Hermann Róbert: A rendőrminiszter és a Zichy- gyémántok - Fejér Megyei Levéltár közleményei 17. (Székesfehérvár, 1994)
Utazás, fogság, halál
nek-e nálam fegyverek". Görgei ezek után a menlevelet mutatta fel, mint a „haza ellenségeiveli egyetértés" bizonyítékát. Zichy ezt szintén Kálóz község megkímélésének szándékával magyarázta. Görgei ezek után felmutatta a Zlinszky István Fejér megyei első alispán által kiállított, Pozsonyba szóló útlevelet: „Elébb azt mondta a fogoly hogy Fehérvárról Kálozdra utazván, csak néhány óráig akart Kálozdon mulatni, [időt tölteni], azután Fehérvárra visszatérni". „Fehérvárra visszatérni, s onnét Pozsonba ügyeim végzése végett utazni szándékoztam". Görgei erre megjegyezte, hogy Jellacic a menlevelet szeptember 27-én adta ki. Ha Zichy tudott Roth jöveteléről, miért csak 29-én indult el, s miért nem a magyar táborba, hanem Kalózra ment, miért nem értesítette a magyar csapatokat? Zichy erre azt felelte, hogy 29. előtt nem hagyhatta el a várost, mert menlevele csak Roth-hoz szólt, s félt, hogy a horvátok kirabolják. A magyar táborba azért nem ment, mert Kalózt akarta a dúlástól megóvni. Roth jövetelének hírét köztudomásúnak hitte, de az első állomáson azonnal közölte azt. Görgei erre megkérdezte, hogy minden szembejövővel közölte-e a hírt, „mire a fogoly habozva felelt". A vele együtt elfogott Zichy Pálról Ödön elmondta, hogy az kilépett a szolgálatból, „nem akarván mint magyar, önhazája ellen harcolni", s hogy Pál nem tudott a menlevélről. Az Ödön gróf után kihallgatott Zichy Pál vallomása mindezt megerősítette. A hadbíróság tőle főleg kilépése körülményeiről érdeklődött. Ezt követően Karcsai Károly hadügyész előterjesztette véleményét. Ennek lényege az volt, hogy mind a menlevél, mind a grófok kocsijában talált kiáltványok, mind pedig az a tény, hogy Zichynek eszébe sem jutott Roth közeledésének hírét a magyar csapatokkal közölni, arra mutatnak, hogy gróf Zichy Ödön ,JAagyarország ellenségeivel cimboráskodott, azokat a magyar haza ellen indított pártütő hadban tettleg segítette, a magyar nemzet és szabadság eltiprására irányzott törvénytelen proklamációkat terjesztő félben elfogatott". Ezért a hadbíró kötél általi halálos ítéletet javasolt, amit mind Görgei, mind a hadbíróság többi tagja elfogadott. Hasonlóan egységesen foglalt állást a hadbíróság Zichy Pál ügyében: bár állításai nem ellenőrizhetők, de valószínűek, ezért „ügye a köztörvény útjára utasíttassék". Zichy Pált ezután Görgei Trangoss István százados kíséretében Budapestre küldte. 9 Zichy először nem hitte el, hogy az ítéletet komolyan kell vennie, még tréfálkozott is helyzetén. Amikor azonban látta az előkészületeket, megrémült: „Ugye, csak tréfa?" - kérdezte egy tiszttől. Amikor az megerősítette, hogy komoly a dolog, Görgeivel akart beszélni. Ekkor már megérkezett a szigetre Juraszek Károly adonyi segédlelkész.
