Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)

1932-09-25 / 1096. szám

Budapest, 1932. szeptember 25.

Budai napló

}

í

)

Szent GELLÉRT £

tz

gyógyfürdő

Vízgyógy intézet, hullám- és napfürdő

Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet.

Tanács

Vén szívem, tanul) végre bölcseséget!

Hisz itt a legfőbb idelel Már annyiszor 1csalt téged meg az élet, őt csald meg végre te.

Rég elleshetted, ml a tudománya.

Valóban roppant egyszerű:

Magát ő mindig édesnek kinálla,

Akármily keserű.

Mint neki hittél, higyj magadnak és mondd: Még soha semmi sem gyötört!

Mily édes-édes a sok bánat és gond!

Csak még több Ily gyönyört!

S hogy hadd lehessen mennél édesebb dac E szörnyen rossz, keserves éle: Maid élvezed, amikor végül meghalsz,

Hogy végre-végre élsz!

Telekes Béla.

Személyi hírek

KOZMA JENŐ Dr. Sylt szigetén töltött nyári pihenőiét befejezve néhány napot töltött Felcsuti birtokán és e hét folyamán átvette ismét irodáját és a párt vezetését. 'A személyével kapcsolatos politikai hírek nagyrészt kombinációk, mert Kozma Jenő alig foglalkozik politikával és egész munkaerejét azoknak a társadalmi kérdéseknek szenetli, amelyek révén segíteni lehet a polgárság rendkívül nehéz helyzetén és az iskoláit elvégzett ifjúság elhelyezésén.

ROTTENBILLER FÜLÖP ny. államtitkárt a fiatalkorúak budapesti felügyelő hatóságának elnökévé nevezték ki. Helyettese Kovács Jenő dr. ny. árvaszéki elnök- helyettes.

ANDRÉKA KÁROLY helyettes főkapitánynak, a III. kerületi Torna és Vívó Egylet elnökének e hó 24-én szombaton, este a Posch-féle vendéglőben rendezett társas- vacsora keretében nyújtják át az egyesület díszelnökségéről szóló díszoklevelet. Ez alkalommal ünnepük Bródy György és Sárkány Miklós tagokat a két vizipoló olimpikont.

FABINYI TIHAMÉR Dr. a kiváló köz- gadász neve is forgalomba került most a kormányválság alkalmával, mint egyik miniszterjelölté. Akik személyesen ismerik őt, örömmel fogadják ezt a hírt.

PÁVAI VÁJNÁ FERENC Dr. főbányata- ■nácsos, főgeológus szakértői szemlére Ba- latonfüredre utazott.

ISTÓK JÁNOS a nagynevű szobrászművész kapta a megbízatást a Bem szobor felállítására, amely szobor egyik dísze lesz .Budának és a Döbrentei-téri piac helyén állítják fel.

DULÁCSKA JENŐ Dr. tanácsnok, a fővárosi alkalmazottak Segítőalapjának igazgatója a főváros baltonkenesei üdülőtelepére utazott, de megtekintette a Balaton- menti szénsavas-ásványvíz gyógyforráso- j kát.

BENKÖ ISTVÁN, a Centrum házépitő- szövetkeet igazgatója leutazott Balatonfü- redre, ahol a környéken való nagyobb fürdőtelep létesítése végett tárgyal az érdekeltekkel.

FARKAS LAJOS Dr. az I. kerület elöl- • járóhelyettese e héten tért vissza Érdről, ■! ahol szabadságát töltötte.

HORVÁTH LAJOS a III. kerületi Polgári Társaskör agilis titkára Bari tengeri fürdőn töltött néhány betet.

