Előadások Sárosd múltjából - Fejér Megyei Levéltár közleményei 3. (Székesfehérvár, 1988)
Farkas Gábor: Sárosd mezőváros kialakulása, fejlődése 1848-ig
"Palude pie mota ecce Josephina sylva." (azaz : A mocsarat kegyesen megszüntetve; íme a Josephini erdő.) A szobron még több felirat is található: a második részén "successores carpant nepotes" - (az utódok tiszteljék az ősöket); harmadik részén: "devotissimus I.E. posuit" - (tisztelettel léte sítette E.I.); a negyedik részen "industria constante laboré" - (szorgalmasan, állandóan dolgozzál); az oszlop tetején pedig körkörösen a következő felirat volt olvasható: "Illustrissimae Dominae Comitissae Viduae Pauló Esterházya- nae, Natae Comitissae Csáky" - (a legkiválóbb úrnőnek, gróf Eszterházy Pál özvegyének, született Csáky grófnőnek). Az uradalom az erdőben két halastavat is létesített. Ezek azonban a Sárvíz lecsapolása következtében elvesztették a víznyerési lehetőséget és kiapadtak. A déli tó mellett állt a "Fekvő Diána" emlékkő, melynek kőlapján a következő felirat volt: Gróf Csáky Josefa - Gróf Esterházy Pálné - Nemes jó szive - Szép lelke - Munkás élete - Özvegyi ma gányán - Puszta Sárosdot - Újra teremtvén - Az egész környé kinek - Kiesb tekintetet adott - Hálaadó tisztelet jeléül. Örök emlékül tette - Gróf Esterházy Imre ICI?. 1820-ban egy második erdő ültetésére is sor került, melyet ugyancsak Eszterházy Josepha kezdeményezett. Ez az erdőrész a "szolgaegyházi erdőcske" elnevezést kapta. Nemesi lakossága Sárosdnak nem volt. Az urasági család pusztasárosdi kúriájában azonban a kiszolgáló személyzet a helyi lakosságból tevődött össze. 1828-ban özvegy Eszter házy Pálné élt Sárosdon, és a nemesi összeírás mindössze még két nemes urat említ: az egyik a tanító, a másik a katolikus plébános lehetett. Ugyancsak ebből az évből származik az az adat is, hogy a mezővárosban 74 ház állt, s ezekben 44 telkes jobbágy és 30 zsellércsalád élt. A zsellérek megélhetése a helyi uradalomban biztosított: aratást vállaltak, takarmányt kaszáltak, csépeltek és a gabonát nyomtatták.
