Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-01-17 / 3. szám
(Budapest, 1897 (4.) BUDA és VIDÉKÉ Január 1 7 a tejet hordta házához semmi áron sem akart magyarul beszélni és csak akkor szólalt meg, mikor a tejet felmondta. A legjobb gyógyszer, ha a magyar vevő a német eladóval magyarul beszél és semmi áron németül, ha az magyarul tud. Ajánlom ezt a jó gyógyszert. Megyegyülés. Pestvármegye jauuárkavi közgyűlésének második napja választásokról lévén szó igen népes volt. A közgyűlésen Beniczky Ferencz főispán elnökölt. A tárgyat a választások képezték, a melyeknek eredménye a következő: A váczi főszolgabírói állásra megválasztották Ivánka Pált, a kalocsaira ifj. Beniczky Ferenczet, a dabasira Halász Jenőt és a biaira Tahy Ivánt. A monori, gödöllői, dabasi és biai, illetve ráczkevei szolga- birói állásokra megválasztották Pólyák Ambrust, Haider Jánost, Földváry Bertalant és Madarász Adorjánt. A megválasztottakat a főispán fogja beosztani. A közigazgatási bizottság tagjai lettek : Holló Lajos (107 szavazattal), Bossányi László (123 szavazattal), gróf Szapáry István (195 szavazattal), báró Prónay Dezső (191 szavazattal) és dr. Hajós József, (178 szavazattal.) A megyei állandó választmány tagjait újra megválasztották. A megyei igazoló választmányba beválasztották Földváry Miklóst, Gullner Gyulát, Hajós Józsefet, Benedikty Gyulát, Darvas Kálmánt. A főispán elnöknek kinevezte Bossányi Lászlót, tagoknak Baross Pált, Tahy Istvánt és Vancsó Gyulát. A közegészségügyi bizottságba beválasztatott Dezsőffy Géza. Janc-ó Gyula. A községjegyzői nyugdijválasztmány tagjai lettek: Földváry Miklós és Bossányi László Ezután elhatározták, hogy az 1897-ik év január elsejétől kezdve úgy az eddig megállapítandó községjegyzői nyugdijösszegeket a 25°/0 levonása nélkül, teljes összegben kifizetik. Végül a váczi járás jegyzői egyesületének kérvényét tárgyalták az ezvedéves évnek a nyugdíjazás alkalmával két évre való beszámítás tárgyában. Az indítványt egyhangúlag elfogadták s ezzel a közgyűlés véget ért. Üdvözöljük a megválasztott tisztviselőket különösen a pilisi alsó (biai járás) uj főszolga- biráját Tahy Ivánt, kiről a „Buda és Vidéke“ megérdemelt kitüntetéssel emlékezett. Tahy Iván azok közé a ritka közigazgatási tisztviselők közé tartozik, kik nemcsak abban látják hivatásukat, hogy az irodájukba került számokat elintézzek, hanem abban is, hogy azt a járást, melynek élén állauak köz- gazdasági, közművelődési és társadalmi szempontból emeljék. Tahy Iván a „Buda és Vidéke“ törekvéseit támogatni fogja és ezenkívül a maga eszméinek is testet ad. Nem szeretnénk, ha a köztörvényhatógág bizalma és a mi jövendölésünk nem teljesednék s a helyett, hogy működését dicsérettel kellene, nyilván tartanunk szigorú bírálatra lennénk utalva. Egyébként figyelmébe ajánljuk a „Buda és Vidékét“ és kérjük támogatását, ő kellő ambiczióval fogja belátni, hogy miért ölelte fel lapunk a vidéket is programmjába. Ajánljuk hazafiságának a magyarosodás szent ügyét, a magyar szellem ébresztését és fenntartását. A megyegyülés a választások befejezése után már nem volt olyan népes, kevés bizottsági tag előtt úgyszólván magok között tárgyalták le a többi ügyeket. Bizony-bizony nem szép az a bizottsági tag uraktól, hogy kötelességeiket ily lanyhán teljesitik. A tisztviselőnek sem esik az jól, hogy szép és gondos munkáját üres falaknak adja elő. Budáért. A tabáni elemi iskola. A tabáni elemi iskola helyett, mely a követelményeknek nem felel meg, a főváros uj iskolát akar épitetni. E czélra eredetileg a Kereszt-utcza, Árok-utcza és