Bordi Imre: A gulag rabja voltam - Fejér Megyei Levéltár közleményei 19. (Székesfehérvár, 1995)

mindenütt elutasító választ kapott, kezdtem letörni. Betetézte ezt az az idézés, melyet nem sokkal karácsony előtt kaptam a rendőrségtől. „Megjelentem", ahol arról faggattak, van-e már munkahelyem, s miből élek? Mondtam, hogy munkahelyem nincs, a szüleimmel lakom. Erre kioktattak, hogy ebben a rendszerben nem lehet henyélni, különben is szégyelljem magam, mert egészséges lévén a szüleimmel tartatom el magam stb. ... Felhívták a figyelmemet, hogy van ám KMK nevű törvény ebben az országban az olyanoknak, mint én vagyok. Ekkor kértem, adják vissza azt a papírt, melyben a kormánybiztos segítséget kér az elhelyezkedéshez, hátha az javítja az esélyeimet. „Hát még mit nem!" megjegyzéssel a kihallgatás végetért, s azzal lettem elbocsátva, hogy igyekezzem, mert rajtam a szemük. (Még nem voltam itthon egy hónapja sem!) Láttam, láttuk, hogy Békésen nem terem babér (még fű sem) számomra, s a családi tanács úgy döntött, keressünk munkát ott, ahol nem ismernek. így esett a választás Csepelre. Nővéreméknél lakhatok Pesten, s nagybátyám, Nóvák Laci bácsi, aki marósként ott dolgozott régóta, talán be tud protezsálni valahova. Ez sikerült is, s két hónappal hazaérkezésem után, január 25-én a Rákosi Mátyás Művek Szerszámgépgyárába nyertem felvételt, mint segédmunkás. Rövidesen betanított gépmunkássá léptem elő. Az első hónapokban néhányszor behivatott az elhárító tiszt, s figyelmeztetett arra, hogy az üzemben több deklasszált elem van, (egykori főjegyző, katonatiszt, tőkés) vigyázzak, nehogy belekeveredjek ezek hálójába, mert a szemük rajtam van. (Ismerős volt a figyelmeztetés!) Csepelen jól éreztem magam, de hogy ne felejtsem el, honnan jöttem, ki vagyok, arról rendszeresen gondoskodtak. Havonta, kéthavonta jött egy idézés a rendőrségtől. A megadott időben megjelentem, leültettek, várakoztattak egy pár órát, majd következett az adategyeztetés: „Neve? Anyja neve?" Mondom. ,jslem Kiss Juliánná az anyja? Nem! Akkor nem magáról van szó, elmehet." Máskor a születési idő, vagy a hely nem egyezett, az idézést tévesnek minősítették, és elküldtek. De nemcsak a hivatal emlékeztetett. Bizony társaságban is gyakran megváltozott körülöttem a légkör, amikor „kiderülf'a múltam, s gépmunkás jelenem. Erre már kitértem korábban. De ez az ő bajuk volt, csak hálás lehetek, hogy kimutatták milyenségüket.