Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)

1929-07-14 / 963. szám

Budapest, 1929 július 14. BUDAI NAPLÓ 3 Szent Gellert /—> / p • • / // : Gyógyfürdő • Viagyögyintézet és Nctpfttrdő ; :: ÄWtf/7 férfi és női osztály. \ A legmodernebb berendezés. ;; Szakképzett személyzet. :: ^mmanwMB Arató-étiek „A te orcádnak verejtékével eyyed a te kenyered“. Nyári alkonyon hosszú sorral aratók jönnek, vetes pártján kaszákkal, fáradt nótaszóval. Hátuk mögött keresztek sorja s peremén a parázsló égnek, a lemenő nap tüz-csokorja. Mint lágy arany, olyan a búza. Beménybölesö, de temető is ... — Az ég fenn vérrel koszorúzza. Kenyér lesz egykor: ember vére! Ám , kegyetlen, mint minden arany, mert minden aranynak vér a bére. 1929. Andor Endre. Személyi hírek BECSEY ANTAL és neje augusz­tus hó elején Insbruckba utaznak, ahol néhány napot üdülésre szánnak s azután hosszabb körútra indulnak Nvusrat-Európába. MÉSZÁROS JANOS dr. érseki helytartót szabadsága alatt minden hét csütörtökén dr. M ad arasz István apát, min. tan. helyettesíti. VÁJNÁ EDE fővárosi tanácsnok lesz a Vásárpénztár alclnöke s így megválik a főváros tanácsától. ANDRER A KAROLY szabadsága e hó 15-én lejár és ismét elfoglalja hivatalát. MASSÄNYT ERNŐ dr. főme- teorologus, a TI. M. T. alelnöke ne­jével Badgasteinben nyaral. HOÖR-TEMPIS _ MORITZ ^ dr. egyetemi tanár július 7-én Rómába utazott, azután beutazta Olasz^- országot és Lovranába tér pihenőre, ahonnan augusztus 25-én tér vissza. SÜMEGHT VILMOS dr. kir. köz­jegyző, kormányfőtanácsos, nejével múlt. hó végén Marienbadba utazott, de a családot ért gyászeset miatt e hó végén onnan visszatértek. TURY ZOLTÁN dr. és neje Hajdú­szoboszlóra utaztak, ahonnan hosz- szabb körutazásra indulnak. NÁDAS BELA dr., a Rózsadomb és Vidéke Egyesület ügybuzgó fő­titkára családjával július hó 20-án Viareggióba, Firenze mellé indul» ahol egy hónapot töltenek. VIOLA LAJOS elemi iskolai igaz­gató negyven évi érdemes pedagó­giai munkásság után nyugdíjba vonul. KULCSÁR RICHÄRD, az Attila nyomda R. T. igazgatója gyógykezel­tetés végett Radegundba utazott hosz- szabb tartózkodásra. Bérautóéi 623-89, temetésekre, ▼idébi túrákra rendelhető R fl m ii it ♦ h minden időben. III, Főtér 1. D U T V U 1 11 Nyári szünet. Elcsendesedett Pest és nem úgy van,, ahogy so­kan hiszik, hogy akkor Budán, a fürdővárosban, a nyaralóhelyen, a szép budai hegyek aljában, megindul a pezsgő élet. Budán is csend van. Pátronusunk, dr. Ripka Ferenc főpolgármester Reichenhallban üdül, Kozma Jenő dr. európai körútját járja, Becsey Antal Tirolba megy s onnan indul hosszabb tanulmány­útra, Andréka Károly fölment a Testvérhegyre és onnan nézi, hogy rendben van-e minden oda­át Pestén, Szilágyi Károly luga­sokat állít Mátyáshegyi tuszkulá- numa kertjében, Bódy Tivadar a Svábhegyet dajkálja, Hamu inger Vilmos a Zugligetet. A vezérek és alvezérek, kerületi potentátok és a palatínusaik elvonultak, pi­henni tértek, minden zászlót be­vontak, a pártok harca elült. Nem történik semmi, amit a krónikás érdemesnek tartana föl jegyezni, nincs hír, nincs esemény, a nagy terveket íróasztalok fiókjaiba zár­ták és a nagy csendben a Budai Napló is publicitásának csak a fél ajtaját tartja nyitva és szeptem­ber hó 1-éig csak minden máso­dik héten igyekszünk kopogtatni, zöldbeköltözött előfizetőink csu­kott ajtaján. Szeptember hó ele­jén újult erővel igyekszünk be­pótolni azt, amit most e néhány hét alatt kénytelenek voltunk el­vonni olvasóközönségünktől, mert csak unalmassá váltunk volna a nagy hír- és esemény hiányban. Igazunkat támogatja a fővárosi Közmunkák Tanácsának legutóbbi szi­gorú felszólítása a fővároshoz, mely­ben az évekig heverő szabályozási ter­vek végrehajtását sürgeti. A Budai Napló állandóan napirenden tartotta a régen aktuális városfejlesztő terve­ket, hasábjain sok új gondolatot ve­tett fel (Buda-fürdőváros, Írelső Buda és a Vár óvárossá való kiképzése stb.), amelyek nemcsak a túlnyomórészt el­hanyagolt Buda fellendülését, de Pest érdekeit is előmozdították volna. De a városházán sietve eltemetnek minden gondolatot, tervet, ami Budáról, Buda érdekében született meg. De évek óta elintézetlenül hevernek a városházán a többi budai városszabályozási ter­vek, amelyeket a Közmunkák Tanácsa most megsürgetett. Ilyenek a Farkas­réti villamosvasútnák az Istenhegyre való továbbvezetésére és a környék szabályozására vonatkozó terv, a III. kér. Vérhalonr-dülő ügye, a ITI. kér. Csatárka-, Pálvölgy-, Zöldmál-diilők szabályozása, a III. kér. Mátyáshegy és Remetehegy szabályozási terve, amely 1911. év óta vár tárgyalásra, továbbá ide tartozik a Sasad, Gazdag­rét, Hosszúrét, őrmező, Dohogó, Ma­dárhegy, Őrsöd, Péterhcgy és a buda­foki határra vonatkozó szabályozás koncepciója. Az I. kér. Kuruclesi-dülő szabályozási tervezete 1904. év óta várja a fővárosnál letárgyalását: a budai beltelkck (Vizi,város és Vár) szabályozási és felszíni terveit 3905 óta sem tárgyalták le, úgyszintén az I. kér. Városmajor és környékének szabályozási és felszíni tervei is elin­tézetlenek. Az óbudai hídra vonatkozó teiv, amelynek véglegesítése egyike a legaktuálisabb problémáknak, már 1914-ben elkészült, de a tervre vonat­kozóan a székesfőváros tanácsa eddig sem mondott véleménvt. Hova lett a templom órája? Az az igen szép, műemlékszámbamenő ritka óramű, melynek nem volt párja Bu­dapesten s eredetileg a buda—vízivá­rosi Szent Anna-templom bohózatá­nak közepén volt elhelyezve. Erélyes szóval firtatta ennek a ritkaságnak eltűnését a főváros művészeti bizott­ságának legutóbbi ülésén a műemlé­kek gondos pátronusa, Glück Frigyes, amire az elnöklő Buzátli János alpol­gármester kijelentette, hogy bár hat éven keresztül templombiztos volt ott, n»om tudja, hogy az óra tényleg ott volt-e sőt a mostani plébános sem em­lékszik reá, de még a referens sem, aki annyira öreg, hogy már nyugdíjba is ment. Vizsgálatot is indított, de az órát sehol sem találják. Glück Fri­gyes bejelentette, hogy egy pár em­ber azt mondotta, hogy az óra egy­szer reparációba került s azután többé nem került meg. — Igazán fur­csa, hogy egy ilyen nagy óra így el­tűnhet. Ha még zsebóra lett volna!?! Talán a közeli órások tudnának fel­világosítást adni, vagv esetleg a fő­város hivatalos ófajavítója. A ül. kér. Törekvő Dalkör a deb­receni dalosversenyen a kezdők cso­portjában kitűnő helvezést ért el az I. e. helyet 165 ponttal, a Zugligeti Dalkör, a debreceni Vitézi énekkar és a sárospataki főiskolai kórus után. SZFMÜVFG Zibrinyinél, I..' Attila n. 12 Rákosi szobra, Rákosi útja. Hogv Buda mindig mostohagyermek volt, az nem szorul bizonyításra. Ennek egvik feltűnő jele az. hogy valahány­szor új szobor felállításáról vari szó, erre a célra egyes-egyedül Pest van predesztinálva, mintha Buda nem is léteznék. Ez történt természetesen ak­kor is, amikor a legnagyobb magvar újságírónak, Bákosi Jenőnek rövide­sen felállítandó! szobra volt szőnye­gen. Legyünk igazságosak: Rákosi Jenő mindenesetre és elsősorban a pesti oldalé volt. de ha azt nézzük, hogy az ő prófétai szavaira az egész ország felfigyelt, akkor nincs Pest és nincs Buda, hanem csak egységes fő­város és úgy lenne természetes és igazságos, ha ennek az egységes fő­városnak valamelv szép terén helyez­nék el a nagy írónak kőbevésett ha­sonmását. A kiküldött esztétikus bi­zottság körömszakadtáig ^ragaszko­dik a New-York-palota előtti csepp térséghez, de ha az utolso szó még mindig nincs kimondva, ajánlom en­nek a bizottságnak szíves figvelmébe a Retek-utca és Krisztina-körút ta­lálkozásánál lévő szép nagy teret, amelyet nemrégiben a nyilvánosság kizárásával Széli Kálmán-térnek ke­reszteltek el. Állítsák oda Rákosi Jenő szobrát, a Retek-utcát pedig fosszák meg eddigi díszes nevétől és kereszteljék el Rákosi Jenő út iának. Az, ellen sem esne Budán kifogás, ha a Városmajor parkjának szélén, vala­hol a Nvul-utcával szemben lévő al­kalmas területen1 állítanák fel Rákosi szobrát. De mindenesetre Budán. B. S. dr. TÜNDÉRLAK Gellérthegy^ nagyvendéglö I., Szirtes-ut 11. Idillikus kilátás. Kellemes vacsorázd hely. Pompás konyha, jő borok. Fgész nap zene. Tulaj donos: TAXNER ISTVÁN volt hajővendéglős. Rossz házigazda a város, de talán csak itt Budán, mert Pesten nem meine azzá lenni. Itt fölépítette lehe­tetlen helyeken azokat az ormótlan, idétlen, alkalmatlan városi bérháza­kat, de azzal véget is ért a gondosko­dása, mert a Hunor- és Raktár-utcá­ban épített bérházak környéke való­ságos szemétlerakodóhely. Ennek a vi­déknek az érdekében, annak idején Téliéi Lajos igazgató, az óbudai kerü­leti választmány ügybuzgó tagja fá­radhatatlanul agitált és az építkezés befejeztével az odafutó utcák csator­názását sürgette minden lehető helyen és hivatalban. Amikor ez is megtör­tént. azt hitte, hogv most már minden rendben van. Ördögöt. Óbudai tudó­sítónk azt írja, hogy neki úgv tetszik, mintha valami különös célzattal ezek­nek az új bérházaknak a környékét nevezte volna ki a város, Óbuda sze­métdombjának. Az utcákat kora ta­vasszal kissé megolajozták, de hol van már az az olaj? Nagyobb ott a por. mint valaha volt és sürgősen meg kell újból olajozni az utakat, be kell til­tani a szeméth'rakód ást és alaposan ki kell tisztogatni az egész területet az új házak környékén. Mi pedig új feladat elé állítjuk Tehel Lajos igaz­gatót, amikor szíves figyelmébe ajánl­juk, hogy van ott a városnak egy nagv kiterjedésű telke, amely nagyon alkalmas volna arra, hogy oda uszo­dát létesítsen, amit táplálna az Ár­pád-forrás meleg vize és valóságos ál­dássá válna a közelben épült iskolák számára. Ezt már Andréka Károlv, mint az Egyesült Polgári Társaskör elnöke is tervezte és sürgette annak idején. LÁTCSŐ, Zibrinyinél, I. Attiláéi. 12. Dudva. Egész Pesten nem terem ; annyi dudva, mint a lebontott Tabá­nom De belepi mindenhol Budán a sétautakat, magát a híres ^budai körutat a Vérmező mentén és így jellemzi a mi budapesti gazdálkodá­sunkat. A száz évnél idősebb VAROSMAJORT parkká építi át a főváros és nincsen hét, amely pana- j szos levelet ne hozna a Városmajor J tájékáról és el ne ítélné az ott : folyó városi gazdálkodást. Azt, hogy a kertészek munkáját késlelteti, hát- j ráitatja, nehezíti mindenféle bürok­ratikus intézkedésekkel, már több­ször szóvá tettük. Most azonban egy magasállású előfizetőnk, akit munkaköre nyáron át is Budán való nyaralásra kényszerít, kemény, el­ítélő szóval nyilatkozik arról, hogy menyire úrrá lesz a dudva Budapest legszebb fasorában, a Városmajor­ban, amelynek kedvéért szívesen maradna itthon sok olyan _ ember, akinek vagy pénze, vagv ideje nincs a külföldön való üdülésre. Április eleje óta áll rendezetlenül a Város­major fő sétaútja, Budapest leg­szebb alléja, mert állítólag csatornát építenek ezen az útvonalon. Április­tól július közepéig három teljes hó­nap múlt el, de még csak egy kapa­vágás sem történt, hogy ezt a min­dent gátló csatornát, amelyhez meg van a fedezet is, megépítették volna. Csak a dudva burjánzik ezen az úton és terjed és gyarapodik, akár­csak a halottak kertje a Farkas­réten, a Svábhegy oldalán. ISZTER SZŰCS I., Attila- u. 23. Szőrme megóvás. Javítás a holt idényben legolcsóbb. Telefonhívó: 520—44. Iparos-blokk Uj gazdaságpolitikai irány hívja újból tömörülésre az iparosokat és országosan kívánja szervezni gazda­sági téren ezt a szervezetlen társa­dalmi osztályt. A budai iparosok elé most dr. K r i v o s s Árpád, az I. kér. Iparoskor ügyvezető elnöke viszi a szervezkedés tervét és felhívásá­ból közöljük a következő részt: Az iparosok szervezése megindult, de hiányzik az az átfogó egységes vezetés, mely ennek a szervezésnek eredményét biztosítaná. E$^~ indí­totta az ország legnagyobb iparos­szervezetét, az Tpartestületek Orszá­gos Szövetségét arra, hogy maga vegve kezébe a szervezkedés* irányí­tását s megteremtse a Magyar Iparosok Gazdaság­politikai Blokkját, melyben foglalkozásra, felekezetre és politikai pártállásra való tekintet nélkül egyesülni kell minden iparos­nak, aki megúnta már az ígéretek délibábjait s komolyan akarja, hogy a magyar iparosság a társadalom­ban elfoglalja az őt megillető helyet, s az ország parlamentjében is szó­hoz jusson. A Magyar Iparosság Gazdaságpolitikai Blokkja ki fogja építeni helyi szervezeteit, amelyek mint Iparosvédő Bizottságok fognak működni, melyek rígy az egyes ipa­rosok, mint az általános iparosérde­kek sérelmeit azonnal szóváteszik a köz]iontnál, hogy a megfelelő lépé­seket nyomban megtehesse. Ebben a munkában a Budapesti I. kerü­leti Iparoskor a magyar iparos­ság lelkiismereteként kíván működni, hangot adva minden iparoskívánság­nak, eljuttatva azt az itt követlen közelünkben élő illetékesek elé. Nász. II. Joanovich Vera, Joano- | vich Pál ny. miniszterelnökségi ál- j lamtitkár, az országgyűlés felsőháza és a székesfőváros törvényhatósági bizottsága tagjának leánya és tor- boszlói Bcretzky Ödön, a Budapest Székesfőváros Elektromos Művei műszaki főtanácsosa, néhai torboszlói dr. Beretzku Endre fővárosi kerületi orvos fia, házasságot kötöttek. — A polgári házasságkötés e hó 6-án az I. kér. anyakönyvi hivatalban, az egyházi ugyan az nap a II. kér. Szilágyi Dezső-téri reform, templom­ban volt, legszűkebb családi körben. (Lakás: I., Budafoki út 52.) URI SZ A BO, kiváló szabász: GLASZ Péter, I., Maros-utca 11. Értesítők. Az iskolaév befejezté­vel kiadják évi értesítőjüket a budai középiskolák, amelyek nemcsak pa­zar statisztikai adatokat közölnek, hanem mindegyik egy.-egy tanulmány és mintegy tükre az illető tanintézet lelkének. Eddig kézhez vettük az I. kér. m. kir. állami VERBÖCZY ISTVÁN reálgimnázium értesítőjét, amelyet Korpás Ferenc igazgató tett közzé, és a III. kér. m. kir. állami ÁRPÁD reálgimnázium érte­sítőjét, amelyet Gajd a Béla igaz­gató adott ki. Mindkét értesítő be­vezető része Pintér Jenő tan­kerületi királyi főigazgatónak van szentelve tízéves jubileuma alkalmá­ból és közli e kiváló pedagógus, tu­dós és író, a Hollós Mátyás Társa­ság első elnökének arcképét. A be­érkezett „Értesítők” ismertetését legközelebb megkezdjük. A Kormányzó díját nyerte a deb­receni dalosversenyen a Zugligeti Erdei V is s z h a n g Dalkör a kezdők csoportjában, de ezen az ér­tékes vándordíjon kívül még gr. Zichy Gyula kalocsai érsek pla­kettjét a babérkoszorúval, Zseny József adományát; Bihari mellszob­rát és egy serleget és a M. O. D. Sz. bronzplakettjét is megnyerte. A ki­tünően vezetett dalkör élén P e r- czel Béla kormányfőtanácsos dísz-: elnök, K o i t z a n Miklós iigyv. el­nök, Ekamp Nándor elnök, Fa­ragó József karnagy és Bat- tagliarini Pál titkár áll, akik­nek a siker kiharcolásában nagv része volt: Kaiser Adám, Klóze Róbert, Sbeő Berta1an, Ludwig Antal tiszeletbeli elnökök, Hauptner Rezső alelnök, Jeszberger János jegyző, Vas György főpénztáros, Wéber Antal, Win Sándor ellen­őrök, Keresztury János gazda, Vá- zsonyi Sándor kottatáros, Schill in­ger Lukács, Tumav Lajos számvizs­gálók, Hemrik Ferenc h. karnagy, Vázsonyi József zászlóőr. A vi­galmi bizottság élén: Pauer Nándor elnök, Violet Aladár pénztáros, Pri- bula József jegyző. A választmányi tagok sorában buzgólkodnak: Báder Károly, Batizi László, Bruskó Jó­zsef, Debacher József, Engler Jó­zsef, Farkas Márton, Hemrik János, Hirvarter Károly, Jung József, Kar­ner Károly, Kis Ferenc, Krajczár György, Nyiry László, Polgár Ist­ván, Tóth Kálmán, Turcsány Jó­zsef, Weitz László, Wellhőfer Dezső, Bakos Antal, Rezső Pál, Somogyi Sándor. A. Budai Zeneakadémia agilis igaz­gatója, Clauser Mihály az évad zá­rása alkalmából kiváló hangversenyt rendezett növendékeivel, akik a hege­dű, zongora, magánének és kamara­zenében elért pompás eredményüket mutatták be. Megrendítő szerencsétlenség tör­tént a július 8-iki vihar alkalmával az Árpád reálgimnázium most érett­ségizett növendékével Tóth Elemérrel, Tóth Béla postafelügyelő fiával. Apostag község határában a gimná­zium cserkészcsapatával volt mint cserkészsegédtiszt a fiatalember, akit az orkán által ledöntött súlyos fa­törzs halálra sújtott. A tragédia mély részvétet keltett. A Szent Anna-templom történetét annak műemlék voltára való tekintet­tel kiadja a főváros, a Műemlékek Orsz. Bizottság kérelmére. Művészeti ösztöndíjat nyert a fő­várostól a Képzőművészeti Főiskola több növendéke és ezek között Kafka Albert festőművész, aki kiválóan szép képeivel tűnt fel. A Idtüntett művész­növendék a Wodianer-alap e 800 P ösztöndíjával külföldi útra indul. A nagytehetségű művész Kafka Emil óbudai drogua-kereskedő fia. A megszűnt budai temetők fel- használása érdekében a Közmunkák Tanácsa külön bizottságot alakít, bi­zonyára azzal a céllal, hogy a kegye­let és esztétika szem előtt tartásával a legmegfelelőbb módon — emlék­kertek gyanánt maradjanak fenn. CIMFESTŐ SSW?* ^^Rbvbb B w cimtábla II., Iskola- utca 16. festészet. TELEFONI 526—'2 Vá'ÍG. ÓsTsa KERTÉSZET Heinrich és Társa I, Kurucz!esi-uf 13 Tel. hivó 643-33 Modern kertépílés parkírozás, mindenféle növények, típeciá- lítások: Rózsa, szegfű, dálya, chrisanthe- mum A 31 killinteté-» KIRÁLY.FÜRDŐ tpitatta &6fr-fcaa LARA BU8TAFA kádul kM. Budán, II., Fö-utca 84. szám. 45 fokos siónsavaii nátr««V i z 4 a savit mesiei. pzán&avaj klomátritsOTS ás magnólia« »t tartalmazó hévvíz kisrvénv, csú^, bir- ii csontb*tefisig«k, f*m mérgeit*, máj-,lép-, méh-, kúgyholyngbán laimak, gvomorhuru! és alhasípangás rthm. Kádfürdők: oeé*i nap«« «. a*MrAt, férfiaknak .... rámol 5—1 érOi, | ■ nőknek ►«köznap délután l_7 érté« I !! IVÓ KÚRÁM j Az Óbudai Torna-Egylet húszéves, rozoga tribünjének átépítéséhez a fő­város háromezer pengő segéllyel já­rult hozzá. A II. segédlégió kórháza Óbudán a rómaiak idejéből a mai Miklós-utcá- 3an volt, ahol nemrégen két kőemlé- iet találtak olyan feliratokkal, ame­lyek nyilvánvalóvá teszik, hogy itt a Kr. u. I—II. században a római ka­tonaság kórháza volt. Az egyik lelet oltárkő, melyet a II. segédlégió Ti­berius Martius Castrensis nevű orvo­sa (medicus) állított. A másik egy fogadalmi tábla, amely a kórház fa­lába volt beillesztve. Ennek a fel­irata meg is említi a kórházat, mely­nek latin neve: valetudinarium volt. Ennél még érdekesebb, de egyúttal az egyik leggazdagabb sírlelet, amely egy szerelmes-verssel dedikált arany- ékszer. Egy szarkofágban, melyben nő volt eltemetve, találták ezt az értékes ovális csöngőt, melynek gö­rög verses felirata magyar fordítás­ban a következő: Akármit is beszélnek, A beszéddel nem törődöm; Te szeress: javadra válik. Páratlanok a maguk nemében a leg­utóbb feltárt római tárgyak s ezek között az unikum számba menő leg­ritkább lelet: egy római légionárius katonai törzslapja, igazoló „okmá­nya“, mely az őse a világháború „Legitimations KapscT'-jének. Kis bronzlemez a törzslap, melyre ponto­san be van vésve a Pannóniába ren­delt katona neve, életkora, lakó­helye, születése, rangja, beosztása, szóval összes személyi adatai. Mind­ezeken kívül rengeteg, más és más értékes leletről számolhatnánk be, amelyek Óbuda ősföldjéből kerülnek napvilágra, egy csodálatos, nagykultú­rájú múltnak pompáját tárva sze­münk elé. De azért egyetlen idegen­forgalmi tényezőnk sem tartja fon­tosnak, hogy azt az idegen kalauzo­lásunk programmjába kellene beállíta­ni. — A holt város kétezer éves múltról beszél, sokat beszél a ma élőknek, de azok nem értik meg. Temetői munkáslaktanyát építtetett a főváros a múlt évben az óbudai új köztemetőben, melynek berendezését kétezer pengő költséggel most hajtja végre. Ugyancsak az óbudai temető­ben növényház is létesül tízezer pengő költséggel, míg a Farkasréti temető melegágyainak építésére 3300 pengőt vett fel a költségvetésébe a főváros.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom