Budai Napló, 1937 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1937-03-25 / 12-13. szám

1937. március 23.

Budai Nan ló

50.000 négyszögöl terület várja Kelenföldön a Nemzetközi Vásárt

Becsey Antal nagyszabású progremmot adotlf a Szentimrevárosi Társaskör

és Kulturegyesület közgyűlésén

A Budapesl-Szient Imre Városi Társaskör és Kulturegyesület (volt Kelenföldi Társaskör) VI. évi rendes közgyűlését március 15-én 'tartotta meg Horthy Miiklós-úti helyiségeiben.

A közgyűlésen Becsey Antal törvényhatósági bizottsági tag elnökölt, aki megnyitójában nagyvonalakban beszámolt az elmúlt hat esztendő eseményeiről, amelyekre a társaskör szervezett intelligens polgárságának ingerenciája volt. Rámutatott arra. hogy a polgárság egyik legfontosabb célkitűzése Kelenföld (Szent Imre város) önálló közigazgatási kerületté való kialakítása volt, amelyben a Társaskör polgárságának tevékenysége döntő súly- lyal jutott kifejezésre. Rámutatott azokra az eredményekre. amelyeket a kerület közlekedésügye szempontjából a társegyesületekkel karöltve sikerült megoldani. Eredmény egyelőre az is, hogy a Fehérvári-úti HÉV. vonal a főváros egységes közlekedési politikájába bekapcsolódott és ma már 30 filléres átszálló-jeggyel lehet ezen a HÉV. vonalon is közlekedni. A társaskör további in'tenzív propagandát óhajt kifejteni a HÉV. viszonylatnak a főváros közlekedésébe való intenzívebb bekapcsolásával, sűrűbb járatokat, kedvezőbb szakasz- heositásokat, a Gellért-téri végállomás megfelelőbb áthelyezését, a Horthy Miklós-uti, immár értelmetlen peage megszüntetését és a Fehérvári-üti vá- gányzal modern átépítését jelölte meg a további teendők során.

Az autóbuszközlekedést a meglevő vonalak fejlesztésével és uj vonalak bekapcsolásával szeretné a polgárság kiterjeszteni; hivatkozott arra az ígéretre, amelyet a BART, vonala megszüntetésével kapcsolatban kaptunk; eszerint a felszabaduló kisebb BART.-kocsikat a hegyvidéki vonalakba kell bekapcsolni. Rámutatott a kerület közműveinek számottevő fejlődésére, bár e tekintetben még sok a tennivaló, különösen a szennyvizek és csapadékvizek lecsatornázása és uj utcik építése tekintetében. Rámutatott arra, hogy a Társaskör célkitűzései egyre szélesebb "munkakörre terjednek ki, amelyre ma már nemcsak a környék polgárságának egyre szélesebb körei, hanem a közhatóságok is felfigyelnek.

A jövő feladatok tekintetében rámutat arra. hogy a Horthy Miklós-híd az év végén a közforgalomnak át fog adatni; ‘a legfontosabb' probléma á budai hídfő kiképzésével' -kapcsolatos teendők előrelátó megoldása. Az itt kínálkozó területek vannak hivatva arra, hogy itt, a dunai vízi ut és a nyugat felé vezető közlekedési fő útvonalak keresztezésében az ország egyetlen közgazdasági főiskolájának tőszomszédságában teremtsük meg a fővárosnak a külföld felé tekintő kirakatát, amelyet az ország exportra hivatott áruinak permanens kiállítása képviselne. Ezen a helyen vásárolta meg kb. 30 évvel ezelőtt a székesfőváros hatósága azt a kb. 50.000 négyszögölnyi területet, amelyet kifejezetten a kiállítás céljaira vett meg a főváros. Ezzel a területtel szomszédos az a nagyobbrészben vízzel elárasztott u. n. Kis-Duna melletti terület, amelyet a Közmunkák Tanácsa van hivatva feltölteni és amely kb. 70 000 négyszögöl 'területével gyarapítja az itt kínálkozó felhasználásra váró területeket. összesen tehát kereken 120.000 négyszögölnyi terület áll rendelkezésre, amelynek a főváros gazdasági, közlekedési és városrendezési feladataiba akként kell belekapcsolódna, hogy a megoldás harmóni- kusan illeszkedjék az országos feladatok keretébe.

Az a sok jogosult panasz, melyet a kerület egyes részei támasztanak a belvizek levezetése érdekében, remélhetőleg sürgetni fogja a panaszok megszüntetésére irányuló hatósági intézkedéseket.

