Hermann Róbert: A rendőrminiszter és a Zichy- gyémántok - Fejér Megyei Levéltár közleményei 17. (Székesfehérvár, 1994)

A bukás

fogunk áldozni, mely előtt áldoztunk mostanáig, mert az oltár azért szent marad, hogy egy tisztátalan áldozott előtte". Ez volt a kegyelemdöfés. Madarász összetörve, Kossuth anyjának és húgának, Zsuzsannának társaságában távozott a Házból.

69 Az ülést követő napon Jókai Mór az Esti Lapok vezércikkében kijelentette, ,Madarász politikai életét befejezte", s ehhez hozzátette: ,^Nem az ő esze teszi nevezetessé a tegnapi ülést". Ugyanakkor megbékélésre és összefogásra szólította fel a baloldal tagjait. S ezzel az Esti Lapok - a jól végzett munka örömével - befejezte a Madarász elleni hadjáratot. Ezt követően csak május 5-én, Irányi Dániel budapesti kormánybiztossága kapcsán ejtett néhány szót Madarászról, „a legnépszerűtlenebb név" gazdájáról.

70 Április 24-én Madarász hathetes távollétre kért engedélyt a képviselőháztól. Arra hivatkozott, hogy immáron tíz hónapja nem látta birtokát. A kérvényt április 28-án tárgyalták. Almásy Pál a felolvasás után megjegyezte, hogy neki ugyan semmi kifogása nincs Madarász távozása ellen, csupán arra figyelmezteti a Házat, „hogy következetes legyen azon végzéséhez, melynél fogva elhatározta, hogy a kormány Madarász László képviselő ügyében vizsgálatot rendeljen, s már most ha engedelemmel eltávozik, hogyan fog majd a kormány megbízásában eljárni". Egy ilyen felvezetés után a képviselőház természetesen az engedély megtagadása mellett döntött. A másnapi Közlönyben az ülésről szóló előzetes közlésben az engedély megtagadásának okaként az szerepelt, hogy Madarász „az ismeretes gyémántper miatt vizsgálat alatt van". Madarász mindenképpen távozni akart. Április 30-án már Pesten tűnt fel „hű pecsétőrje", a Jókai által „nem egy de két emberkén? jellemzett Mérey Mór oldalán. A képviselőház határozata után nem maradt számára más, mint hogy május l-jén megírja lemondását képviselői állásáról. Ebben arra hivatkozott, hogy az országgyűlés időtartama alatt még egy napot sem volt távol, illetve hogy mind családi viszonyai, „elaggott s szemvilágtalan" apja, mind pedig „az ellenségtől 2-szer elfoglalt birtokaim sürgetőn követelik" hazatérését. Mivel a képviselőház megtagadta távozási kérelmét, két választása maradt: „...vagy feladni a természetnek szent kötelességeit, s ignorálva családi helyzetemet, Debrecenbe sietni vissza, vagy letenni képviselőségemet". Lemondását a képviselőház május 8-i ülésén tudomásul is vette. Ez a tudomásulvétel azonban megint felért egy megaláztatással. Palóczy László elnök ugyanis ismertette Madarász levelét, mire többen követelték annak felolvasását. Palóczy megjegyezte, hogy ő szívesen felolvassa azt, de biztosíthatja a Házat, „hogy benne semmi illetlen-