Jánosné 12.50, Hundeszhágen Károly 5.—, A toronyórához szük­séges négy oldalú rámát Beroll Mátyás asztalos mester készítette ingyen melynek értéke szép összeget tesz ki, festő munkát Faller Nándor mázoló mester, a kőműves mun­kát Glatz Lajos építőmester, lakatosmunkát Pekánovits András lakatos m., az ácsmunkát Kremsner József ingyen végezték. Metzing fuvaros szállította ki az órát. Ez utón mond az elnökség hálás köszönetét mindazoknak, kik a nemes czél eléréséhez hozzájárulni szíveskedtek. A torony­óra költsége minden hiány nélkül tisztázva van, az egész összeg 1000 korona, az ünnepélyen tartott templom- gyűjtés 28 korona. A megmaradt pénzt a lelkészi hivatal­ban teszik le, hol külön óraalap létesül. A szalonzenekar hangversenye. A Polner Ernő vezetése alatt álló szalonzenekar szombaton fényes sikerű hangversenyt rendezett a Biróné-xendéglőben. Polner Ernő és szalonzenekara ma nélkülözhetetlen tényezője kulturális életünknek és páratlan népszerű­ségnek örvend közönségünk körében. Ezt a hangverse­nyét a zenekar hangszereinek költségei javára rendezte még pedig ebből a szempontból is számottevő sikerrel. A műsor kiváló művészi Ízléssel volt összeválo­gatva. A zenekar maga — amennyiben több uj tagot nyert — ismét tökéletesedett. Gyönyörű volt az első szám, Offenbach csodaszép nyitánya „Orpeus az alvilág­ban czimü operettből. A második szám volt Grieg mélabus g'yászdala „/4sűs“ halála. Annyi mély fájdalmat rejt ez az örökszép zenemű és oly finom árnyalással adta elő a zenekar, — hogy mondhatjuk teljesen meg­kapta a hallgatóságot. Utána Linke : egyptomi szerenádja került előadásra. Igen jól érvényesült a kontraszt a két zenemű hangulata között. Utána Mayerné Makrai Erzsi operaénekesnő lépett a dobogóra. Hangja, melyet már számtalanszor méltattunk, ismét nyert még szépségében erősségében. Csodaszépen adta elő Musette keringőjét a Puccini-féle Bohéméletből. Nagyon szép előadása van — hangja pedig csakugyan az opera színpadára való. Igen szép olasz dalt adott elő Trinidellitől. A többi ének­számai is végtelen kedvesek voltak. így Farkas Imre bájos dala , Pierre és Muon“ — Lehár Messze a nagy erdőn. Továbbá „Pour une baiser“ czimü csinos franczia dalt énekelte kiváló művészettel,szűnni nem akaró tapsokra A zenekar nagy hatást ért még el Polner „La fecur“ czimü keringőjével, és még egy pár darabot adott elő a zenekar u. m. Lehar „Herczegkisasszony“ keringőjét —stb. stb. Mindezt a megszokott preczizitással és finom színezéssel. Ki kell emelnünk továbbá Tóbiás Annuskát, aki bámu­latos eredményt ért el egy évi tanulás alatt. Offen­bach: „Hoffman meséi* barkarolláját adta elő bájos kedvességgel, csengő, üde hangon. Zugó taps kisérte. A közreműködő hölgyeket, úgy Wayand Ilonát is, a zenekar tagját, gyönyörű virágcsokorral lepte meg a rendezőség. Bár kellemetlen, hűvös idő járt és a közön­séget sokféle mulatság, ünnepély stb. vette igénybe, a terem mégis szépen megtelt Polner tisztelőivel, barátai­val, — aki ismételten bemutatta a szentmihályi társa­ságnak, hogy mily lelkesedéssel áll a magasabb zene szolgálatában. A hangversenyen a következő felülfize- tések folytak be, amelyeket köszönettel nyugtatványoz a rendezőség. Pálfi János 10. — , Lauer-család 10.—, Dr. Halász Ferencz 5.—, Király László 10.—, Horváth András 2.— , Faragó Sándor 2.—, Krenedits Sándor 5.—, Madarász József 5.—, Rónay Tivadar 10.—, Tóbiás Ádám 5.—, Havas Gyula 4,—, Záborszky Zoltán 4.—, Kovács Aladár 5.—, Kraicsovits Rezső 10.—, Pender K. Farkas 5.—, Strassenreiter Ignácz 10.—, Reir Dezső 3.—, Cserni Károly 2.—. Havy Lajos 5.—, Csendes István 1.—, Scher Hajnalka 20.—, Csizmadia Gyula 2.—, Haimovits Márton 4.—, Pilhoffer József 2.—. Összesen: 141 korona. A Tröszter-iskola sorsa. A Tröszter Mária polgári leányiskola sorsát intéző községi bizottság e héten ismé­telten tartott folytatólagos tárgyalásokat, a melyeken ap­róra megbeszélték az intézet ügyeit. Az iskola tandíj­bevételét 6000 koronára lehet becsülni (a legreálisabb, mérsékelt számítással); 800 kor. a jelenlegi államsegély*; 600 korona a községi, melyhez 1912. január elsejétől további 800 korona járul. Összes várható bevétel tehát 8200 kor. Az átmeneti időre tervezett megoldással a személyi kiadás 8280 kor. egyéb kiadás 1500 kor. az örökösöknek fizetendő 1600 kor. az amortizáczió 1700 korona, összesen 13080 kor. Az intézet fentartása tehát ebben az átmeneti iskolai évben is még 4800 korona terhet jelent a községnek, a már 1400 koronára felemelt segélyen kívül, vagyis a polgári iskola tételénél 6200 korona fedezetet kell keresni a község költségvetésében, — ami igen súlyos megterheltetést jelent. A bizottság különböző tervekkel foglalkozik, hogy az iskola fentar- tását megkönnyítse, legelső feladata azonban, hogy az átmeneti év sima lefolyását biztosítsa. A döntő szót a képviselőtestület hétfői közgyűlése mondja ki. A bizott­ság foglalkozott a tandijmentességi kérvényekkel is. A tandíjmentességet többeknek megadta, néhány kérvényt pedig elutasított. Hymen. Gorecky Zsigmondnak, a főváros negyedik kerülete nagyérdemű elüljárójának kedves és bájos leányát, Mancikát, szeptember 23-án, délután 6 órakor vezeti oltárhoz a belvárosi plébánia templomban sipeki Balás Ervin banktisztviselő, sipeki Balás Vincze nyug. kir. főerdömester fia. Csorba Lajos fővárosi tanitó, a rákosszentmihályi fiatalság ismert tagja, Wayand Károly igazgató fia, eljegyezte Telkes Ilona fővárosi óvónőt, Budapesten. Képviselőtestületi közgyűlés Hétfőn, szeptember 11-én délután 3 órakor fontos közgyűlése lesz Rákos­szentmihály képviselőtestületének. Ekkor döntenek töb­bek közt a kövezés ügyében és a Tröszter Mária pol­gári leányiskola sorsa felől. A gyűlés iránt nagy érdek­lődés nyilvánul. A mentők gyalázata. Súlyos baj érte Rákosszent­mihály egyik legtiszteltebb családját. Strassenreiter Ignácz kir törvényszéki biró neje, Schvarczl Teréz Schvarczl József leánya, hirtelen súlyos beteg lett. Orvosa megállapította, hogy ritka súlyos eset forog fenn s a betegen csakis a néhány órán belül elvégzendő műtét segíthet, különben meg nem menthető. A megré­mült család nevében Garai Lajos dr. nyomban telefonált a budapesti önkéntes mentő egyesületnek, hogy nyom­ban szállíttassa szanatóriumba a beteg úrnőt, kit ott már az értesített tanár vár, hogy az operácziót végre­hajthassa. A mentők kijelentették, hogy vámon kívül nem jönnek. Hiába mondták nekik, hogy a gazdag úri család nem tekint költségre, bármily összeget hajlandó lefizetni, hogy életveszélyről van szó és semmi alkalmas kocsi itt rendelkezésre nem áll, — a jó mentők hajtha­tatlanok maradtak. Végre is az időközben kihívott orvos- tanár bérkocsiján kellett nagy ügygyel-bajjal beszállítani a beteget a szanatóriumba, hol a műtét az utolsó pillanatban szerencsésen sikerült és Rákosszentmihály egész lakosságának osztatlan örömére a beteg túl van

Next

/
Oldalképek
Tartalom