Mindezeken felül a Társaskör figyelme kiterjed a kultúra, hitélet fejlesztése, iskolaügy, stb. feladataira is, amelyekbe Társaskörünk a múltban is bekapcsolta cselekvőképességét, de fokozott mértékben óhajtja ezt teljesíteni a jövőben is. Át van

hatva a meggyőződéstől, hogy a jövő küszöbön | álló problémái a kerület dolgozó polgárságának uj -életlehetőségeket tudnak biztosítani és e mun-1 kájában Társaskörünk joggal számíthat közható* ságaink támogatására és bölcs irányítására is.

Végül kegyeletes szavakkal emlékezett meg ar- j ról a veszteségről, amelyet a Társaskör egyik ér- ■ demes társelnökének: Schwarcz Samu vezérigazgatónak elhunytéval érte a Társaskört. Az elhunyt temetésén a Társaskör testületileg vett részt és a Társaskör nevében búcsúztatták el önzetlen, szociális érzésű és a kerület fejlődése érdekében áldozatkész polgártársunkat.

A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Ulmer Ágoston dr. igazgató beszámolt az 1936. évi ről szóló jelentésében a Társaskör életének jelentő-' sebb mozzanatairól; majd az elmúlt év zárszámadása és a folyó évi költségvetés került tárgyalásra, amelyeket a közgyűlés szintén egyhangúan elfogadott.

Végül az alapszabályok értelmében a tisztikar megválasztására került sor; a választások előkészítésére Kovács József tábornok, tiszteletbeli tag elnöklete alatt jelölő bizottság te’tt javaslatot, amelynek értelmében egyhangúan megválaszftattak: elnök: Becseg Antal. Ügyvezető elnök: Dorner Gyula. Tiszteletbeli tagok: Kovács József, Gömöri Győző és Ulmer Ágoston dr. Társelnökök: Barla-Szabo

BUDAI CUKRÁSZDÁK

Autyu&zl cuUcásadúboH

minden délután izolouM*

Putsay Testvérek

okrándijt ás »Hátas— !., ATHLA-ÜTCA 21. ____

MAR CIS CUKRÁSZ.

| uzsonnaterme, süteménye és bonbonjai kedveltek

\ I-, Alkotás-utca 15. T. : 1-506-38. I

József dr., Duday Alajos, Székely Wladimir, Szán- tay István, Vályi Lajos dr., Villányi Nándor. Al- elnökök: Bisits László dr., Szombathy Kálmán dr., Kiss Dezső, Mikola Géza dr., Szigethy Lajos, Pécsi Albert dr.. Szécsén Ferenc, vitéz Zilahi-Balog Gyula. Igazgatók: Sánci József, Fűzy Ernő. Főtitkár: Márton Ferenc dr. Titkár: Udvardy József. Pénztáros: Markoviis Sámuel. Ellenőr: Lantos Béla dr. Ügyész. Natzler Ervin dr. Háznagy: Bajcsy Lajos. Könyvtáros: Cserey Sándor. Gazdák: Fléger Dezső, Kovács Kálmán. Számvizsgálók: Háringáls Károly, Készt-1 helyi Ödön, Bíró Géza, Tihanyi Sándor, Hollós Károly.

A közgyűlés után több, mint százterítékfi ünnepi vacsorára ült össze a társaság, amelynek sorai között lát'tuk a XI. kerület tanácsnok-elöljáróját: üu- day Lajos dr.-t és a kerület közönségének színe javát.

, A vacsora keretében március 15. emlékét megünnepelték, Az ünnepi beszédet Makkay János dr. országgyűlési képviselő tartotta, aki m él yenszántó gondolatokkal telített beszédében vont párhuzamot a márciusi idők eszmeáramlata és a mai közviszonyok között. A vacsora során Kiss Dezső dr. min. tanácsos, majd Kovács József, a poé/taleikű tábornok mondott magas szárnyalásé beszédet, amelynek hangulatában késő éjjel oszlott szét az ünneplő társaság.

u

T0MAI LAJOS cukrászdája

IL, MARKOV1TS IYÁN-UTCA A. SSUnAayi •gé«» Baéáa kAiiwrUk |

Szekrény! villamos cukrászdája' '‘i'a0;1,“;

A „Földtani Értesítő“ című népszerű, tudomá-1 ny os folyóirat legújabb számában dr. Pávai Vájná \ Ferenc bányafőtanácsos, főgeológus igen f'gyelem- reméltó cikket írt, melyből az alábbiajkat közöljük: 1837. év újesztendő napja van. Uj kezdések és új akarások napja. Künn ólmos eső permetez. Itt benn szobáról-szobára járva hol itt, hol ott szenet, brikettet dobunk a kályhákba. Nyirkos, kénes, füstös köd üli meg az utcákat.

Vájjon melyik lesz az az újesztendő, s megérjük-e hajasan, amikor „Budapest Fürdővárosban“ ilyetí tájon nem lesz ertnyire füstös, kormos, hanem ritkább, barátságosabb a téli zimatkó ködje? , Maholnap több, mint egy évtizede fesz már annak, hogy nem is egyedül egy egész csomó szak- és népszerű írásban behatóan foglalkoztunk a magyar földnek azokkal az energiaforrásaival, amelyeknek okszerű feltárásával és kihasználásával nemcsak Budapest levegőjét javíthatnánk meg ilyenkor télvíz idején, hanem — s ez a fontosabb — sokszor olcsóbbá tehetnők tüzelőanyag, vagy ha jobban hangzik: energiafogyasztásunkat. Nem válik nagy dicsőségünkre, ha meg kell állapítanunk, hogy bizony hatvan év előtt dolgozott nálunk egy erős akarású mérnök, Zs gmondy Vilmos, akit csak az Isten különös kegyelme óvott meg az Irinyi János, Puskás Tivadar, Bolyai János, vagy Semmelweiss Ignác tragédiájától, aki egymásután fakasztotta fel a Margitsziget, Városliget. Harkány, Lipik, Herkulesfürdő, Rankherlánv csodálatos hatású forró gyógyvizeit, de alig jutott néhányunk

eszébe még akkor is, amikor 50—60 év múlva Hajdúszoboszlón, Szegeden, Karcagon, Szolnokon és Debrecenben s az alsó Margitszigeten 50—80 fokos, egész patakban elfolyó forró vizeket hoztunk felszínre. hogy ezekkel a forró vizekkel magukkal i: fűteni lehet, s Isten ellen való vétek azokat kihasz nálatlanul szertefolyatni, elpusztítani. Ma már nem újság, a Szent Lukács-fürdő, debreceni és szolnoki fürdők s az utóbbinak a szállodája bizonyítják, hogy már 55—65 fokos hévvizekkel is sikeresen és főleg gazdaságosan lehet fűteni a különböző helyiségeket. Az egy debreceni városi .kertészeten, kívül inég sehol sem mentek annyira, hogy ezeket a ve-r szendőbe menő hőforrásokat arra használják, amire a magyar sors valósággal predesztinálta: növényházak fűtésére.

A „Földtani Értesítő’’ ugyanazon számában Pávai Vájná Ferenc tudományos munkásságáról Papp Ferenc műegyetemi tanár, a folyóirat szerkesztője a következőket írja:

Pávai Vájná Ferenc a háború utáni időkben kétségtelenül a legnagyobb, eredményeket érte el hazánkban a mélyfúrások révén fakasztott hév- és gyógyforrások téréin. Az Alföldön: Hajdúszoboszló, Karcag, Debrecen és még sok más hely, továbbá a főváros területén és környékén áldást-, gyógyulást- és megélhetést adó hév- és gyógyvizek hirdetik tevékenységének eredményeit: tehát ma ezeknek a tényeknek alapján az országban, sőt nyugodtan állíthatjuk. hogy ezek megbecsülésére, felhasználására Felhívja a figyelmet ésl tanácsokat adjon.

fees étel, finom bor rá, alakuljunk egy ióbotrá: JörÖk JÓZSCf VdllléBlÖS akúr inni, akár enni, „POZSOIIY ÉltCfCFIlllB menni t j ^ miSZTIMB-KflWUT 8'to SZÍM

Régi budai Húsvéti Rirostofás

Magyar

királyi

0 s ztálys o rsját ék

játékterve nem változott

86.000 sorsjegy, 43.000 nyeremény

Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben

700.000

Jutalo ■:

1 jutalom —

1 nyeremény —

1 nyeremény —

1 nyeremény —

1 nyeremény —

1 nyeremény —

1 nyeremény —

1 nyeremény —

és nyeremények:

— — 400 OOO pengő

— — 300.000 pengő

— — 100.000 pengő

— — 70.000 pengő

— — 55.000 pengő

— — 50.000 pengő

— — 45.000 pengő

— — 40-000 pe gő

21 drb. á 20.000. 32 drb. ä 10.000 stb. aranypengő, összesen több mint ©V. millió pengő készpénz Húzós ápr. ÍO én kezdődik A sorsjegyek hivatalos ára a föárusitóknál;

Fgész

Fél

l^egvetTl I Nyolcad I

2S

14

17 1 I 3‘/s I

pengő

pen gő

| pen0ő | | pengő |

Negyvenöt esztendeje, hogy a budai kisfiú boldog izgalommal nézeti a hűsvét elébe, mely számára göndörszőrű barikát, sárgapihé- ö csirkegyereket, tapsifüles nyuszit, mákos ubát, húsvéti locsokodási és egyéb hasonló yötoiyörüségeket jelentett mindama egyéb yönyörüségek során, melyekből kicsifiúi budai életecskéje állóit.