Elhibázott dolog volt, hogy a Muzeuin- kőrutat, amelyet a háború kitörésekor a velünk szövetséges Törökország szultánja nevéről kereszteltünk el a világháborút követő években visszakereszteltünk a régi Mu- zeum-körut névre. Konstanápolyban az egyik legszebb útvonalat a magyar testvérek útjának nevezték el és ma is ez a neve. A hozzánk oly közel álló török nemzet föltétlenül megérdemelné, hogy azt török testvérek útjának nevezzük el, örök időkre, nem pedig csak hangulatkeltésből néhány esztendőre. Talán Budán találnánk alkal- ; más nagy útat, esetleg a hibásnevű Alkotás utcát nevezhetnénk el török testvérek útjának.

Nem ismeri kJ magát már a bennszülött budapesti ember sem a fővárosi utcák elnevezésében. Hónapról-hónapra új és új neveket dobnak a köztudatba minden rendszer nélkül. Szép és nemes gesztus, hogy ieigleiiésén megszállott városaink nevéről

Modern

fűzőszalón

(űzők, haskötők, melltartók, gyógyhaakötok elsőrendű kivitalblen.. Harisnyák, íeherne- müek legjobb minSaógben. Fűzök alakitasa. javítása, tisztítása.

II. Margit-krt. 51-53.

utcákat neveznek el, de intézzék et úgy, hogy az azonos fogalmakat jelölő nevek lehetőén egymáshoz közel, egy körzetben legyenek. Igazán más gondja-baja van az embernek, minthogy megtanulja, hogy a Beregszász-tér és köz és az Érsekujvár- utca az I. kerületben van, még a Verecke és Víhorlát-út a III.-ban, valahol a Remetehegyen, a Titel-utca pedig VII.-ben. Azt is érdékes volna tudni, hányán tudják, mi az a Vihorlát? A legújabb utcaelnevezések során szerepelnek: Szakadék-út, Toboz-út is. Kár felsorolni, úgysem jegyzi meg senki! Ugylátszik, hogy illetékes helyeken nem olvasták Gallina Frigyes pompás tanulmányát az utcaelnevezésekről.

Középvllágítást az Alagútba) Minden külvárosi mellékutcába középre helyezték a világítást s ebben a főforgalmi budai lyukban, még mindig csak oldalt pislákol egy- egy árva villanykörte. Csoda, hogy baj nem történik minden órában. A budai forgalom legnagyobb része az Alaguton át bonyolódik le, percenként hatalmas autóbuszok vágtatnak ott végig pislákoló sötétségben, megremegtetve a gyalogjárók idegeit, mert nem tudják, mikor rohan fel a járdára egy súlyos kocsi. A középvilágitás feltétlenül javítana a mai helyeten s aránylag kis költséggel megoltíatdó.

Nem Jó szolgálatot tesz a mohamedán ügynek az a magyar polgártársunk, aki Törökország uj fővárosában Ankarában I bárszerü mulatóhelyet nyitott és azt „Gül Babáról“ nevezte el. Kegyeletsértő ez a cím ilyen frivol üzlettel kapcsolatosan, főleg most, amikor éppen Gül Baba révén igyekszik a magyar nép kiépíteni a barátságos világkapcsolatot a testvéreredetű mohamedánsággal, mint világbatalommal.

A távfűtő vezeték építését a Rudasfürdő és Gellértfürlő között, az eddigi tervek szerint még az ősz folyamán megkezdik és valószínűleg még ez évben lebontják azokat az ócska épületeket, amelyek rontják az Erzsébet-híd budai hídfője körül a városi látképet, hogy ott helyet csináljanak a Pávai Vájná Ferenc által megnyitott új gyógyforrások ivókúrája számára.

I IMIfF URIDIVAT ÜZLETE A LllmL BUDAI URIKÓZÖNSÉG számára ,

1L Margit körút 51—53.

A négymillió pengős inségmunka keretén belül a következő, Budát érintő csatornázási és útépítési munkák kerülnek kivitelre: Csatornázzák az 1. kerületben az Ár- nyas-út, Budaörsi-út, Gébics-utca, Kovácslépcső, Kovács-utca, Major-utca, Mohai-út, Rimaszombati-út, Sasadi-út, Haraszt-utca, Somorjay-utca, Tétényi-út, Csóka-utca, Csorbai-út, Csurgói-út, Ercsi-út, Lomnicz- uíca, Torday-út, Sarvas-út, Vöröskő-utca, Zalai-út és Zólyomi-út egyes szakaszait, a

II. kerületben a Fenyves-utca, Orsó-utca, Kapi-utca, Lepke-utca és Törökvész-út, a

III. kerületben pedig a Cimbalom-utca, Cseytey-utca, Józsefhegyi-út, Fajd-utca, Föld-utca, Mandula-utca, San Marco-utca, Bályog-utca, Zöldmáli-út és Csillaghegyi árok egyes részeit. Az útépítések során a Budafoki-út egy része topoka, a Budaörsi- út egy, szakasza beton, mig a Hidegkuti-út egy része beton, másik része bazaltkiskő burkolatot kap. A Horthy Miklós-utnak a Gellért-tér és Körtér közötti részét aszfalttal burkolják., Uj burkolatot kap még a Szeutendrei-útnak az Aranyhegyi-árok és Kalászi-utca közötti része betonból és a Németvölgyi-útnak a Mártonhegyi úttól a farkasréti temetőig terjedő része bazaltkis- kőből.

Uj budai kéményseprő mestereket nevezett ki a III. kerületi elöljáró a polgármestertől nyert diszkrécionális jogánál fogva. Az elsőfokú döntés szerint az I—3. kerületben Rlóze Ferenc, a II—4. kerületben Takács Imre élsz az uj kéményseprő- mester.

A mayar izlám seregszemléje

Vasárnap tartotta meg évi együttes rendes nagygyűlését a budai Esplanade szálló dísztermében a törvénnyel elismert magyar mohamedán felekezet dzsemmája (konvent) és a Gül Babáról elnevezett budai autonóm független magyar iszlámvallás község medslisze (egyháztahács), ahol a vidék is képviselve volt. Husszein Hilmi nagymufti imát mondott az izlámért, hazáért a kormányzóért, Sekib Arszlán sziriai emir a magyar, izlám minden védnökéért és pártfogójáért. Ezután elreferálta a feleke- zetet és egyházközséget érintő fontos évi eseményeket, amelyeknek legkimagaslóbb és az izlám jövőjére tán évszázadokra kiható eseménye volt: Sekib Arszlán emir kétszeri budai ittléte, amely idő alatt a vt- lágizlám ezidőszerinti világi feje és nép- szövetségi delegátusa meglátogatta Lieber Endre alpolgármestert és külügyminisztériumot, majd hosszabb tisztelgő látogatást tett vitéz József Ferenc dr. főhercegnél is. Kimentette a nagymufti Viraág Béla tb. elnök lovag Umlauff Sziegfrid dr. hitfele- kezet főjegyzője és Resßulovics Mehmed bég vallásközségi titikár elmaradását Á nagymufti után a hiífelekezet ügyésze olvasta fel a távollevő főjegyző helyett az évi jelentést, melyet gien sokszor szakított meg zajos helyeslés. Majd Medriczky Andor dr. fővárosi tanácsi fogalmazó tett jelentést a Sekib Árszilán: ém|it;rel folytatott megbeszélésekről és köjzölte, hogy a GülBaba mecset és főiskola építésének ügyét 400 millió mohamedán becsületbeli ügyének tekinti az emir és az anyagiakat ehhez a kulturális, idegenforgalmi és diplomáciapolitikai fontos ügyhöz a világizlám részéről kilátásba helyezte. MnSzics Hasszán bég a délelőtt megtartott első kerületi frontharcos zslzáószentelésről számolt be és örömmel állapította meg, hogy a magyar mohamedánok nagy számmal vettek részt az ünnepélyen. A nagygyűlés utasította a felekezet és hitközség vezetőségét, hogy minél előbb állítsa össze a magyar izlám-vallás- nak kataszterét, szervezze meg a gyermekek vallásoktatását, írjon át a jeruzsálemi pánizlám-konkresszushoz, hogy a budai Gül Baba-mecset és iskola ügyét minél előb tárgyalja le és az építkezést tegye lehetővé, a nagymufti és az evkafreisz pedig utazzanak a mohamedán államokba a magyar izlám ügyének érdekében.

