Hermann Róbert: A rendőrminiszter és a Zichy- gyémántok - Fejér Megyei Levéltár közleményei 17. (Székesfehérvár, 1994)

A gyémántok sorsa

sát. A június közepén megkezdődött orosz intervenció miatt szükség is volt a török hatóságok jóindulatára, s a magyar politikusok abban reménykedtek, hogy rá tudják venni a Portát az Oroszország elleni háborúra. Annál is inkább, mert az erdélyi orosz beütés a török fel­ségterületnek számító dunai román fejedelemségek területéről tör­tént, s ez nemzetközi jogi szempontból is meglehetősen aggályos lé­pés volt, s sértette a török hatóságok érzékenységét is. Szeged kiürí­tése és a magyar kormány Aradra távozása miatt a megvesztegetési kísérlet némi haladékot szenvedett, s Duschek pénzügyminiszter csak augusztus 8-án, Lúgoson adta át - Fülepp Lipót kormánybiztos, Lóródy (Eischl) Ede belügyminisztériumi és Fuchs Vilmos pénzügy­minisztériumi tanácsosok jelenlétében a kilenc gyémántgombot és egy aranysarkantyút a kézbesítéssel megbízott Cesare Bolliacnak. Bolliac az 1848. évi havasalföldi forradalom egyik vezéralakja volt, s 1849 nyarán a magyar-román megbékélést elősegítendő érkezett Ma­gyarországra Nicolae Bálcescuval együtt. Bolliac tehát átvette a gyémántokat, de küldetését nem tudta telje­síteni. Augusztus 9-én Temesvárnál a déli magyar fősereg katasztrofá­lis vereséget szenvedett Haynau es. kir. főseregétől. Augusztus 11-én Kossuth és a Szemere-kormány minisztereinek nagyobbik fele beadta lemondását, s Görgeire ruházta a teljhatalmú diktátori méltóságot. Az emigrációba induló Kossuth augusztus 16-án Orsován találkozott Bolliac-kal. A lemondott kormányzóelnök felvilágosítást kért a gyémán­tok holléte felől, mire Bolliac azt felelte, hogy azok elvesztek. Augusztus 21-én Orsovára érkezett Szemere Bertalan, a le nem mondott miniszter­elnök és belügyminiszter, s lefogatta Bolliacot, de az megszökött. Közben a győztes osztrák fél hatóságai is nyomozni kezdtek a gyé­mántok után. Zichy Ödön testvérének, Edmundnak a feljelentésére a török hatóságok letartóztatták és 1850. április 26-27-én kihallgatták a Konstantinápolyban tartózkodó Bolliacot. Bolliac megígérte, hogy az elveszett gyémántok és a szintén a Zichy-vagyonból származó drága­köves sarkantyú mintegy 2000 dukátra becsült értékét kifizeti. Erre a török hatóságok szabadlábra helyezték, mire Bolliac fogta magát, s egy Timoléon Paléologue névre szóló útlevél birtokában Máltára, majd onnan Marseille-en keresztül Párizsba utazott. A török hatósá­gok pedig - a kínos ügyet befejezendő - Bolliac helyett kártalanítot­ták gróf Zichy Edmundot. A Máltára érkező Bolliac a szigeten találko­zott a bizánci császári Palailogosz-dinasztia egyik leszármazottjával, aki illő ellenszolgáltatásért hajlandó volt adoptálni Bolliacot. A Timo­léon Paléologue névre szóló útlevél tehát immár megfelelt Bolliac

Next

/
Oldalképek
Tartalom