Hermann Róbert: A rendőrminiszter és a Zichy- gyémántok - Fejér Megyei Levéltár közleményei 17. (Székesfehérvár, 1994)

Utazás, fogság, halál

levél- és naplóirodalom szerzői többnyire némi elégedettséggel vagy kommentár nélkül közölték e hírt. A sajtó pedig az ellenség megbüntetésének követendő példájaként kommentálta a kivégzés tényét. Az elégedettséget az is magyarázta, hogy Zichyről rengeteg álhír terjedt el. így például az, hogy Zsófia főhercegnő Jellacichoz intézett szerelmes leveleit találták nála, vagy hogy Zichy kálozi kastélyában Jellacic seregének élelmezésére szolgáló, Bécsből küldött 600 000 forintot, illetve „a horvát rablók számára elrejtve" 400 jóféle fegyvert és 40 pisztolyt találtak, hogy ő adta fel Székesfehérvárt a horvátoknak, hogy élelmezte Jellacic seregét, sőt, hogy Jellacic Fejér megye főispánjává nevezte volna ki őt.

13 Az ítélet indokoltságával kapcsolatos kételyekről már szóltunk. Hogy ezek nemcsak a mérsékeltek, hanem a radikálisok között is felmerültek, bizonyítja Madarász és Szemere már említett október 1-jei levele, amelyben Zichy kivégzésének okaként azt említették, hogy az Jellaciccsal „szövetségben látszott [kiemelés tőlem - H. R.] lenni". Zichy főrendiházi tagsága, s így kivégzése által a mentelmi jog megsértése szintén visszafogottságra intett. Ennek is köszönhető, hogy az ítéletet nem publikálták, noha például Hunkár Antal Veszprém megyei kormánybiztos még október 27-én is sürgette ezt, mondván: „sok kisszerű ember, és különösen a klérus azt, hogy Zichy Ödön végítélete még közhírré nem tétetett, arra magyarázza, miszerént Zichy Ödön ártatlanul halt légyen meg". Az ítélet indokoltságával kapcsolatban rengetegen fejtették ki utólag kételyeiket. A konzervatívok egyszerűen gyilkosságnak minősítették a kivégzést, volt, aki a magyar fölkelést beszennyező vétkes kihágásnak. Pálffy János, az OHB tagja emlékirataiban Zichy ártatlan haláláról írt. Mészáros Lázár hadügyminiszter szerint az ítélet ugyan indokolt lehetett, de kimondására Görgeinek nem volt joga. Sőt, akadt olyan emlékíró, Krivácsy József, aki szerint Görgei a kivégzéssel „kétszeres bűnt követett el", mert egyrészt elidegenítette a magyar arisztokráciát, másrészt nem volt joga ilyen ítéletet kimondani. Az ilyen és ehhez hasonló utólagos kételyek azonban nem feledtethetik azt a tényt, hogy 1848 októberében a közvélemény többsége - a rendelkezésünkre álló adatok szerint - inkább elégedettséggel fogadta a hírt.

14 A Zichy kivégzésével kapcsolatos állítások közé tartozik az is, hogy Görgei ezzel a tettével hívta fel magára Kossuth és az ország figyelmét, sőt, hogy a kivégzés elsődleges célja e figyelemfelkeltés volt. Az első állítás bizonyosan nem állja meg mindenben a helyét. Egyrészt azért, mert Kossuth és Görgei kapcsolata jóval korábbról datálódik,