László Zoltán dr .pénzügyi tanácsos, az izlám felekezet vagyon-gondnoka az anyagi és gazdasági ügyekről számolt be és közölte, hogy Liber Endre atpolgármeseter Sekib Arszlánnak megígérte, hogy a székesfőváros ingyen telket ad a magyar mohamedánoknak a Gül Baba mecset és iskola építésére. A nagygyűlés mindezt lelkesen tudomásul vette és a nagymufti hálaadó imájával a magyar izlám első sereg- szenléje ünnepélyesen véget ért.

| Hódy Lajos dr!"^

Szomorú sziwel temettük el topái Hódy Lajos dr. volt postatakpti igazgatót, aki jelképe volt az örökítjuságnak, a mindig derült kedélynek. Bohém természetű, erő sen kifejlett irodalmi hajlanddóságokkal bíró ember volt, akinek néhány darabja is színre került, ujságiróskodott is és 40 éven át széleskörű társadalmi életet élt A farkasréti temetőben temették szeptember 21-én és az ott megjelentek között voltak a Budai Társaskör részéről Ripka Ferenc dr. főpolgármester, Hoór Tempis Móric dr., Szombathy Kálmán,, Németh Béla dr., Kádár Gusztáv, Feller Mihály, Kadnár Károly, Hubert Vilmos, Baanszky Gyula dr., Bartos Anlor, Kornháber Adolf altábornagy, és rendkívüli nagy számban barátai tisztelői, akik virággal és koszrúval hal mozták el sírját. A Budai Társaskör ne vében a sírnál Hoór Tempis Móritz elnök búcsúztatta el és utána Wagner Károly h államtitkár, a Bartos Andor asztaltársaság nevében, amelynek éveken át lelke volt Hódy Lajos. Ripka Ferenc meleg szavakkal fejezte ki részvétét özv. dr. Hódy Lajosné szül. Zsufta Adél előtt, aki önfeládozó sze retettl ápolta beteg férjét.

Ki volt az elsff Buda faldo

az 1686-i visszavivás alkalmából? Ki tűzte fel elsőnek a törököktől ádázul védett fa lakra a Szűz Máriás zászlót? — erre a néphagyomány, Haeuffler és Néfflthy Lajos történetírók felelnek az alábbiakban. A Nagyboldogasszony tmplomának oldalában két temető volt. Az egyik a „Vöröskereszt“ temető, mely a templom déli fala mellett terült el, a későbbi papnevelő intézet épületéig, a benne álló vörös márványkerettől kapta a nevét, a másik a templom szentélye körül feküdt, tehát a templom keleti részén a fakerítéssel volt körülvéve. A plébánia naplója az itt eltemetett egyik halottról a következő feljegyzést tartalmazza: „1746. év julius 9-én agg-elgyengülésben hunyt el a nyugdíjazott kapitány Ra- modsehay (így írva) életének száz és ötödik esztendejében, ki Holtzer atya által u. a. hó 10-én a templom melletti temetőben helyeztetett el. ő vala az első, ki Buda bevételénél zászlót tűzött a falakra." Hogy ez a hősi tett, amelyet sokan Petneházy- nak tulajdonítanak, miképen történt, idézem Haeuffler történetiró előadását: „Midőn egy zászlótartó észrevette, hogy a fehérvári, kapu a törökök által gyengén ol- talamaztatik, mivel a csatázás kiválólag a vár északi és déli részén történt, egy kis segédcsapattál a fehérvári kapunak rohant s oly gyorsasággal hatolt a Szent György terére, hogy övéitől elvágatott...“ Mialatt Tüzes Gábor, a bombákat gyártó pesti ferencrendi szerzetes, jobbjában a magasra tartó kereszttel, hulló golyók tüzfergete- gében vezette a hadat a bástyákra, Ramo- csay a maga kis csapatával betört a kapun a Szent György téren hadakozott. Ebben a pillanatban egy egész osztály török gyalogos rohan a térre és észrevette a benyomult kis magyar csapatot, szokása szerint először is a vezért iparkodott hatalmúba keríteni. A török tömeg a sereg és vezére köré kirakodik s elvágja őket egymástól. Már most túlerővel ráveti magát Ratno- csayra és fegyvereit kezéből kitördelvén, megkötözi... A kis csapatot szorítják egyre hátrább, vissza a fehérvári kapu felé... De a betört kapun benyomult magyar vitézek nyomában mind többen és többen törtek be, végre Tüzes Gábor is oda ér a feltartott kereszttel, újabb tömegeket vet a kifelé nyomuló s a Ramocsay embereit kergető törökök elébe. Ezek a benyomuló nagyobb csapat láttára visszafordulnak és segítenek a többieknek, akik Ramocsayt a vár elé való sietésében megragadván, kivégezni indult; és sietve egy bodzafára felakasztották .. t* A belső várat akkor a Szent György-tértől egy széles sáncárok

