Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)

1932-09-25 / 1096. szám

Budapest, 1932. szeptember 25. Budai napló } í ) Szent GELLÉRT £ tz gyógyfürdő Vízgyógy intézet, hullám- és napfürdő Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet. Tanács Vén szívem, tanul) végre bölcseséget! Hisz itt a legfőbb idelel Már annyiszor 1csalt téged meg az élet, őt csald meg végre te. Rég elleshetted, ml a tudománya. Valóban roppant egyszerű: Magát ő mindig édesnek kinálla, Akármily keserű. Mint neki hittél, higyj magadnak és mondd: Még soha semmi sem gyötört! Mily édes-édes a sok bánat és gond! Csak még több Ily gyönyört! S hogy hadd lehessen mennél édesebb dac E szörnyen rossz, keserves éle: Maid élvezed, amikor végül meghalsz, Hogy végre-végre élsz! Telekes Béla. Személyi hírek KOZMA JENŐ Dr. Sylt szigetén töltött nyári pihenőiét befejezve néhány napot töltött Felcsuti birtokán és e hét folyamán átvette ismét irodáját és a párt vezetését. 'A személyével kapcsolatos politikai hírek nagyrészt kombinációk, mert Kozma Jenő alig foglalkozik politikával és egész munka­erejét azoknak a társadalmi kérdéseknek szenetli, amelyek révén segíteni lehet a polgárság rendkívül nehéz helyzetén és az iskoláit elvégzett ifjúság elhelyezésén. ROTTENBILLER FÜLÖP ny. államtit­kárt a fiatalkorúak budapesti felügyelő ha­tóságának elnökévé nevezték ki. Helyette­se Kovács Jenő dr. ny. árvaszéki elnök- helyettes. ANDRÉKA KÁROLY helyettes főkapi­tánynak, a III. kerületi Torna és Vívó Egy­let elnökének e hó 24-én szombaton, este a Posch-féle vendéglőben rendezett társas- vacsora keretében nyújtják át az egyesület díszelnökségéről szóló díszoklevelet. Ez al­kalommal ünnepük Bródy György és Sár­kány Miklós tagokat a két vizipoló olimpi­kont. FABINYI TIHAMÉR Dr. a kiváló köz- gadász neve is forgalomba került most a kormányválság alkalmával, mint egyik mi­niszterjelölté. Akik személyesen ismerik őt, örömmel fogadják ezt a hírt. PÁVAI VÁJNÁ FERENC Dr. főbányata- ■nácsos, főgeológus szakértői szemlére Ba- latonfüredre utazott. ISTÓK JÁNOS a nagynevű szobrászmű­vész kapta a megbízatást a Bem szobor felállítására, amely szobor egyik dísze lesz .Budának és a Döbrentei-téri piac helyén állítják fel. DULÁCSKA JENŐ Dr. tanácsnok, a fő­városi alkalmazottak Segítőalapjának igaz­gatója a főváros baltonkenesei üdülőtele­pére utazott, de megtekintette a Balaton- menti szénsavas-ásványvíz gyógyforráso- j kát. BENKÖ ISTVÁN, a Centrum házépitő- szövetkeet igazgatója leutazott Balatonfü- redre, ahol a környéken való nagyobb für­dőtelep létesítése végett tárgyal az érde­keltekkel. FARKAS LAJOS Dr. az I. kerület elöl- • járóhelyettese e héten tért vissza Érdről, ■! ahol szabadságát töltötte. HORVÁTH LAJOS a III. kerületi Pol­gári Társaskör agilis titkára Bari tengeri fürdőn töltött néhány betet. Elhibázott dolog volt, hogy a Muzeuin- kőrutat, amelyet a háború kitörésekor a ve­lünk szövetséges Törökország szultánja ne­véről kereszteltünk el a világháborút köve­tő években visszakereszteltünk a régi Mu- zeum-körut névre. Konstanápolyban az egyik legszebb útvonalat a magyar testvé­rek útjának nevezték el és ma is ez a neve. A hozzánk oly közel álló török nemzet föl­tétlenül megérdemelné, hogy