Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-01-12 / 2. szám
Budapest, 193S január 12. jíommsi Nem fenyegeti árvízzveszély a fővárost még a nagy QótömegeK. í}irtelen elolvadása esetén sem A téli panoráma nagyon, szép Budapesten. A fehér poézisba burkolózott budai hegyek csodálatos látványossággal kárpótolnak; a nagy hidegért és a fürdővárost a téli sportok városává avatják. A bőséggel lehullott hó azonban a poétikus érzésen túl olyan feladatokat is ad, hogy vájjon a sok fehérségnek nem lesz-e fekete a leve, ha hirtelen olvadás következik be, mint ahogy Bécset a legutóbbi napokban, rövid időre váratlan hőemelkedés és hatalmas olvadás lepte meg. Nem járhat a hóbőség nyomában árvíz, ha a természet szeszélye gyors iramban emeli fel a hőmérő higanyoszlopát: ez a gondolat kísért és vájjon a székesfőváros fel van-e készülve minden meglepetésre? A választ erre az út- és csatornaépítési ügyosztály adhatja meg, mert a védelmünk ebben a tekintetben reá van bízva. Érdeklődésünkre, amelyet a fehér hóvilág tett jogosulttá, illetékes helyen a következő felvilágosítást kaptuk: — Hirtelen olvadás bekövetkezése a főváros területén nagy bajt nem okoz, mert a csatornahálózat, valamint a hegyivíz levezető árkok a hóiét könnyűszerrel levezetik, anélkül, hogy a vagyon- vagy életbiztonságot veszélyeztetné. Komoly árvízvédelmi intézkedésekre csak abban az esetben kerülne sor, ha a Duna vízállása a plusz 5 mét-er fölé emelkednék, vagyis ha az alsó rakodópart víz alá kerülne. Ez csak abban az esetben következhetik be, ha az ausztriai felső Duna- szakaszon gyors olvadás következtében a Duna, valamint annak mellékfolyói: az Inn, az, Ens, a Morva, valamint a Vág hirtelen megáradnának. A Duna vízállására ugyanis a mai Magyarország területén beömlő mellékfolyók vízállása nincs lényeges hatással. Ennélfogva Csonka-Magyaronszág területén bekövetkező olvadás a hazai Dunaszakaszon árvízveszedelmet nem okozhat. Ez csak akkor történhetnék meg, ha Budapest alatt a Dunaszakaszon bekövetkeznék a jég beállása és hirtelen olvadás esetén a Budapest feletti Dunaszakaszon a jégzajlás abban az időben indulna meg, amikor Budapest alatt a jég még mindig áll. Legutóbb 1924-ben, Ercsi alatt volt ilyen jégtorlasz és Budapesten, a víz visszatorlódáea folytán, hirtelen többméteres vízállásemelkedést okozott. Baj azonban, szerencsére, nem következett be, mert a jég hamarabb mgindult, semmint az első rakodópart elöntése bekövetkezett volna. Az 187i-iki jeges árvíz már sokkal súlyosabb veszéllyel fenyegetett, mert akkor a vízállás plusz 7'8í méterrel emelkedett. Az azóta eltelt idő alatt azonban a magyarországi Dunaszakaszt olyan mértékben szabályozták, hogy ilyen súlyos bajok előidézésére vezető jégtorlasz képződése a Dunán nem valószínű. — A székesfőváros területét az elöntés ellen megfelelő gátak védik. Elöntésről nem lehet szó, a magas vízállás révén előálló kellemetlenségek ellen pedig megvan a székesfővárosnak a megfelelő fel- készültsége. Ha a Duna vízállása a plusz 5 méter fölé emelkedik, akkor a Dunaparton levő zsilipeket lezárják és a lezárt zsilipek mellett a csatorna- és esővizeknek a Dunába emelésére szivattyúkat állítanak fel. Az elzáró szerkezeteket, valamint a szivattyú be rendezéseket a főváros árvízvédelmi kirendeltsége a földmívelésügyi minisztériummal együttesen felülvizsgálja, hogy egy esetleg bekövetkező igen magas Duna-vízállás esetén a főváros személy- és vagyonbiztonsága minden tekintetben megóvassék. Évente 80.000 métermázsára emelkedett a Gázmüvek kőszénkátránytermelése A barnaszén-kátrányolajok bevezetése csaknem teljesen kiszorftotta a külföldi behozatalt A gázgyártás során keletkező egyéb termékek, mint a koksz, a különböző kőszén- és barnaszénkátrány termékek, benzol és ammoniák-készítmények külföldön is, de főként minálunk mind nagyobb és nagyobb jelentőséget nyertek, úgy, hogy ma már különösen Budapesten túlságosan szűk keretű a Házgyár név és sokan talán nem is tudják, hogy a Székesfőváros Gázmüvei ma tulajdonképpen az országnak egyik legnagyobb és az előállított cikkek révén legfontosabb vegyészeti gyára, amelynek üzemébe ebből a szempontból betekinteni rendkívül érdekes és tanulságos. Ezúttal a kőszénkátránnyal kívánunk foglalkozni, amely az úgynevzett vegyészeti termékek közül a legnagyobb terjedelmű és igen sok anyagnak a tulajdonképpeni alapanyaga. A Gázművek évente nem kevesebb, mint 79—80.000 métermázsa kőszénkátrányt termel ki és ennek egyrészét a saját üzemében mindjárt feldolgozza, másik részét pedig más üzemeknek adja át további feldolgozás céljából. A kőszónkátrány értékesítése és felhasználása a háború utáni években lényeges változáson ment át. Régebben csaknem kizárólag úgynevezett fedéllemez- gyártásra, népies nevén kátrányos tető készítésére használták fel. A háború utáni években forgalomba hozott tetőfedő anyagok (eternit stb.) térhódítása folytán alkalmazási köre lényegesen szűkült, bár olcsóságánál fogva természetesen ma sem nélkülözhetik, különösen a nem állandó jellegű építményeknél és azoknál, amelyeknél az olcsó kivitel a döntő. VálHOLLAY JÁNOS ÉPÍTŐMESTER Iroda: ni., Selmeci-utoa 23. — TeL: 163-861 Lakás: ÜL, San Marco u. 31. — Tel.: 162-927 KOVÁCS JENÓ ASZTALOS ÜZEME * BUDAPEST, Vili., PRÁTER-UTCA 74. TELEFON: 135—625. PLASTILIT PADLÓBURKOLAT ■■mmfpa—a— 5Zlnea M.falt mftinatw*4í>ól. DONATH ALFRÉD Budapest, Csengery-i*. 80. T.« 124-101 B|4tö1pari mlRStelO- é. *offyl»nyagok ryirs tozatlanul megtartotta fontosságát azután, mint az építkezéseknél használt szigetelő anyag. A Gázművek ezt a változást igen korán megérezte és nemcsak lépést tartva, hanem sok tekintetben megelőzve a külföldet, a kőszénkátrány számára új alkalmazási lehetőségeket tárt fel. Ezek egyike a kátrányos úttestek építése. Budapestnek már a háború előtt is volt ugyan kátránnyal megépített útja, a hajdani kocsikorzó és a békebeli romantika Stefánia-útja. A kátrányos útépítkezés azonban nagyobb jelentőséget akkor nyert, amikor az automobilizmus fejlődésével mind nagyobb igényeket támasztottak az utakkal szemben. Szinte azt lehet mondani, hogy valamennyire forgalmas helyen az úgynevezett vizes makadám utakat mindenütt kátrányos makadám utakkal kellett helyettesíteni. A kőszénkátránynak ez az alkalmazási lehetősége az útépítés terén tulajdonképpen még mindig fejlődésben van és új, nagy lehetőségekkel kecsegtet. Hiszen akármennyire is dicsekedhetünk ma már elsőrendű autóutakkal, az úgynevezett bekötőutak és a vármegyei utak átépítése jóformán még meg sem kezdődött, holott nyilvánvaló, hogy az elsőrendű főútvonalakhoz megfelelően épített úthálózatnak kell csatlakoznia. A Gázművek a főváros út- és csatornázási ügyosztályával egyetemben — mint azt a Fővárosi Hírlap éppen legutóbbi számában ismertette — igen érdekes és eredményes kísérleteket végzett a kátrányos útépítő anyagoknak az úlportalanítás céljaira való felhasználása tekintetében. Ez is egyik fejezete annak a harcnak, amelyet a nagyváros a higiénia parancsára“ és újabban lépten-nyomon jelentkező ide- genforglmi szempontok figyelembevételével a por ellen folytat. Az ilyen irányban eddig végzett munkák igen szép eredményeket mutatnak és arra való tekintettel, hogy mind a Gázművek, mind a főváros műszaki és közegészségügyi ügyosztályai nagy ügyszeretettel foglalkoznak ezzel a kérdéssel és azt állandóan napirenden is tartják, még komolyabb és még teljesebb eredmények kecsegtetnek. A hazai vegyészeti iparnak szintén új fejezetéhez tartozik a vasúti talpfák, telefon- és villanyvilágítási oszlopok konzerválásához szükséges telítőolajgyártás meghonosítása. A Gázművek itt egyenesen úttörő munkát végzett a