Kétszáz éves a Fejér Megyei Levéltár 1787-1987 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 1. (Székesfehérvár, 1987)
Sulyok János: A székesfehérvári római katolikus egyházmegyei- és székeskáptalan levéltára
A királynő a püspökség anyagi ellátására az egykori fehérvá ri prépostság sárkeresztúri és a Veszprém megyében fekvő te_ si birtokát rendelte, továbbá azokat a tizedeket, amelyeket az alapítás előtt Fejér és Pilis megyékben a veszprémi püspök élvezett. A püspökségével egyidőben kelt a káptalan alapítólevele. A hattagú káptalan számára a királynő Sukoró, Pákozd, Etyek, Gyúró és Sóskút birtokait rendelte. Ezek a jezsuita rend feloszlatása előtt annak komáromi rendháza tulajdonában vol tak. 1841-ben főkegyúri rendelet hatról nyolcra emelte fel kanonokok számát, azzal a megokolással, hogy 1827 óta a káp talán hiteleshelyi munkát is végez. A 200 éves jubileumát ünneplő Fejér Megyei Levéltárral kb. egyidőben kezdi meg működését a fehérvári Püspöki Levéltár, valamint a székeskáptalan magánlevéltára is. Igaz, az egyházmegye kormányzása körében keletkezett iratokat eleinte még a püspökség irodai helyiségében őrzik, tehát külön levéltári kezelésnek még nincsen nyoma. A kormányhatóságoktól és más szervektől, egyházi és világi személyektől érkezett rendeleteket, illetőleg leveleket, nemkülönben a püspöki rendelkezéseket egy jegyzőkönyvbe, a Protocollumintimato- rum-ba vezették be. Külön jegyzőkönyvet vezettek a rendeletek végrehajtásáról, az ügyek elintézéséről, valamint a püs pöki igazgatással kapcsolatos iratokról. Ennek neve Acta EcclesiaeAlbaregalensis volt. Ennek a két jegyzőkönyvnek megfelelő két nagy sorozatban helyezték el az iratokat is: Intima ta és Acta cím alatt. Mikor (a napóleoni háborúk következtében öt éven át tartó széküresedés után) 1816-ban az egyházkormányzatban nagy gya korlattal rendelkező VURUM József került a püspöki székbe, az egyházmegye életében jelentős újjászervezési programmjában első feladatai között szerepelt a püspöki levéltár ügyé nek rendezése.