azt török test­vérek útjának nevezzük el, örök időkre, nem pedig csak hangulatkeltésből néhány esztendőre. Talán Budán találnánk alkal- ; más nagy útat, esetleg a hibásnevű Alkotás utcát nevezhetnénk el török testvérek út­jának. Nem ismeri kJ magát már a bennszülött budapesti ember sem a fővárosi utcák el­nevezésében. Hónapról-hónapra új és új neveket dobnak a köztudatba minden rend­szer nélkül. Szép és nemes gesztus, hogy ieigleiiésén megszállott városaink nevéről Modern fűzőszalón (űzők, haskötők, melltartók, gyógyhaakötok elsőrendű kivitalblen.. Harisnyák, íeherne- müek legjobb minSaógben. Fűzök alakitasa. javítása, tisztítása. II. Margit-krt. 51-53. utcákat neveznek el, de intézzék et úgy, hogy az azonos fogalmakat jelölő nevek lehetőén egymáshoz közel, egy körzetben legyenek. Igazán más gondja-baja van az embernek, minthogy megtanulja, hogy a Beregszász-tér és köz és az Érsekujvár- utca az I. kerületben van, még a Verecke és Víhorlát-út a III.-ban, valahol a Remete­hegyen, a Titel-utca pedig VII.-ben. Azt is érdékes volna tudni, hányán tudják, mi az a Vihorlát? A legújabb utcaelnevezések során szerepelnek: Szakadék-út, Toboz-út is. Kár felsorolni, úgysem jegyzi meg senki! Ugylátszik, hogy illetékes helyeken nem olvasták Gallina Frigyes pompás ta­nulmányát az utcaelnevezésekről. Középvllágítást az Alagútba) Minden kül­városi mellékutcába középre helyezték a világítást s ebben a főforgalmi budai lyuk­ban, még mindig csak oldalt pislákol egy- egy árva villanykörte. Csoda, hogy baj nem történik minden órában. A budai for­galom legnagyobb része az Alaguton át bonyolódik le, percenként hatalmas autó­buszok vágtatnak ott végig pislákoló sötét­ségben, megremegtetve a gyalogjárók ide­geit, mert nem tudják, mikor rohan fel a járdára egy súlyos kocsi. A középvilágitás feltétlenül javítana a mai helyeten s arány­lag kis költséggel megoltíatdó. Nem Jó szolgálatot tesz a mohamedán ügynek az a magyar polgártársunk, aki Törökország uj fővárosában Ankarában I bárszerü mulatóhelyet nyitott és azt „Gül Babáról“ nevezte el. Kegyeletsértő ez a cím ilyen frivol üzlettel kapcsolatosan, fő­leg most, amikor éppen Gül Baba révén igyekszik a magyar nép kiépíteni a barát­ságos világkapcsolatot a testvéreredetű mohamedánsággal, mint világbatalommal. A távfűtő vezeték építését a Rudasfürdő és Gellértfürlő között, az eddigi tervek sze­rint még az ősz folyamán megkezdik és valószínűleg még ez évben lebontják azokat az ócska épületeket, amelyek rontják az Erzsébet-híd budai hídfője körül a városi látképet, hogy ott helyet csináljanak a Pávai Vájná Ferenc által megnyitott új gyógyforrások ivókúrája számára. I IMIfF URIDIVAT ÜZLETE A LllmL BUDAI URIKÓZÖNSÉG számára , 1L Margit körút 51—53. A négymillió pengős inségmunka keretén belül a következő, Budát érintő csatorná­zási és útépítési munkák kerülnek kivitel­re: Csatornázzák az 1. kerületben az Ár- nyas-út, Budaörsi-út, Gébics-utca, Kovács­lépcső, Kovács-utca, Major-utca, Mohai-út, Rimaszombati-út, Sasadi-út, Haraszt-utca, Somorjay-utca, Tétényi-út, Csóka-utca, Csorbai-út, Csurgói-út, Ercsi-út, Lomnicz- uíca, Torday-út, Sarvas-út, Vöröskő-utca, Zalai-út és Zólyomi-út egyes szakaszait, a II. kerületben a Fenyves-utca, Orsó-utca, Kapi-utca, Lepke-utca és Törökvész-út, a III. kerületben pedig a Cimbalom-utca, Cseytey-utca, Józsefhegyi-út, Fajd-utca, Föld-utca, Mandula-utca, San Marco-utca, Bályog-utca, Zöldmáli-út és Csillaghegyi árok egyes részeit. Az útépítések során a Budafoki-út egy része topoka, a Budaörsi- út egy, szakasza beton, mig a Hidegkuti-út egy része beton, másik része bazaltkiskő burkolatot kap. A Horthy Miklós-utnak a Gellért-tér és Körtér közötti részét aszfalt­tal burkolják., Uj burkolatot kap még a Szeutendrei-útnak az Aranyhegyi-árok és Kalászi-utca közötti része betonból és a Németvölgyi-útnak a Mártonhegyi úttól a farkasréti temetőig terjedő része bazaltkis- kőből. Uj budai kéményseprő mestereket ne­vezett ki a III. kerületi elöljáró a polgár­mestertől nyert diszkrécionális jogánál fogva. Az elsőfokú döntés szerint az I—3. kerületben Rlóze Ferenc, a II—4. kerület­ben Takács Imre élsz az uj kéményseprő- mester. A mayar izlám seregszemléje Vasárnap tartotta meg évi együttes ren­des nagygyűlését a budai Esplanade szálló dísztermében a törvénnyel elismert magyar mohamedán felekezet dzsemmája (konvent) és a Gül Babáról elnevezett budai auto­nóm független magyar iszlámvallás köz­ség medslisze (egyháztahács), ahol a vidék is képviselve volt. Husszein Hilmi nagy­mufti imát mondott az izlámért, hazáért a kormányzóért, Sekib Arszlán sziriai emir a magyar, izlám minden védnökéért és pártfogójáért. Ezután elreferálta a feleke- zetet és egyházközséget érintő fontos évi eseményeket, amelyeknek legkimagaslóbb és az izlám jövőjére tán évszázadokra ki­ható eseménye volt: Sekib Arszlán emir kétszeri budai ittléte, amely idő alatt a vt- lágizlám ezidőszerinti világi feje és nép- szövetségi delegátusa meglátogatta Lieber Endre alpolgármestert és külügyminiszté­riumot, majd hosszabb tisztelgő látogatást tett vitéz József Ferenc dr. főhercegnél is. Kimentette a nagymufti Viraág Béla tb. elnök lovag Umlauff Sziegfrid dr. hitfele- kezet főjegyzője és Resßulovics Mehmed bég vallásközségi titikár elmaradását Á nagymufti után a hiífelekezet ügyésze ol­vasta fel a távollevő főjegyző helyett az évi jelentést, melyet gien sokszor szakított meg zajos helyeslés. Majd Medriczky An­dor dr. fővárosi tanácsi fogalmazó tett je­lentést a Sekib Árszilán: ém|it;rel folytatott megbeszélésekről és köjzölte, hogy a Gül­Baba mecset és főiskola építésének ügyét 400 millió mohamedán becsületbeli ügyé­nek tekinti az emir és az anyagiakat ehhez a kulturális, idegenforgalmi és diplomácia­politikai fontos ügyhöz a világizlám részéről kilátásba helyezte. MnSzics Hasszán bég a délelőtt megtartott első kerületi fronthar­cos zslzáószentelésről számolt be és öröm­mel állapította meg, hogy a magyar moha­medánok nagy számmal vettek részt az ünnepélyen. A nagygyűlés utasította a fele­kezet és hitközség vezetőségét, hogy minél előbb állítsa össze a magyar izlám-vallás- nak kataszterét, szervezze meg a gyerme­kek vallásoktatását, írjon át a jeruzsálemi pánizlám-konkresszushoz, hogy a budai Gül Baba-mecset és iskola ügyét minél előb tárgyalja le és az építkezést tegye lehetővé, a nagymufti és az evkafreisz pe­dig utazzanak a mohamedán államokba a magyar izlám ügyének érdekében. László Zoltán dr .pénzügyi tanácsos, az izlám felekezet vagyon-gondnoka az anya­gi és gazdasági ügyekről számolt be és kö­zölte, hogy Liber Endre atpolgármeseter Sekib Arszlánnak megígérte, hogy a szé­kesfőváros ingyen telket ad a magyar mo­hamedánoknak a Gül Baba mecset és isko­la építésére. A nagygyűlés mindezt lelke­sen tudomásul vette és a nagymufti hála­adó imájával a magyar izlám első sereg- szenléje ünnepélyesen véget ért. | Hódy Lajos dr!"^ Szomorú sziwel temettük el topái Hódy Lajos dr. volt postatakpti igazgatót, aki jelképe volt az örökítjuságnak, a mindig derült kedélynek. Bohém természetű, erő sen kifejlett irodalmi hajlanddóságokkal bíró ember volt, akinek néhány darabja is színre került, ujságiróskodott is és 40 éven át széleskörű társadalmi életet élt A farkasréti temetőben temették szeptem­ber 21-én és az ott megjelentek között vol­tak a Budai Társaskör részéről Ripka Fe­renc dr. főpolgármester, Hoór Tempis Mó­ric dr., Szombathy Kálmán,, Németh Béla dr., Kádár Gusztáv, Feller Mihály, Kadnár Károly, Hubert Vilmos, Baanszky Gyula dr., Bartos Anlor, Kornháber Adolf altábor­nagy, és rendkívüli nagy számban barátai tisztelői, akik virággal és koszrúval hal mozták el sírját. A Budai Társaskör ne vében a sírnál Hoór Tempis Móritz elnök búcsúztatta el és utána Wagner Károly h államtitkár, a Bartos Andor asztaltársaság nevében, amelynek éveken át lelke volt Hódy Lajos. Ripka Ferenc meleg szavakkal fejezte ki részvétét özv. dr. Hódy Lajosné szül. Zsufta Adél előtt, aki önfeládozó sze retettl ápolta beteg férjét. Ki volt az elsff Buda faldo az 1686-i visszavivás alkalmából? Ki tűzte fel elsőnek a törököktől ádázul védett fa lakra a Szűz Máriás zászlót? — erre a néphagyomány, Haeuffler és Néfflthy La­jos történetírók felelnek az alábbiakban. A Nagyboldogasszony tmplomának oldalában két temető volt. Az egyik a „Vöröskereszt“ temető, mely a templom déli fala mellett terült el, a későbbi papnevelő intézet épü­letéig, a benne álló vörös márványke­rettől kapta a nevét, a másik a templom szentélye körül feküdt, tehát a templom keleti részén a fakerítéssel volt körülvéve. A plébánia naplója az itt eltemetett egyik halottról a következő feljegyzést tartalmaz­za: „1746. év julius 9-én agg-elgyengülés­ben hunyt el a nyugdíjazott kapitány Ra- modsehay (így írva) életének száz és ötö­dik esztendejében, ki Holtzer atya által u. a. hó 10-én a templom melletti temetőben helyeztetett el. ő vala az első, ki Buda bevételénél zászlót tűzött a falakra." Hogy ez a hősi tett, amelyet sokan Petneházy- nak tulajdonítanak, miképen történt, idé­zem Haeuffler történetiró előadását: „Mi­dőn egy zászlótartó észrevette, hogy a fe­hérvári, kapu a törökök által gyengén ol- talamaztatik, mivel a csatázás kiválólag a vár északi és déli részén történt, egy kis segédcsapattál a fehérvári kapunak rohant s oly gyorsasággal hatolt a Szent György terére, hogy övéitől elvágatott...“ Mi­alatt Tüzes Gábor, a bombákat gyártó pesti ferencrendi szerzetes, jobbjában a magasra tartó kereszttel, hulló golyók tüzfergete- gében vezette a hadat a bástyákra, Ramo- csay a maga kis csapatával betört a kapun a Szent György téren hadakozott. Ebben a pillanatban egy egész osztály török gya­logos rohan a térre és észrevette a benyo­mult kis magyar csapatot, szokása szerint először is a vezért iparkodott hatalmúba keríteni. A török tömeg a sereg és vezére köré kirakodik s elvágja őket egymástól. Már most túlerővel ráveti magát Ratno- csayra és fegyvereit kezéből kitördelvén, megkötözi... A kis csapatot szorítják egy­re hátrább, vissza a fehérvári kapu felé... De a betört kapun benyomult magyar vité­zek nyomában mind többen és többen tör­tek be, végre Tüzes Gábor is oda ér a fel­tartott kereszttel, újabb tömegeket vet a kifelé nyomuló s a Ramocsay embereit kergető törökök elébe. Ezek a benyomuló nagyobb csapat láttára visszafordulnak és segítenek a többieknek, akik Ramocsayt a vár elé való sietésében megragadván, ki­végezni indult; és sietve egy bodzafára fel­akasztották .. t* A belső várat akkor a Szent György-tértől egy széles sáncárok választotta el, amelynek szélén . füzek és bodzafák állottak. Tehát ezek egyikére akasztották el nagyhirtelen a fogoly -vi­tézt, s indultak a fehérvári kapu felé... De egy az, hogy sietve kötötték fel Ra- docsayt, más meg hogy már abban a pilla­natban otttermettek elébb elzavart, de a Gábor hadaival megerősödött emberei s egy fél perc nem sok, megpillantották a bodzafán lógót, odarohantak, levágták és talpraállították. „Szerencsére övéi elég ko­rán utána érkeztek és sértetlenül megsza­badították, úgy, hogy övéivel a palotába nyomulhatott...“ Ekkor Ramocsay felbuz­dulásában felrohant a keleti bástyára és belévágta a nyomába siető zászlóstól el­vett Szűz Máriás lobogót a fal résébe. Kutforrásom hozzáteszi jegyzetben, hogy e hőst, aki mint mondatik, Budán letelepe­dett és magas éveket (105 esztendőt) ért el, valószínűleg Ramocsaházynak hívták.“ Tüzes Gábor pedig a lobogó árnyékában feltartotta a keresztet, melyet golyó nem ért, melyet vér nem szennyezett és a föld­re tekintve fölismerte ott az ő egyik go­lyóbisát, mely pusztulást és halált szórt a törökre. — A Budai Napló múlt számában megírt híradáshoz addjuk kiegészítésül és helyesbítésül a fenti hiteles adatokat, ame­lyeket a Budai Almanach anyagából vet­tük át Szükség volt rá, hogy a rendkívüli fej- lődésne kindult Margit-köruton, ahol eddig a kis földszintes házak egyszerűbb polgár­sága számára nyitottak volt divatüzleteket, az új nagy bérpaloták magasabb társadalmi osztályhoz tartozó közönség számára elő­kelő és a legújabb divattal is lépést tartó férfidivatáru üzlet nyíljon. Ezt a szükség­szerűséget meglátta és megértette a Fő­utca egyik férfidivatárú üzletének tulajdo­nosa, Linke Károly, ka iéppen egy negyed­század óta volt üzletével a férfidivat egyik vezető szakembere, most áttette ezt a di- vatháat a Fő-utcából a Margit-körut 51. sz. alá az új modern felhőkarcoló épületbe. Linke Károly régi patrícius budai családból származik és édesatyja Linke Tivadar ismert nagyiparos tagja volt a budai tár­sadalomnak. A sikerrel lezajlott kézműipari tárlaton a budai ipart nagyon kevesen képviselték, a kevés résztvevő aonban becsülettel megáll­ta helyét és dicsőséget szerzett Budának. Knncze Resző és Béla kötélgyára (III. Fila- tóri-gát) melyet 1810-ben alapítottak s amely gyár eddig 14 nagy külföldi kitün­tetést szerzett, megérdemelten kapta meg az ezüstkoszorút.Taub Jenő ezüstműves (I. Verpeléti-út 25.) 1918. óta ismert a szak­mában, a zsűri arany koszorúval töntette ki. Taub Jenő a Bachrach cégnél és Német­ország legnagyobb gyáraiban szerezte szaktudását. Résztvett a királyi palota ezüst-készletének munkálatiinál is. A MŰVELT CSALÁD. Asszony: Mondd, drágám pedagógia vagy pedanté­ria, az nem mindegy? Fér): Persze, hogy nem. Pedagógia, az lábápolást jelent, pedantéria pedig nép­nevelést. PAPUCS. — Nagyságos asszonyom, lo­vagló-csizmája remekül van fényesftve. Mit használ hozzá? — A férjemet A v6r- és Melegségeknél, úgyszintén ha arcbőre pattanásos, ki­ütéses, ajánlatos a vérkeringés élénkí­tésére naponta félórával a reggeli előtt félpohár Hunyadi János természeted keserűvizet inni. Az or­vostudomány legelőkelőbbjei megálla­pították, hogy a Hunyadi János ter­mészetes keserűvíz a legtökéletesebb gyógyvíz. Szabályozza a székletet, le­vezeti a test fölösleges káros nedveit, tisztítja és felfrissíti a vért, előmrz- dítja az anyagcserét. (43) A Gschwlndt-iéle Szesz*, Élesztő*, likör- és Rumgyár f.hó 19-én Rein Sándor vezér­igazgató-helyettes elnöklete alatt rendkí­vüli közgyűlést tartott, melynek tárgya a vállalat elnök-vezérigazgatójának, győri Gschwindt Ernőnek elhalálozása folytán megüresedett igazgatósági tagság betöltése volt. A közgyűlés igazgatósági taggá egyhangú határozattal özv. győri Geschwindt Ernőné úrnőt választotta meg. Az ezt követő igazgatósági ülésen özv. győri Geschwindt Ernőné úrnőt az igazgatóság elnökévé választották. A MOKTÁR leszállította az útépítési köl­csön kamatait 1930-ban az állam jótállásá­val a vármegyék és városok 18 millió svájci frankod útépítési kölcsönt vettek fel, amelyet a MOKTÁR folyósított. A most esedékes részletet a MOKTÁR a várme­gyékkel és a városokkal, valamint a köl­csön kibocsátásában résztvett svájci pénz­csoporttal történt megállapodás alapján prolongálta, egyúttal a kölcsön kamatait 6 és ötnyolcad százalékról 5 és fél sáalékra szállította le. Az első budai magyar színház Küzdelmek a német színészet ellen. — A budai német tanács magyarsága — Részié/ a „Budai AlmanacQ"-ból — „Hazaiság a Nemzetiségnek“ ez a büsz­ke felírás pompázott az Alagút mellett bal­ról, a mostani kereskedelmi minisztérium helyén épült első budai magyar színház homlokzatán. Sárga, két lapos toronnyal megvert épület volt ez, öt ablakkal az eme­leten és a földszinten öt ajtóval, melyek előtt hat idomtalan oszlop tartott egy er­kélyt. Vagy kilenc lépcső vezetett a föld- sintre, illetve az előcsarnokba, amelyben a „kasszák“ voltak, onnan jobbra és baba az emeleti lépcsők, szembett a háfomajtós földszint s a mellékhelyiségek. Olyan pa­lota volt ez, amilyen után szegény jó Ke­lemen László magyar színigazgató jó hát­van évvel előbb áhított, akinek a várbazár helyén állott Reiechl-féle deszkapajtájú komédiaháznál tovább nem vitte az Isten a dolgát. A tizennyolcadik század nyolca­dik tizedében is folytatták a garázdálko­dást a német színi direktorok fővárosunk gyönyörű földjén, sőt még 1861-ben is lézeng itt valami Pfisterer—Allsdorf Ká­roly nevű német színigazgató, s mikor az alkotmányosság ujraébredésével a magyar publikum magyar sziníelőadásokat kívánt, szakasztott úgy szemtelenkedtek a német direktorok most Molnár Györggyel, mint annak idején 1790-ben Tuschl, Unwerth, Mayer, Schbiaíögger, Bergopzoom. Jandl és Ckibulka, — a mártirsorsú Kelemen Lászlóval és társaival. Nagy gráciából megengedték, hogy egynéhányszor játsz­hassanak a német színházban s mikor ez a vendégjáték jól sikerült, megtoldották még hússzal a nyári színkörben, a legcudarabb föltételek mellett. Ilyenkor a bevétel fele a németet illette meg, holott ők az ujjúkat sem mozdították meg érte, mindössze pár rongyos díszletet adtak s (ha kellett: némi kis ruhát. De ha a legcsekélyebb kár, ko­pás, vagy szakadás történt, úgy megfizet­tették a magyar színészekéi, mintha csu­pa fejedelmi ruha, meg párisi kortina. lett volna. Mégis megéltek a magyar színészek, sőt tisztességes jövedelmeik is voltak. Nem csoda. A kiéhezett magyar publikum csak úgy szívta a magyar szó malasztját, melyet 1837. óta nem hallhatott budai ma­gyar Színpadról. Addig játszott tudniillik á nagyobbrészt kassai színétekből verbu­vált társulat a várban, amely a Nemzeti Színház első gárdájának magva volt Eg- ressy, Barta, Szentpétery s társaik. Az ár­vizet megelőző esztendő március 18-tól egész 1851. husvét hétfőig, tehát tizennégy esztendőn keresztül, nem hangzott magyar szó Budán. Ekkor történt, hogy Döbrentei bátyánk egy átutazó angolt kalauzolt há­rom napig s megmutatta neki azt a keve­sen, amit mutogatni lehetett. A végén azt mondja neki az ánkiius: Uram én most már láttam sokfélét, de kérem, mutassa meg nekem a magyar fővárost?... Ezt nem tudta Gábor bátyánk megmutatni. z861-ben húsz magyar előadá után a német direktor a legrosszabb napokra akarta szorítani a magyar színészek elő­adásait, hétfőre és péntekre; vagy szerdá­ra. Molnár ebbe nem ment bele, hanem kereken kijelentette a szemtelenkedő né­metnek. hogy iha nem egyezkedik, játszani fog a magyar sintársulat a maga saját színházában. És ez sikerült is. Molnár György a nyakába vette a seznátust, meg a befolyásos embereket. Nem volt nála egyéb annál a jelszónál, hogy: „Hazaűság a nemzetiségnek“. De ez akkor kelendő érték volt. Sikerült kijárnia az engedelmet, mellyel az alagút baloldalán, a lánchíd-tár- sulat tulajdonát képező telken a katonai prováant-épületet kibérelhette. Évi 1500 fo­rint bért fizetett s az átalakításokat részint a maga költségén, részint városi segítség­gel hajotta végre. A budai német tanács meemberelte magát ás nemcsak kétezer fo­rintot’szavazott meg az átalakításokra, de évente ezer forint segedelmet helyezett kilátásba; amelyen felszereléseket - kellett beszereni. 1861. unius 11-én pedig a szín­házt engedelmet is megkapta Miolnár hat esztendőre s ha éz idő alatt kifogás nem lesz ellene, még további három esztendőre övé a proviantból formált színház. Jellemző az engedélyezési okmánynak a következő passzusa: „Örömmel ragadja meg Buda főváros közönsége azon kedve­lő alkalmat, mely képessé teszi ötét a múlt sötét évtizedeiben nyilvánult, nemzetisé­günk elfolytására célzott tévirány hibáit, melyek a német szinház emelése által a nemzetiség enyészetének csiráit hordozzák keblünkben, a hazafiság egyik legszentebb kötelességének teljesítése által jóváten-

Next

/
Oldalképek
Tartalom