Fehérsas-tér közt fekvő telket szemelték ki. Miután azonban a főváros nem tudott a telektulajdonosokkal megegyezni, az eredeti tervet elejtette, s az uj iskolát a mostani iskola helyén, t. i, a Szarvas-tér és az Attila-körut sarkán akarná fölépíteni, mi végből azonban a szabályozási tervet módosítani kellene. A közmunkák tanácsa csütörtöki ülésén tárgyalta az iskolaépítés illetőleg a vele kapcsolatos szabályozás kérdését. A tanács műszaki osztálya ugyanis a szabályozás módo-itására sokkal czélszerübb tervet dolgozott Jki. mint a főváros, nevezetesen azt ajánlja, hogy a Fehérsas-utczát egyenes irányban egész a Döbrentey-utczáig hosszabbítsák meg, mi által szabályos szép telkek keletkeznének, a közmunkák tanácsa azonban ezúttal nem ment bele a szabályozási kérdés érdemébe, mert mindenekelőtt azt a főkérdést akarja eldönteni, hogy hová építsék az uj iskolát. A közmunkák tanácsa e tekintetben ragaszkodik amaz elvi álláspontjához, hogy az iskolákat a főközlekedési vonalak mellett a mellék- utczákban kell elhelyezni, mert a főközlekedési vonalakon a közlekedés által okozott zaj zavarja a tanítást; az iskolák kedvéért pedig a fővonalakról a közlekedést nem lehet elterelni, sem a forgalmat, aszfalt vagy faburkolat alkalmazása által megnehezíteni. A közmunkák tanácsa ennélfogva a környéken ugyan, de más ponton akarja az iskolát épitetni s a telket esetleg kisajátítás utján biztosítani. Fölkéri tehát a fővárost, hogy az iskola részére más telket keressen és ahhoz képest más szabályozási tervet készíttessen. Közigazgatási bejárás. A budapesti közúti vaspályatársaság részéről a fővámtéri hídtól a déli vaspályáig fölvezető közúti vasút közigazgatási bejárása megtörtént. A bizottság, a melyben képviselve volt a kormány, a főváros, a közmunkák tanácsa s a vállalatok, az uj városházán gyűlt össze, Stettina József miniszteri osztálytanácsos elnöklete alatt. A kiépítendő vonal három szakaszra oszlik, úgymint: 1. A vámház-téri hid budai oszlopfejénél levő területre s a mellette kiépített köpartra, II. Az eskü-téri hidfőtől a palota-utczai templomig. III. A templomtól a városmajor-utczáig. A bizottság a bemutatott terveket, némi módosításokkal, elfogadta. A többek közt azt is kívánja a bizottság, hogy a fővámház-téri hid torkolatánál levő részletre külön vázlatrajzot terjeszszenek be. A vámháztéri hidfőtől a láncz- hid felé a vonal végleges lesz s az építéssel egy időben az ut burkolásának munkáját is el kell végezni. Kifelé a városmajor-utczáig, részben ideiglenes lehet a vonal, de ott a hol lehetséges, a vágányokat véglegesen kell elhelyezni. Ha majd bekövetkezik az, hogy 1898- ban föl lesznek építve az eskütéri hid főijárói, akkor a vonalat kiépítik egész a templomig. A többi részletes terveket holnap veszi tárgyalás alá a bizottság. Az ülés végén a bizottságban résztvett műszaki közegek kimentek az arena-uti végállomáshoz, a melyet az üzemnek villamossá változtatása következtében szintén át kell alakítani. A középitési bizottság. Kun Gyula tanácsos elnöklete alatt ülést tartott. A napirend előtt az elnöklő tanácsos üdvözölte a bizottság tagjait, a kik ez évben először gyűltek össze tanácskozásra. Majd a bizottság elmúlt évi működését ismertette, megemitvén, hogy 20 ülésen 906 tárgyban tett a bizottság javaslatot. Végül a bizottság további támogatását kérte maga és az ügyosztály részére. A bizottsági tagok rokonszenves ovácziókban részesiteltók a tanácsost és Scheich Károly viszonozta a bizottság nevében a jókivánatokat. A napirendre térve, bemutatására került a mérnöki hivatal terve a II. kér, Margit-kőrakpart