Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)

1938-01-12 / 2. szám

4 99 Budapest, 1938 január 12. NÉGY ÚJ VILÁG HARCA Budapest [újonnan alakított kerületeinek élete Mint az ifjú, aki pályája kezdetén áll és a nagy jövő horizontja felé tekint, úgy tűnik fel a fővá­ros testének négy darabja, a négy új kerület: a XI., XII., XIII. és XIV. Területüknek jórésze peri­fériának számít és ehhez képest az életük is telve van azokkal a küzdelmekkel, amelyeket a perifé­riáknak kell megvívniok a több kultúráért. Ez a nehezebb sors azonban nem vigasztalan, mert az új kerületek közül három hatalmas irammal fejlődik, Angyalföld pedig csak az elöljáróság megnyitását várja, hogy új életét megkezdhesse. És hogy ezek­nek a kerületeknek kultúrigényei ne maradjanak észrevétlenül, arról ugyancsak gondoskodnak város­atyái, akik minden téren, minden lehetőséget meg­ragadva, szinte azt mondhatnák, örökös, nyugtalan lázban égve, harcolnak a gondjukra bízott városré­szek életérdekeiért. Ezek közül a harcosok közül, az új kerületek törvényhatósági bizottsági tagjai kö­zül szálaltatunk meg négyet az új küzdelmes fron­tok helyzetéről. Az érdekes nyilatkozatok a követ­kezők: i SZÁNTAY ISTVÁN: Szent Imre-város, a nyugat kapuja, nagy tervek megvalósítását várja — Huszoyiöt év nagy idő egy város életében is, de még inkább egy fejlődés alatt álló városrész éle­tében! Áll ez különösen a nem is régen önállósult Szent Imre-városra. Az utolsó huszonöt év, de ta­lán abból is az utolsó másfél évtized munkája egé­szen megváltoztatta ennek a városrésznek a képét. Pedig a természet adottsága már magában is széppé, emberi településre kívánatossá tette ezt a területet A Gellért-hegytől a Budaörsi hegyeken át a Ka­mara-erdő és a Péter-hegy magaslatáig nagyszerű védőöleléssel koszorúzzák szebbnél-szebb hegyhátak, az alsó Kelenföld és Lágymányos síkba lejtő, a Duna által mosott tereit. A hegyek lejtőit az utolsó tíz év villasorokkal rakta meg és a huszonöt év előtt még jórészt nádas és ingoványos területek he­lyén rendezett, burkolt utcák, hívogató fasorok és bár kicsiny, de barátságos házak sorai gyönyörköd­tetik a huszonöt év előtti látvány révületéből vísz- szatérő szemet. Ezt a fejlődést a természet adottsága kínálta fel a főváros kifelé igyekvő lakosainak, de a nyu­gatról beszivárgó új települőknek is egyaránt. Mert igen, aki nyugatról jön, ezt a kerületet el nem ke­rülheti, akár Wien—Paris világjárói, akár a Bala­ton szerelmesei is azok; akár olasz baráti, vagy jugoszláv megismerési látogatás irányítja erre az utazókat. A „nyugat kapuja“ sokban érlelte meg azt a gondolatot, hogy minek innen tovább menni, maradjunk, verjünk gyöke­ret itt! — A település mindkét irányból, a pesti irány­ból is tényleg meg nem akasztható iramot vett fel és csodálatos sietséggel épül a Horthy Miklós-út— Budaörsi-rít—Szent Imre herceg-útja háromszög a maga új templomaival, családi házaival és most kikontúi’ozódó parkjaival. A szinte lázas iram még szerencsétlenség okozója is lett már. —• De nemcsak barátok, rajongók igyekeznek erre az új és mégis régi területre, a nem barátaink is jól tudják, hogy a történelmi idők kezdete óta Kelenföld nemcsak a nyugat kapuja, de a főváros kulcsa is volt, sőt ma is az. Erre gondol sok nagy­vonalú tervező is, amidőn az új budai pályaudvart ide telepíti a Szent Imre város szívébe, de bomba­biztos süllyesztéssel, mint földalatti pályaudvart. De azt is tudják a nagy tervezők, hogy itt a száraz­földi utak és vasutaknak Európa nagy ütőerével, a Dunával való talákozásánál a kereskedelmi, idegenforgalmi és sport­álmoknak 5s teret, realitást kell biztosítani és ezért a Duna holtága helyén már készül a nagy munka, hogy rá­tegye az új Horthy Miklós-hídra a koronát és ide­telepítse a Nemzetközi Vásárt, a nagy stadionnal. — Bármerre tekintünk: munka, munka, munka. Ez ennek az ifjú, lüktető életű, izmosodó városrész­nek ismertető jele az utolsó években. Ebben a sok­szor verejtékes pionírmunkában a Fővárosi Hírlap mindig mellettünk állt, segített, támogatott. A félszázad közepén álló, fej­lődő, érdekeinket szolgáló Fővárosi Hírlap ot, kö­szönti a fejlődő Szent István-város. HENCZ LAJOS dr: Minden pártpolitikát félreteszünk a Hegyvidékért — Hogy a Hegyvidék, a természet jóvoltából, fővárosunknak legszebb része, az nem vitás, emel­lett azonban nagyon szép történeti múlttal is ren­delkezik. Ezek az emlékek különösen Mátyás király korából színesednek nagy számban felénk. Mátyás nagy gyönyörűségét találta ebben a vidékben, nem­csak annak szépsége, de a nyár hevétől védő árnyas frissoségo és vadbősége miatt is. A vadállományt kivéve, a Hegyvidék kellemel mind máig megvan­nak, azok vonzották a drága villákat építő gazda­gokat, majd a szegényebb osztályokat ás, amelyek valaha potom árért szereztek telkeket a letelepe­déshez. — Élénken nekiindult itt az építkezés már a háború előtt is, a háború után azonban, amikor fo­kozott mértékben fogott hozzá az intelligencia a saját otthon építéséhez, a fejlődés valósággal rohamossá vált. Szükséges volt ehhez o közlekedési eszközök fejlő­dése is. At. autó a tehetősebb építtetőket is felcsá­bította a magasabb régiókba, az autóbusz pedig új lehetőségeket teremtett a fejlődés terén. így alakult ki a Hegyvidék, amely valósággal külön városrésze Budapestnek. — Ez a Hegyvidék azonban nem csak azoké, akik lakják, hanem egész Budapesté, mindenkié, aki a tiszta levegőt, a természet szép­ségeit, a hegyet, völgyet, rétet, fényt és árnyékot szereti. A Hegyvidék mindenki kirándulóhelye, üdülő oázisa és szórakozóhelye. A téli sportok ezre­ket vonzanak ide, ami szinte kézenfekvővé teszi a gondolatot, hogy ez a terület, amelynek levegője a legtisztább s ahol legtöbb a nyár hevében is az üdítő frisseség, a nyár sportjai számára is a leg­alkalmasabb. — A jövőjét nem kell félteni. A fejlődése ál­landó, a beépítésre való területei fokozatosan be­népesülnek, amint a közművekkel való ellátás előrehalad. A XII. kerületi elöljáróság felállítása, amely a jövő évre biztosítottnak látszik, nagyban hozzá fog járulni a fejlődéshez, amit a kerület párt­jai vállvetve, példás egyetértésben igyekeznek elő­mozdítani. Ennek a kerületnek a főváros parla­mentjében csak jobboldali képviselői vannak, akik a pártpolitikát félreteszik, amikor közérdek­ről van szó. Közérdekű kivánság persze akad bőven és ha egy­szerre nem is tudunk mindent megvalósítani, foko­zatosan hozzájuttathatjuk Budapest legszebb terü­letét az őt megillető kultúrához. HEGEDŐS BERTALAN dr.: Az Árpád-híddal új étet kezdődik Angyalföldön — Az eddigi jelek szerint a jövő év májusára elkészül a XIII. kerület székháza, amellyel — úgy reméljük — fordulóponthoz jut a kerület élete. Hatalmas méretekben biztosítja Angyalföld fejlődését az angyalföld—óbudai híd, amelynek építését 1938-ban megkezdik. Ezen a hídon át fog lebonyolódni a két kerület közötti nagy­arányú teherforgalom, amely eddig csak óriási ke­rülővel, a Margit-hídon keresztül volt lehetséges. Csatlakozni fog ehez Újpestnek, a nagyra fejlődött gyárvárosnak Angyalföldön átmenő teherforgalma is­— Jellemző kerületünk hangulatára, hogy a híd ép tűsének megkezdésében általában nem bízik a közönség. És erre meg is van az oka, mert ötven éven át minden politikai párt és politikus, akinek a leg­kisebb köze is volt Angyalföldhöz, a választások idején meggyőzően ígérte a híd megépítését, ötven éven át csalódott a közönség és most már nem tud hinni. Annál kellemesebb lesz a mostani csalódás, amely a bizalmatlanságra a híd építésével fog rá­cáfolni. — A hídépítéssel kapcsolatban a városrendezési kérdések egész sora kerül napirendre és megoldható lesz a kerületnek sok jogos és mél­tányos panasza, amelyek sorában mindenekelőtt üt­és csatornaépítések szerepelnek. Angyalföldnek na­gyon sok olyan utcája van, ahol a csatornázás hiányzik, már pedig egy világvárosnak még peri­fériális része sem lehet, amely népegészség szem­pontjából nélkülözheti az utoaburkolatot és a csa­tornát. — Az építkezési tevékenységre ösztönzőleg hat, hogy a kerületben mihamarabb lakáshiány fog mu­tatkozni. Gátolja azonban az építkezést • ^z a, körül­mény, hogy • ’ Angyalföld nem élvezi a 30 éves adómentes­ség előnyeit. Az adómentesség megfelelő kiterjesztése iránt a: polgármester úr előterjesztéssel élt a pénzügy­minisztériumhoz és így remélhetjük, hogy a jogos közérdek és a fejlődés lehetővé tétele kedvező el­intézést biztosít a polgármesteri előterjesztésnek. Erre az intézkedésre sürgősen szükségünk van, mert az elöljáróság felépítésével legalább 100—150 lakás­ról kell gondoskodni a tisztviselők számára. — A megkezdődött 1938-i'k év tehát nem csak új esztendőt, hanem új fejlődési korszakot jelent Angyalföld számára. * A sorrend szerint következő XIV. kerületet eb­ben az éredekes nyilatkozat-sorozatban Bényi Károly dr. törvényhatósági bizottsági tag képviseli, aki Zuglót is magában foglaló új települések egész komplexumáról valóságos helyzettanulmányt adott. Ezzel legközelebb zárjuk le az „Uj világok harcát“. HÍREK ' = A PÁRTBÓL A költségvetés a pártban. Az 1938-iki költség­vetés átdolgozása élénken foglalkoztatja a Nemzeti Egység Fővárosi Pártját is. Zsitvay Tibor dr. párt­elnök a Fővárosi Hírlap legutóbbi számában fejtette ki ebben a kérdésben adott nagyszabású nyilatkoza­tában véleményét, amely széles körökben keltett nagy figyelmet. Zsitvay Tibor álláspontja természe­tesen kifejezésre jut majd azokon a tárgyalásokon, amelyeket a párt a költségvetés átdolgozásának kérdésében folytatni fog. Értesülésünk szerint a párt vezetősége megvárja azt az időpontot, amikor a pénzügyi bizottság tizenkettes albizottságában Szendy Károly polgármesternek szerdán napirendre kerülő olőterjesztése alapján bizonyos tisztázott helyzet alakul ki, azután előbb a párt pénzügyi bizottsága, majd a párt értekezlet plénuma tárgyalja le az új költségvetést, hogy a közgyűlésben kellő és alapos előkészítés után állást foglalhasson. A törvényható­sági bizottság döntése előtt előreláthatólag pártközi értekezlet elé kerül az