választotta el, amelynek szélén . füzek és bodzafák állottak. Tehát ezek egyikére akasztották el nagyhirtelen a fogoly -vitézt, s indultak a fehérvári kapu felé... De egy az, hogy sietve kötötték fel Ra- docsayt, más meg hogy már abban a pillanatban otttermettek elébb elzavart, de a Gábor hadaival megerősödött emberei s egy fél perc nem sok, megpillantották a bodzafán lógót, odarohantak, levágták és talpraállították. „Szerencsére övéi elég korán utána érkeztek és sértetlenül megszabadították, úgy, hogy övéivel a palotába nyomulhatott...“ Ekkor Ramocsay felbuzdulásában felrohant a keleti bástyára és belévágta a nyomába siető zászlóstól elvett Szűz Máriás lobogót a fal résébe. Kutforrásom hozzáteszi jegyzetben, hogy e hőst, aki mint mondatik, Budán letelepedett és magas éveket (105 esztendőt) ért el, valószínűleg Ramocsaházynak hívták.“ Tüzes Gábor pedig a lobogó árnyékában feltartotta a keresztet, melyet golyó nem ért, melyet vér nem szennyezett és a földre tekintve fölismerte ott az ő egyik golyóbisát, mely pusztulást és halált szórt a törökre. — A Budai Napló múlt számában megírt híradáshoz addjuk kiegészítésül és helyesbítésül a fenti hiteles adatokat, amelyeket a Budai Almanach anyagából vettük át

Szükség volt rá, hogy a rendkívüli fej- lődésne kindult Margit-köruton, ahol eddig a kis földszintes házak egyszerűbb polgársága számára nyitottak volt divatüzleteket, az új nagy bérpaloták magasabb társadalmi osztályhoz tartozó közönség számára előkelő és a legújabb divattal is lépést tartó férfidivatáru üzlet nyíljon. Ezt a szükségszerűséget meglátta és megértette a Főutca egyik férfidivatárú üzletének tulajdonosa, Linke Károly, ka iéppen egy negyedszázad óta volt üzletével a férfidivat egyik vezető szakembere, most áttette ezt a di- vatháat a Fő-utcából a Margit-körut 51. sz. alá az új modern felhőkarcoló épületbe. Linke Károly régi patrícius budai családból származik és édesatyja Linke Tivadar ismert nagyiparos tagja volt a budai társadalomnak.

A sikerrel lezajlott kézműipari tárlaton a budai ipart nagyon kevesen képviselték, a kevés résztvevő aonban becsülettel megállta helyét és dicsőséget szerzett Budának. Knncze Resző és Béla kötélgyára (III. Fila- tóri-gát) melyet 1810-ben alapítottak s amely gyár eddig 14 nagy külföldi kitüntetést szerzett, megérdemelten kapta meg az ezüstkoszorút.Taub Jenő ezüstműves (I.

Verpeléti-út 25.) 1918. óta ismert a szakmában, a zsűri arany koszorúval töntette ki. Taub Jenő a Bachrach cégnél és Németország legnagyobb gyáraiban szerezte szaktudását. Résztvett a királyi palota ezüst-készletének munkálatiinál is.

A MŰVELT CSALÁD. Asszony: Mondd, drágám pedagógia vagy pedantéria, az nem mindegy?

Fér): Persze, hogy nem. Pedagógia, az lábápolást jelent, pedantéria pedig népnevelést.

PAPUCS. — Nagyságos asszonyom, lovagló-csizmája remekül van fényesftve. Mit használ hozzá?

— A férjemet

A v6r- és Melegségeknél,

úgyszintén ha arcbőre pattanásos, kiütéses, ajánlatos a vérkeringés élénkítésére naponta félórával a reggeli előtt félpohár

Hunyadi János

természeted keserűvizet inni. Az orvostudomány legelőkelőbbjei megállapították, hogy a Hunyadi János természetes keserűvíz a legtökéletesebb gyógyvíz. Szabályozza a székletet, levezeti a test fölösleges káros nedveit, tisztítja és felfrissíti a vért, előmrz- dítja az anyagcserét. (43)

A Gschwlndt-iéle Szesz*, Élesztő*, likör- és Rumgyár f.hó 19-én Rein Sándor vezérigazgató-helyettes elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melynek tárgya a vállalat elnök-vezérigazgatójának, győri Gschwindt Ernőnek elhalálozása folytán megüresedett igazgatósági tagság betöltése volt. A közgyűlés igazgatósági taggá egyhangú határozattal özv. győri Geschwindt Ernőné úrnőt választotta meg. Az ezt követő igazgatósági ülésen özv. győri Geschwindt Ernőné úrnőt az igazgatóság elnökévé választották.

A MOKTÁR leszállította az útépítési kölcsön kamatait 1930-ban az állam jótállásával a vármegyék és városok 18 millió svájci frankod útépítési kölcsönt vettek fel, amelyet a MOKTÁR folyósított. A most esedékes részletet a MOKTÁR a vármegyékkel és a városokkal, valamint a kölcsön kibocsátásában résztvett svájci pénzcsoporttal történt megállapodás alapján prolongálta, egyúttal a kölcsön kamatait 6 és ötnyolcad százalékról 5 és fél sáalékra szállította le.

Az első budai magyar színház

Küzdelmek a német színészet ellen. — A budai német tanács magyarsága — Részié/ a „Budai AlmanacQ"-ból —

„Hazaiság a Nemzetiségnek“ ez a büszke felírás pompázott az Alagút mellett balról, a mostani kereskedelmi minisztérium helyén épült első budai magyar színház homlokzatán. Sárga, két lapos toronnyal megvert épület volt ez, öt ablakkal az emeleten és a földszinten öt ajtóval, melyek előtt hat idomtalan oszlop tartott egy erkélyt. Vagy kilenc lépcső vezetett a föld- sintre, illetve az előcsarnokba, amelyben a „kasszák“ voltak, onnan jobbra és baba az emeleti lépcsők, szembett a háfomajtós földszint s a mellékhelyiségek. Olyan palota volt ez, amilyen után szegény jó Kelemen László magyar színigazgató jó hátvan évvel előbb áhított, akinek a várbazár helyén állott Reiechl-féle deszkapajtájú komédiaháznál tovább nem vitte az Isten a dolgát. A tizennyolcadik század nyolcadik tizedében is folytatták a garázdálkodást a német színi direktorok fővárosunk gyönyörű földjén, sőt még 1861-ben is lézeng itt valami Pfisterer—Allsdorf Károly nevű német színigazgató, s mikor az alkotmányosság ujraébredésével a magyar publikum magyar sziníelőadásokat kívánt, szakasztott úgy szemtelenkedtek a német direktorok most Molnár Györggyel, mint annak idején 1790-ben Tuschl, Unwerth, Mayer, Schbiaíögger, Bergopzoom. Jandl és Ckibulka, — a mártirsorsú Kelemen Lászlóval és társaival. Nagy gráciából megengedték, hogy egynéhányszor játszhassanak a német színházban s mikor ez a vendégjáték jól sikerült, megtoldották még hússzal a nyári színkörben, a legcudarabb föltételek mellett. Ilyenkor a bevétel fele a németet illette meg, holott ők az ujjúkat sem mozdították meg érte, mindössze pár rongyos díszletet adtak s (ha kellett: némi kis ruhát. De ha a legcsekélyebb kár, kopás, vagy szakadás történt, úgy megfizettették a magyar színészekéi, mintha csupa fejedelmi ruha, meg párisi kortina. lett volna. Mégis megéltek a magyar színészek, sőt tisztességes jövedelmeik is voltak. Nem csoda. A kiéhezett magyar publikum csak úgy szívta a magyar szó malasztját, melyet 1837. óta nem hallhatott budai magyar Színpadról. Addig játszott tudniillik á nagyobbrészt kassai színétekből verbuvált társulat a várban, amely a Nemzeti

Színház első gárdájának magva volt Eg- ressy, Barta, Szentpétery s társaik. Az árvizet megelőző esztendő március 18-tól egész 1851. husvét hétfőig, tehát tizennégy esztendőn keresztül, nem hangzott magyar szó Budán. Ekkor történt, hogy Döbrentei bátyánk egy átutazó angolt kalauzolt három napig s megmutatta neki azt a kevesen, amit mutogatni lehetett. A végén azt mondja neki az ánkiius: Uram én most már láttam sokfélét, de kérem, mutassa meg nekem a magyar fővárost?... Ezt nem tudta Gábor bátyánk megmutatni.

z861-ben húsz magyar előadá után a német direktor a legrosszabb napokra akarta szorítani a magyar színészek előadásait, hétfőre és péntekre; vagy szerdára. Molnár ebbe nem ment bele, hanem kereken kijelentette a szemtelenkedő németnek. hogy iha nem egyezkedik, játszani fog a magyar sintársulat a maga saját színházában. És ez sikerült is. Molnár György a nyakába vette a seznátust, meg a befolyásos embereket. Nem volt nála egyéb annál a jelszónál, hogy: „Hazaűság a nemzetiségnek“. De ez akkor kelendő érték volt. Sikerült kijárnia az engedelmet, mellyel az alagút baloldalán, a lánchíd-tár- sulat tulajdonát képező telken a katonai prováant-épületet kibérelhette. Évi 1500 forint bért fizetett s az átalakításokat részint a maga költségén, részint városi segítséggel hajotta végre. A budai német tanács meemberelte magát ás nemcsak kétezer forintot’szavazott meg az átalakításokra, de évente ezer forint segedelmet helyezett kilátásba; amelyen felszereléseket - kellett beszereni. 1861. unius 11-én pedig a színházt engedelmet is megkapta Miolnár hat esztendőre s ha éz idő alatt kifogás nem lesz ellene, még további három esztendőre övé a proviantból formált színház.

Jellemző az engedélyezési okmánynak a következő passzusa: „Örömmel ragadja meg Buda főváros közönsége azon kedvelő alkalmat, mely képessé teszi ötét a múlt sötét évtizedeiben nyilvánult, nemzetiségünk elfolytására célzott tévirány hibáit, melyek a német szinház emelése által a nemzetiség enyészetének csiráit hordozzák keblünkben, a hazafiság egyik legszentebb kötelességének teljesítése által jóváten-