hazai termelésű barnaszén-kéürányolajoknak bevezetése terén, amely munkáját az utóbbi években még kiegészítette azzal, hogy a vele összeköttetésben lévő fedéllemez-gyárak megszervezésével a hazai kőszén- kátrány-telítőolaj gyártását megindította és néhány év alatt olyan nívóra emelte, hogy ma már csaknem teljes mértékben a belföldön előállított anyagokkal lehet fedezni a szükségletet, amelyet azelőtt kizárólag külföldről importáltunk. A kőszénkátrány előállítása során a Gázmüvek jelentékenyebb mennyiségű szurkot is termel, amely a brikettgyártás szempontjából fontos, mint kötőanyag. Ezekben a kőszénkátrányokuak csak legfontosabb és legnagyobb terjedelmű felhasználási lehetőségeit említettük, de ezenkívül egész sora van az egyéb, különböző célokra szolgáló kátrány óla jóknak. A székesfőváros Gázmüvein kívül természetesen a vidéki gázgyárak és a néhány év előtt megindult Pécsi Gázkokszoló Mű is termelnek gyártásuk során kőszénkátrányt. Ha ezek között mégis kifejezetten a budapesti Gázművek idevonatkozó munkáját ismertettük, annak oka, hogy termelése egymagában többszöröse annak, amit a többi hasonló üzem termel. Nagyszabású propaganda a téti idegenforgalomért A székesfőváros idegenforgalmi propagandájának további kifejlesztésével kapcsolatban érdekes előterjesztéssel fordultak a polgármesterhez a budapesti vendéglátó ipar vezetői. A szállodások és a vendéglősök egyértelműen megállapítják, hogy, bár az utóbbi évek folyamán rendkívül jelentékeny mértékben gyarapodott meg a Budapestet felkereső külföldi vendégek száma, a szakember kénytelen megállapítani, hogy az idegenforgalom még mindig csak bizonyos időszakokra korlátozódik és novembertől—március közepéig fehér holló a Budapestet meglátogató külföldi vendég. Ez a körülmény a magyarázata éppen annak, hogy a szállodaérdekeltségek nem hajlandók a szobaszám gyarapításába belemenni, mert a holtszezonként tekén- tődő négy hónap anyagi lehetőségeiket messzemenően korlátozza. A szállodás ipartestület éppen ezért most azzal a javaslattal fordult a polgármesterhez, intézkedjék, hogy a téli idegenforgalom fokozottabb fellendítése érdekében külön propaganda induljon meg. Az ipartostület tagjai megegyeznek abban, hogy a holtszezon megszüntetésére a leghatékonyabb a fővárosi gyógyfürdők forgalmának elmélyítése lehetne, éppen ezért azt kérik, hogy ebben az irányban mélyítse ki az idegenforgalmi hivatal a már korábban bevezetett akciót. A szállodai érdekeltségek maguk is hajlandók a téli idegenforgalom fellendítéséhez áldozatok árán hozzájárulni. Elhatározta uganis az ipartestület azt, hogy mindazoknak az idegeneknek, akik nem a kimondottan idegenforgalmi hónapokban jönnek Budapestre, messzemenő kedvezményt ad a szobák árából- Az ipartesitület ezenkívül kívánatosnak látja, ha az Államvasutak is hozzájárulnának ebben az időben a külföldi vendégek ideédesgetéséhez és ebből a célból jelentékeny kedvezményeket nyújtanának mindazoknak a külföldieknek, akik novembertől—márciusig legalább egy hetes tartózkodásra Budapestre érkeznek. A polgármesterhez intézett beadvány részletes ötleteket tartalmaz arra nézve is, milyen attrakciókkal kellene szórakoztatni a Budapestet télidőben meglátogató vendégeket. Egyrészt a farsang magyar népszokásainak bemutatását javasolják, másrészt be akarják vonni a propagandába a téli vadászatokat és a balatoni téli sportéletet. Szendy Károly polgármester nagy érdeklődéssel fogadta a beadványt és azt Kovácsházy Vilmos tanácsnok útján kiadta a székesfővárosa Idegenforgalmi Hivatalnak, azzal az utasítással, bogy az ügyben rövid határidőn belül véleményes javaslat- tételt vár. KŐSZÉMBRMYR 'S TÉGLRQYRR TÁRSULAT PESTEM BUDAPEST, KLOTILD-UTCA 3. Telefon : »114- 644. •• y vtzhezés^őzhöz^rsőka^csojó^ \sSOV6K rés ek, armatúrák, fürdőszobaberendezések Schlesinger Alajos
