Hermann Róbert: A rendőrminiszter és a Zichy- gyémántok - Fejér Megyei Levéltár közleményei 17. (Székesfehérvár, 1994)

Utazás, fogság, halál

ki a felsőház által delegált tagokkal. Elképzelhető persze, hogy az ekkor még nem igazán rendezett testület ülésén valóban megjelent az OHB valamelyik későbbi, főrendiházi tagja is. Az ülésen valószínűleg vita folyt a jelentés közzétételéről, s Madarász véleményével kisebbségben maradt. Állítólag ő maga is úgy nyilatkozott egy képviselőnek, hogy „az ítélet nincs indokolva", de azt is megjegyezte, hogy „ha Zichy Ödön életben marad és a forradalom megbukik, akkor őtet Zichy akasztatta volna föl: most kevesebb van egy ellenséggel". A képviselő azonban felhívta Madarász figyelmét, hogy „egy felsőházi taggal így bánni szabad nem volt, ezért az országgyűlésen föl kell szólalni, ezt a magunk biztossága is kívánja". Madarász ezzel lényegében egyetértett, de felhívta képviselőtársa figyelmét, inkább tartózkodjon e felszólalástól, mert a főváros hangulatát ismerve, „ki áll neked jót arról, hogy egyszer elkiáltja valaki melletted: ez is hazaáruló és ekkor téged agyonvernek és szétfutnak". Madarásznak azonban az OHB tagjaként így is megvolt a lehetősége a hír közzétételére. Október l-jén aláírás nélküli plakátban sietett tudatni a közönséggel: „A hazaárulók így bűnhődnek". Sőt, állítólag azt a tapintatlanságot is elkövette, hogy néhány, mérsékelt képviselőnek levélként elküldte ezt a hirdetményt. Ugyanezen a napon Szemere Bertalannal közösen szignált levélben tudatta a hírt báró Vay Miklós erdélyi királyi biztossal is, a következő lakonikus kommentárral: „Kezd terrorizmus lenni. - Sikere van mindenfelé". Hasonló jellegű volt Kossuth október 7-i nyilatkozata az országgyűlésben: yj

A nép ismerni fogja kötelességét, és alkalmasint többen is úgy fognak járni, mint már némelyek isteni és emberi igazság szerint jártak".

12 Milyen hatása volt Zichy kivégzésének a közvéleményre és Görgei karrierjére? Kovács Lajos szerint a kivégzés „erkölcsi hatása" hasonló volt Lamberg meggyilkolásáéhoz. Hunfalvy Pál képviselő szintén úgy kommentálta naplójában, hogy e két eseménnyel „a forradalomban vagyunk". Jókai Mór egy levelében az ellenséget visszatartó tettként értékelte a kivégzést, s hasonlóan nyilatkozott Madách Károly és Mezősy László is. Wesselényi Miklós úgy kommentálta Zichy halálát, hogy „bús feje nagy magasztalást soha nem érdemelt: de azt hiszem, ily felmagasztalásra soha sem volt érdemes". Ugyanakkor Wesselényi arra is figyelmeztetett: ,Jiz akasztások, kivált a kaputosok akasztása ha divatba jön, félhető, hogy ezen divat még több s dühösebb követőkre találhat, s még többe kerülend, mint bármely más divat. Sok kendere terem Magyarhonnak: de kevés szálon van annyi áldás, hogy belőle honáruló számára kötél készüljön, azért nagyon meg kellene válogatni, hogy ezen drága s ritka készítmény kinek nyakára készüljön". A fennmaradt