Mert csupa boldogság volt az egykori budai kisfiú élete, illetőleg az most annak látszik, az elmúló élei alkonyatáinak első visszaverődő esti fényeiben. A lélekelemzők ezt anyanosztalgia néven nevezik, sőt önimádó narcismus- nak is, mondván, hogy minden örökre megmaradt gyermekkori emlék, infainitilizmus. visszamaradt gyermekkori csökevény. Ilyenekei mond az ebadta ünge tokos német Psy- choanalysise, mintha bizony bárki budai húsvéti gyermekkori emlékének Andersen tollát megérdemlő bájossága rászorulna holmi anali zisre.

Mert mi is analizálandó azon, miért volt szép az a Nagyszombat délután, melyen egész Buda, főleg a Víziváros víg mozsárcsengetés tői volt zengő! Friss, érces rézhangoínl cseng tek a mozsarak, bizonyára hirdetői lévén t budai harangoknak, melyek tudvalévőén nagypénteken reggel az utolsó nagycsütörtöki harangkondulás hanghullámain elszárnyaltak Rómába, hogy onnan csak a vízivárosi feltámadás pillanatában érkezzenek meg! A budai harangok elszállottak a budai tornyokból: ez olyan titokzatos és gyönyörű legenda volt, illetőleg mese a szóbanlevő kisfiú számára.

Mári, a kedves rutén dajka bizonygatta, hogy ez így va)n, mert íme, néma minden budai torony, sőt a plébániatoronyban a ijchindler akatosmester úr két vásott, kormos inasa forgatja a fakereplőt, lehát a hara/mgok bizonyosan elutaztak, a világ összes harangjainak öregapjához, a Szent Péter templomába. A kisfiú mindebből igen keveset ériett, de a mese ezáltal aunnál szebb volt.

A mocsarak csengtek, mákot és diót tőnek hatalmas budai diós- és mákospatkókba valót. A ciironihéj illata szállongott mindenfelé, minden kis budai udvar a husvétra készült. A főzősoitkák illata belekeveredett az egyszerű jólét eme illataiba. Óriási cseréplábasokban főit a cukros dióbél és mák. Mázos cserépfazékban forrt a víz, melybe tojások pirosítója, török börzsönyfaforgács dobatott, a lojások viszont csodálatos köntöst kaptak. Fűszálakat és apró faleveleket kötözött azokra egy kedves fehér anyai kéz, mindezt organtüll zacskókba kötözte rá a tojásokra. A börzsönyfesték csodálatos mintákai rajzolt a tojásra, melyek előtűntek, mikor a tojás zacskóját óvaiosan lefejtette anyuka. Szép piros, fehér szakaj- lócskába rakattak a hímes tojások, míg egyéb piros tojásokra a Márika kötőtűvel gyönyörű, nyuszit, csirketincskát, kakas bácsik liliomoi, tulipánt, nyíllal átlőtt szívéé, húsvéti zászlós báránykát és más igen gyönyörű dolgokat rajzolt.

Nagyszombat délután nagy készülődés, sür gött-forgott a kis budai házban, a régi Szent János utcában. János bácsi, a házmester, má

délelőtt behozott a Leopoldmezőről egy nagy tarka abroszba kötőit tölgygalyat és friss füvet. A ház előtt a hepehupás, macskafejes kövezetét felseperie, fellocsolta és felhintette - friss sarjufűvel, a ház kapuját tölgygalyak- kal díszítette fel. Anyuka szép barka szőnyegekkel tett az ablakokba, gyönyörű virágos vázákba jáciniot állított, minden ablakba nagy, nehéz ezüstgyertyatartók kerültek, bennük szép sárga viaszkgyertyákkal. Minden budai házon volt valami kedves tarka szobrocska, Szent Sebestyén az ácsok. Szent János a mészárosok, Szent Flórián a hentesek, Szent Nőé a szőllőkapálók házán. E szobrocskák mellé virág és mécses kerüli.

A kisfiú ott ült magas karosszékén az ablak mellett és a processiót várta. Végre meg- kondulíak a harangok! A gyepszőnyegen már közeledett a ménéi, öreg mesterember vitte a felvirágzott keresztet piroskaringes minist- ránsfiu csöngője csengeti. Schindler lakatosmester bácsi, Kökösy mészárosbácsi, Kludák hentesbácsi és Bieber fűszeresbácsi szép piros lámpásokat vittek, majd igen tekintélyes öreg bácsik vitték a sátori, melyben igen kedves öreg pap bácsi vitt valami ragyogó, gyönyörű aranyos szépet 'A kisfiú nem értette, hogy mi az, de tudta, hogy neki is le kell térdelnie. Anyukája odatérdetetie a kisfiút az ablakpárkányra. A kisfiú máig érzi, hogyan fogta a* a drága, fehér kéz a kezét, mikor a keresztvetés mozdulatait végeztette vele. Zúgtak a harangok, szállott a tömjénfüsi, szállott az ének és illatos volt a tavaszi fű.

De hátra volt a hétfői locsolkodás. A kisfiú felöltöztették szép sötétkék bársony ruhába. Széles bőröv volt a derekán és fehér kamásnija is volt . négy szögi etesorru lakktopánján, melyre ig’eou büszke volt a kisfái. Fehér kabátkája zsebébe kis kölnivizes fiaskó került: ment a kisfiú Terka nénihez, anyuka testvéréhez locsolóba. A kisfiú kacagva locsolta meg a szép kedves -Terka nénit, mire ez egy gyönyörű üvegszekrényből, aranyos porcellánok és ezüst kannácskák közül csodálatos óriási nagy cukor tojást veti ki és átadta a kisfiúinak.

Óh micsoda szép kukucskája volt annak a cukortojásnak! Ha az ember, (már mint a kisfiú) belenézett, látott a tojásban tavat, Várkasélyt, csónakok hattyút, felhőket, erdői, mezőt, hegyek Csodálatos tájakat, melyekbe beleképzelte önmagát Ezalatt a nyuszi piros- tojásokat lojta a kertbea. Csak meg kellett keresni azokat Csodálatos módon ezek a pirostojások egészen olyanok voltak, amelve- nekre a Mariska rajzolta azokai a gyönyörű rajzokat.

A kisfiú örökre érzi e cukortojás festék izét mert titokban* — most mán bevallhatja — megnyalta azt. Cukorizű és festékizű volt. (A kisfiúk ötéves korukban mindent megkóstolnak, spárgát rézkilincset bádogskatulyát papirt, tintát, kékceruzát, sőt subickoi és maltert és bajuszpedrőt is. Bámulatosképen izükre egy félszázad múlva is pontosan emlékeznek.)

Ugyanakkor a kisfiú igen irigyelte a vad. szabad, és tekintélyes inasokat és a sváb ku- páskifukat: akik organiüllel bekötött fiaskókkal jártak öntözni. Ezek bejöttek a konyhába, meglocsolták a Márikat és pirosiojást kaptak. Volt olyan inas, akinek a kalapja tele volt pirosojással, a kabátja egész virágerdő volt friss jáczintokból.

Csizmájuk pubickszagára és rózsavizük szagára épen olyan jól emlékszik a kisfiú, %nint egy szép pirosképű, bajuszos kaionabá- csika. akinek nagy lószőrforgós csákója, kék nadrágja, nagy gallérhajtókáján egy fehér csillaga és gyönyörű veres bojtja volt a vállán.

Ez a derék tüzér Marika földije a gyönyörű katonabácsi volt. A kisfiúnak szabad volt a csákójával játszani, sőt a sarkantyúját is szabád volt pörgetni. Ez a gyönyörű katonabácsi is meglocsolta a Marikát, sőt igen illedelmesen és tisztelettel anyukát is, és a kisfiú testvérkéit is. Ezért jó szivart kapott apukától és egy szép ezüsforintost. ..Fogja barátom, menjenek el a gellérthegyi búcsúra!” mondta neki apuka.

Nos tüzér és a Marika elmentek a gellérthegyi búcsúra, A kisfiú most is emlékszik rá. hogy Marika este. vetköztetés és ágybamemés közben elmondta, milyen gyönyörű volt az a búcsú!

Mindenki elmúlt, azóta, de a budai husvé- tok talán még mindig ilyen szépek, azóta már harmadik nemzedékbelo uj budai kisfiúk számára. Budai Hárombég Effendi

Termeljük ki a magyar föld kincseit