Hermann Róbert: A rendőrminiszter és a Zichy- gyémántok - Fejér Megyei Levéltár közleményei 17. (Székesfehérvár, 1994)

Utazás, fogság, halál

Természetesen nem zárható ki ez a variáció sem. Ám valószínűbbnek látszik, hogy Boross itt utólag alakított a történteken. Hiszen Zichy tisztában volt saját népszerűtlenségével a városban, s nem valószínű, hogy a megyeháza előtt fényes nappal felolvasta azt a menlevelet, amely a felületes szemlélő számára meglehetősen szoros kapcsolatokra mutatott közte és a horvát inváziós sereg fővezére között. A menlevelet már szeptember 27-én megkapta, s aligha hihető, hogy ne tartotta volna azt magánál, főleg pedig, hogy szándékolt utazásának napján anélkül indult volna el otthonról. Sokkal valószínűbb, hogy ez a valami, amiért Zichy visszaküldte inasát, nem volt más, mint az a köteg kiáltvány, amelyeket egy futár hozott Bécsből Jellacic főhadiszállására, s amelyekből negyvenegy darab Zichy csomagjában volt. Erre utal Zichy későbbi vallomásának az a kitétele is, hogy a kiáltványokat inasa rakta tévedésből a málhái közé. Alig hihető, hogy az inas a gróf egyértelmű utasítása nélkül ilyen tettre szánta volna el magát. Neustädter tábornok emlékirata szerint szeptember 29-én reggel ő maga adta át Zichynek Jellacic szállása előtt a kiáltványokat tartalmazó csomagot, amellyel Zichy hazasietett.

6 Zichy Ödön és Pál tehát hintóra szálltak, s elhagyták Székesfehérvárt. A hintót követte Zichy Pál málhás kocsija és négy hátaslova. A Sóstóhoz érve azonban, a nagy homok miatt a két gróf kiszállt a hintóból, s lóra ülve folytatták útjukat. Zichy Pál kocsija Sárosd felé indult tovább, a két lovas pedig Soponya felé vette útját. Némi távolságból követte őket Zichy hintója, bakján a kocsissal és az inassal. Soponya határába érve, a falu szélső házainál előbb „paraszt öröke f találtak, majd nem sokkal odébb a Hunyadi-szabadcsapat katonáival találkoztak. Zichy bizonyára nem is sejtette, hogy magyar csapatokba fog ütközni. Hiszen úgy tudta, hogy a magyar erők a Velencei-tó északi partján várják a horvát csapatok - Zichy reményei szerint sikeres támadását. Nem tudta, hogy a magyar fősereget dél felől egy számát tekintve csekély különítmény fedezi. Ennek a különítménynek a parancsnoka Görgei Artúr honvéd őrnagy volt. Görgei augusztus 27. óta a tiszáninneni önkéntes mozgó nemzetőrségi kerület szolnoki tábora, majd szeptember 24-től a Csepel-sziget parancsnokaként működött. Ez utóbbi minőségében feladata az volt, hogy megakadályozza a Roth-féle hadosztály esetleges átkelését a Duna bal partjára. Batthyány Lajos miniszterelnök egyben arra is felhatalmazta, hogy a rendeleteinek nem engedelmeskedő polgári és katonai tisztviselőket „mint hazaárulót egy rögtön ítélő haditörvényszék elébe" állíttassa és megbüntesse. Görgei serege szeptember 26-án még csak saját 600 fő-