Hermann Róbert: A rendőrminiszter és a Zichy- gyémántok - Fejér Megyei Levéltár közleményei 17. (Székesfehérvár, 1994)

Utazás, fogság, halál

nyi zászlóaljából és nyolc lövegből állott, de Batthyány még ezen a napon alá rendelte a Dunaföldvárott állomásozó 1520 főnyi Hunyadiszabadcsapatot is, s ezen a napon érkezett meg Lórévbe a 800 főnyi szabolcsi önkéntes zászlóalj is, újabb négy löveggel. Szeptember 27-én Görgei a szabolcsiakat gőzhajón Dunaföldvárra szállította, s onnan a Hunyadi-szabadcsapat két századát, 500 főt, 4 löveget és a 9. (Miklós) huszárezred egy osztályát Adonyba vezényelte. Szeptember 29-én reggel 5-6 óra között Görgei a Hunyadi-szabadcsapat 140-150 emberével Adonyból felderítésre indult. Egy 20 főnyi osztagot Velence, egy 60-70 főnyit Seregélyes felé küldött, ő maga pedig 80 fővel Sárosdra indult. A Seregélyesre küldött csapatot további 40 fővel erősítette meg, s ennek biztosítására további 60 főt indított Szolgaegyházára. Görgei az általa vezette osztaggal egészen Abáig hatolt előre, majd onnan tömeges népfelkelést hirdetett, s ennek szervezésére Abán, Sárkeresztúron „és a körül-fekvő, jóérzésű magyar nép lakta helységekben" a Hunyadi-szabadcsapat összesen 30 közvitézét helyezte el, a többi 50 főt pedig a székesfehérvári országút figyelésére Soponyára rendelte. Görgei célja e mozdulatokkal az volt, hogy laza őrvonalat hozzon létre, amelyen Jellacic és Roth egymáshoz küldött futárai és szállítmányai fennakadnak. Ereje ahhoz kevés volt, hogy komolyabb zavart kelthessen bármelyik ellenséges oszlop műveleteiben, de egymástól történő elszigetelésükkel komoly szolgálatot tehetett a magyar főseregnek.

7 Ezen az őrvonalon akadt fenn a két Zichy. A Hunyadi-szabadcsapatbeliek feltartóztatták őket, s kilétük s úticéljuk felől érdeklődtek. Zichy Ödön először habozott, majd így válaszolt: „Én gróf Zichy Ödön vagyok, Kálozdra megyek: hát nem hallottatok arról, hogy a horvát sereg közeledik Roth generális alatt?" Erre egy Hunyadi-szabadcsapatbeli közvitéz egyenesen így szólt Zichy Ödönhöz: „Szállj le a lóról, hazaáruló vagy most is az ellenség táborából, Fejérvárról jössz". Zichy Ödön nem veszítette el a lélekjelenlétét, hanem így válaszolt: „Én nem vagyok hazaáruló, Fejérvárról jövök ugyan, az igaz de megyek Kálozdra, mert onnét alulról is jönnek horvátok, itt van a jegyző, ez is esmér engem" - s ezzel az ott ácsorgó Beregszászy Pálra mutatott. Mire Beregszászy így szólt: „Igenis esmérem, ez az úr a kálozdi gróf és becsületes ember". Zichy Pál követelte, hogy a Hunyadiak tisztjével beszélhessen. Csakhamar megjelent Erkúlenc Lambert hadnagy, aki először is nyugalomra intette a Zichy Ödönt lehazaárulózó katonát, mondván, hogy hallgasson, nem ő a tiszt. Mire a közvitéz visszaszólt: „Hát parancsoljon neki [Zichy Ödönnek - H. R.] hadnagy úr!" Erkúlenc ezután sajnálkozását fejezte ki az incidens felett, de „egyszersmind a fel-