kikövezésének terve. Az úttest közepe gránittal, vagy keramittal lesz burkolva, a sínektől a gyalogutig terjedő szélső rész trahittal. A költség 177.000 frt. A bizottság a tervhez hozzájárult. Az igazságügyiminiszter leirátilag hívta föl a fővárost, hogy e gyüjtőfogháztól az uj temetőig vezető útvonalat, 3 öl szélezségben, makadámszerüleg építéssé ki a saját költségén. Minthogy ez az útvonal azok közé tartozik, a melyeket az igazságügyi kormány a saját tarczájának a költségére köteles építtetni, a bizottság nem járult hozzá a leiratban foglalt fölhíváshoz. A Lukács-fürdői tó beboHozásának költségei. A Lukács-fürdői tó beboltozását a közmunkák tanácsa a főváros költségére elkészíttette és a fürdő előtt a Zsigmond-utczát ren- deztette. A munka összesen 184.549 forint 94 krba került, vagyis az előirányzott összegből megtakarítottak 7635 forintot. A közmunkák tanácsa fölkéri a fővárost, hogy a 134.949 forintot térítse meg. A kelenföldi diagonális ut. A kelenföldi pályaudvarhoz vezető diagonális ut építési terveihez a közmunkák tanácsa hozzájárult s fölkéri a fővárost, hogy az ut kiépítéséről a legsürgősebben gondoskodjék, mert a vámháztéri hid kiépitése után tovább nem lehet halogatni a kelenföldi pályaudvarhoz alkalmas útnak az építését. Ismerőseink. (Árnyak és fények.) Schmelh.egger Nándor. Egyszer egy társaságban nagyon értelmesen és okosan beszélt egy úri ember. Kérdezősködtek kicsoda ? Kitűnt, hogy iparos. A kér- dezŐ8ködők közül többen azt mondták : Nem hittem volna, hogy egy iparos ilyen értelmes ember legyen. Ez a hamis és téves felfogás uralkodik sok körben. Némelyek közül azok a kik több iskoláról kaptak bizonyítványt és tz irodákban foglalkoznak azt különösnek tartják, hogy az iparos müveit értelmes ember. En pedig ezt egészen természetesnek találom. Az ipar pangana, nem haladna, ha müveit iparosok nem lennének. Az értelmet és tudást nemcsak az iskolai bizonyítványok adják, de adja azt leginkább az élet a tapasztalatnak kincses házából. Adja az önképzés. Magyarország mindig hires volt értelmes iparosairól s Buda is büszke lehet reá, hogy itt is sok müveit iparos van. Pusztán hivatalnokokból egy társadalom nem képzelhető. A mi köreinkben kiváló férfiak az iparosok és kereskedők is. Büszkék lelehetünk, hogy közügyünkben nem egy iparos és kereskedő jár elől, még pedig nyomós szavakkal. Társulatainkban sok iparos visz vezérszerepet. A kerületi választmányok és a törvény hatosáig buzgó tagjai. Schmelhegger Nándor derék és müveit iparos. Üzletében kiváló erő a társadalmi életnek oszloposa. Mindenben részt vesz, a mi szép jó és nemes. Ilyennek szeretem én a magyar iparost. A ki Schmelhegger Nándorral beszél, a ki az ő hasznos munkásságát, pontosságát, szorgalmát és lelkiismeretességét látja az elismeri, hogy ő egy érdemes férfiú, jó hazafi, jó polgár és igazán szivén viseli mindenütt Buda felvirágozását. A kötelességérzet vezeti mindenütt és sehol nem a szerepeim vágyás. Egész egyénisége nyílt lap, melyről őszinte jellemét azonnal le lehet olvasni. Szereti az irodalmat, szereti a művészetet és az összes közművelődési intézményeket. Szókimondó ember, ki nem féli az igazat kimondani lefelé és felfelé. Sokat tapasztalt, sokat látott, jól ,megfi- gyelte azt az életet a melyet átélt s melyben polgár erényeivel tűnt ki. Példája buzdító lehet, minden fiatal iparosra és minden polgárra. Mi ilyennek ismerjük őt s polgártásai ezt tisztelik az ő jellemében. * Ez a kép már egyszer be volt mutatva a „Buda és Vidékéiben. A czikkiró a nevet eltévesztette, Schmidlechner Károlyt irt felé
