Hermann Róbert: A rendőrminiszter és a Zichy- gyémántok - Fejér Megyei Levéltár közleményei 17. (Székesfehérvár, 1994)

A bukás

ség nincs". Ezt követően Besze János szólalt fel, s kijelentette, vannak olyan kötelességek, amelyek mindenek felett állnak. Mivel Madarász lemondó levelében az áll, hogy csupán a távozási engedély megtaga­dása miatt kénytelen lemondani, Besze úgy vélte, a képviselőháznak nagylelkűséget kellene tanúsítani ez esetben. Besze javaslatát Beze­rédj István is támogatta. Őt követte Kazinczy Gábor, aki úgy vélte, a Ház eleddig nem sok következetességet mutatott a távozási engedé­lyek megtagadásában és megadásában. Madarász esetében azonban tekintettel kell lenni arra, hogy az engedelmet azért tagadták meg tőle, mert a számoltató választmány „munkálata által szőnyegre hozott tárgyak kinyomozására Madarász László jelenléte szükséges". Ő tehát az engedély megtagadása mellett foglalt állást. Az utána felszólaló Ro­mán Ferenc, Bencze Ignác és Dedinszky József méltányossági okok­ból szintén az engedély megadását javasolták. Román pld. kifejtette, hogy mivel a Ház az ügyet átadta a kormánynak, „az a kezébe letett hatalmat bizonnyal tudandja kellően használni", s Madarász megjelené­sét szükség esetén elérni. Bárczay Albert arra hivatkozott, hogy Ma­darász lemondó levelében szinte fenyegetőzik lemondásával, s ha most megadják neki a távozási engedélyt, az azt jelenti, hogy a Ház megijedt Madarász kijelentésétől. Szacsvay Imre úgy vélte, nem lenne szerencsés a Házat annak kitenni, „hogy Madarász László azt írja, hogy most már köszönöm az engedelmet, de nem fogadhatom el, mert lemondásom határozott'. Ezért a lemondás elfogadását javasolta. Paló­czy ezután meg akarta szavaztatni a Házat Besze indítványáról, de sikertelenül. Halász Boldizsár (korábban Madarász elvbarátja) csatla­kozott Szacsvay véleményéhez. Palóczy ismét szavaztatni akart, me­gint sikertelenül. Utoljára Kovács Lajos szólalt fel, aki úgy vélte, nem az a kérdés, hogy a Ház elfogadja-e a lemondást vagy sem, hanem az, hogy elfogadja-e Besze értelmezését arról, hogy a levélben egy alter­natíva foglaltatik. A Ház már csak azért sem nyilatkozhat a lemondás elfogadása kérdésében, mert az egyéni jog. Palóczy ezután így tette fel a kérdést, s mivel Besze értelmezését alig néhányan támogatták, kimondta a lemondás elfogadását, „s eszerint az illető kerület fel fog szólíttatni s utasíttatni más képviselő választására". Érdekességként megjegyzendő, hogy a Besze indítványát támogató képviselők mind­egyike dunántúli, az azt ellenzőknek pedig egyike sem volt az; maga­tartásukat tehát a rokoni és ismeretségi kapcsolatok is befolyásolták. 71 Május 2-án az április 29-i Közlönyben foglalt, fenn idézett kitétel miatt Madarász levelet írt Kossuthnak: „Háttérbe szorítom az érzet minden hangját; de mint ember hívom fel benned az embert, ha neked volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom