Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Balázs László: Vértesacsa

közül abba a 9 faluba, ahol a lakosság a szőlőmunkák mellett eljárt dolgozni az uradalom pusztáira; nyáron aratni, kazalozni, csépelni, télen pedig erdei munkát végzett és megszerezte magának a tüzelőt. De a zsellérek számában ott voltak a kétlaki iparűzők is (takácsok, molnárok, kovácsok stb.), akik sokszor többet kerestek, mint a mezőgazdaságban dolgozók. A falu lakossága ebben az időben még aránylag eléggé kiegyensúlyozott gazdasági állapotban élt.

(21I) S gyarapodott lélekszámban is: az 1784— 1787. évi 1195-tel szemben 1830-ban már 1693, 1836-ban pedig 1763 lakosa van Acsának.

(212) Az adóalapot felmérő 1828. évi országos (regnicolaris) összeírás 2163 pozsonyi mérő szántóföldet, 927 pozsonyi mérő rétet és 405 pozsonyi mérő szőlőterületet vesz számba. Az adózók száma pedig 309 (162 jobbágy, 42 zsellér, 52 háznélküli zsellér, 27 kézműves: 1 cipész, 1 mészáros, 2 csizmadia, 16 takács, 2 kovács, 1 asztalos, 1 kerékgyártó, 1 szabó, 1 lakatos). Két jobbágytelken itt él 4 Nagy nevű család (12 fiúgyermekkel) és még egy másik nemes is: Szétsey Ádám. A házak száma 206.

(213) A falu jellege és népességének a száma, eltekintve némi növekedéstől, lényegében 1848-ig nem változik, jóllehet az 1831. évi kolerajárvány többeket elragad magával, ugyanis 68 fővel csökken a falu lakossága (meghalt 114 katolikus és 7 református javarészt a kolerában).

(214) A pálos rend eltörlése s birtokának elvétele után - nem ennek következtében ugyan - de a türelmi rendelet engedménye folytán a református egyház is életre kel. Elenyésző kisebbség már lélekszámban, nem tudják kimutatni a rendeletben előírt 100 családot, s így csak később nyernek erre engedélyt. De 1786-ban egy tanítót alkalmazhatnak, s a kamarától megveszik az ún. „czifraházat" (- neve eredetét, jelentését nem tudjuk, mit jelentett -), ahol 1788-ban a tanító 1 szobás lakása mellett a másik szobában levő tanteremben, az alcsúti lelkész, majd később a praeoráns tanító istentiszteletet is tarthat.

(215) Tanítói közül a teológiát végzett Kádár Pétert 1805-ben azután lelkészükké is felszenteltetik, de állami előzetes engedély nélkül. Ezért a helytartótanács felvilágosítást kér a megyétől, hogy vizsgálja ki az ügyet, az ácsai reformátusok rendelkeznek-e elegendő erővel egy lelkész eltartására. Ekkor a reformátusok egy felségfolyamodványt nyújtanak be, s a megyei vizsgálat javaslata után a helytartótanács jóváhagyja a lelkészválasztást, s ettől fogva az ácsai reformátusok megint önálló anyaegyházzal bírnak.

216 József nádor később nagyon előzékeny a lelkészekkel, a különben is művelt Sárkány Józseffel szemben, számukra föld javadalmat is biztosít, amit ugyan minden évben úgy kell kérni egyelőre az uradalomtól, de jobbágyi beszolgáltatást, tizedet nem kell teljesíteni utána, a földeket 1848-