új, módosított költségvetés. Fogadóórák a pártközpontban. A Nemzeti Egy­ség Fővárosi Pártja központjában a karácsonyi szünet után — amely alatt csak ügyeletes szol­gálatot tartottak — ismét megkezdődött a rendes ügymenet. Terbócz Imre országgyűlési képviselő, a párt főtitkára minden hétköznap a déli időben megtartja fogadó óráit. Vályi Lajos dr. főtitkár- helyettes minden hétfőn és csütörtökön este 6 órától 8-ig fogad pártközponti ügyekben és ugyan­csak ebben az időben intézi el a XI. kerületbeli fogadtatásokat is. A párt központi irodáiban hét- köznaponkint délelőtt 10 órától 2-ig és este 5-tői 8-ig van hivatalos óra, kivévén szombaton, amikor csak a délelőtti hivatalos órákat tartják meg. Megindul a pártkör élete. Az új évben január 13-án, csütörtökön lesz az első klubvacsora a köz­ponti pártkörben. Ezzel ismét megindul a karácsonyi szünet alatt elcsendesedett élet a pártkörben. Szilágyi Ferenc háznagy nagy buzgalommal és tökéletes hoz­záértéssel dolgozik azon, hogy a pártkör társadalmi tekintetben is betöltse hivatását. A téli szezón folya­mán több előadás és alkalmi összejövetel fogja élén­kíteni a klubéletet. Juhász Jenő előadása. Vitéz nemes Juhász Jenő dr. gazdasági főtanácsos, törvényhatósági bizott­sági tag január 7-én a XU. kerületi polgárság ■ké­szére a Hegyvidéki Asztaltársaságban „A fővárosi politika viszonya az országos politikához“ címmel előadást tartott, amelyben kimutatta azrt az irányító hatást, amelyet a fővárosi politika az egész ország közvéleményére gyakorol. A széleskörű tudásról tanúskodó, érdekes tanulmányt, nagy figyelemmel kísérte a megjelent előkelő közönség és a 'kiváló előadót meleg óváeióban részesítette. Az előadás­hoz Vályi Lajos dr. és Hencz Lajos dr. törvényha­tósági bizottsági tagok, Czebe Jenő dr. kerületi elöl­járó és még többen szóltak hozzá. Az előadás alkal­mát kihasználta Vándor Mihály dr., arra, hogy több hegyvidéki egyesület nevében meleg köszönetét mondjon a Nemzeti Egységes Fővárosi Pártja bu­dai törvényhatósági bizottsági tagjainak azért, hogy a főváros költségvetésének közgyűlési tárgyalása alkalmával a Hegyvidék problémáit szeretettel és sok eredménnyel felkarolták. Nep-bál Kőbányán. A X. kerületi szervedet január 8-án tartotta fényes keretek közt lezajlott bál ját. A mulatságon megjelent Usetty Béla ország­gyűlési képviselő, Halter Károly, Dongó Orbán ke­rületi elnök, törvényhatósági bizottsági tagok, Oberschall Viktor, Bungor Erhardt, Égető Gyula, Heiter Béla, Sieberth Imre, Jäger Tamás. A gimná­zium tanári kara, az elöljáróság szép számmal kép­viseltette magát. A kerület, az állami lakótelepek in­telligenciája jó hangulatban szórakozott kora regge­lig. A rendezés Király Dezső kerületi titkár, Csapody István háznagy és Helfenberger Ferenc vigalmi bi­zottsági elnök érdeme. GÚRN. ints CSÓt VASBUTOR SODRONY- ÁGYBETÉT ÉS KERTIBUTOR BUDAPEST. X., CEGLÉPMJ. 15. TELEFON: 148 — 19 3. SALGÓTARJÁN! KOSZLNBANYA R. I EpHáimf■ tfl »um i Budapest, V., Ka»-utc* 24. uíu Telefon « 1-262-84., 1-108-68. DementßyAr • Lábatlanban ..... éri t»IJ. 1*1 1S.000 r H(«z|gArak t Lábatlanba* n » Í’ÍÍS ** Dorotro* ............................ «* h 1.000 „ ’é tflarrArak t Bada-UJlak, Kőbánya, “ Nycrpeíujfal* éri UAJ. **9 60,000.000 írt. CaerCpgyAr • Bnda-ÜJlak____„ „ 8,000.000 drb.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom