Kétszáz éves a Fejér Megyei Levéltár 1787-1987 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 1. (Székesfehérvár, 1987)

Sulyok János: A székesfehérvári római katolikus egyházmegyei- és székeskáptalan levéltára

SULYOK JÁNOS A SZÉKESFEHÉRVÁRI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁMEGYEIÉS A SZÉKESKÁPTALAN LEVÉLTÁRA Nem kis jelentőségű volt a XVIII. század végi Fejér megye, valamint a régi dicsőségét, politikai és gazdasági súlyát vesztett Székesfehérvár életében Mária Terézia döntése, mellyel 1777-ben a régi, márcsak szinte jelképesen élő társaskáptalan helyébe székeskáptalant nevezett ki, és Székesfehérvár székhellyel püspökséget alapított. A püspökség területét a nagykiterjedésű veszprémi egyházmegye területéből szakította ki. Az új egyházmegye a Fejér vármegye területét magába foglaló székesfehérvári főesperességre és a Pilis vármegyét, valamint a Csepel szigetet felölelő budai főesperességre tagolódik. Az utóbbi főesperesség területén fekvő Buda, Úbuda, és Szentendre városok, nemkülönben Budaőrs, Jenő, Telki, Békásmegyer és Visegrád községek azonban továbbra is az esztergomi főegyházmegye fennhatósága alatt maradtak. Ezek ugyanis az alapítás előtt sem tartoztak a veszprémi egyházmegyéhez.