Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)
Balázs László: Vértesacsa
ban az uradalom véglegesen átadja az egyház birtokába. A lelkészi állás valójában lelkésztanítóság volt, a lelkésznek kellett tanítani is, s csak a 30-as években alkalmaz az egyház külön tanítót. 1838-ban (Földváry József lelkész idejében 1831-1861) templomot is épít az egyház, amelyhez József nádor is hozzájárul tégla, kő, zsindely adományával. (217) A kulturális fejlődés csak nagyon lassan halad előre. 1781-ben az állam összeiratja a tanulókat: ekkor 13 katolikus fiút, 19 katolikus leányt, 6 református fiút és 4 református leányt találnak Acsán. (218) 1783-ban a tanítóösszeíráskor a katolikus tanítónak a járandósága az uradalomtól 1/3 sessio föld, amelyet saját maga műveltet meg; a lakosoktól kap 40 forint készpénzt és 12 pozsonyi mérő gabonát. Lakása a község 2 szobás házában van, ebből az egyik szoba a tanterem, a házhoz virágoskert is (viridarium) tartozik. A tanító az 57 tanulót, amelyből 25 leány, - s felekezeti iskola lévén, nem tudjuk, hogy a református gyermekeket is - tanítja-e német és magyar nyelven, a régi módon (nem a Ratio Educationis rendelkezése szerint). (219) 1805-ben nagy felzúdulás robban ki a faluban Koszler György iskolamester miatt, amikor a szolgabíró kiszáll a vizsgálat megtartására, olyan nagy az ingerültség, hogy a vizsgálatot nem tudja elvégezni. Ekkor a megye nagyobb számú bizottságot küld ki a helyzet tisztázására és a zavargás elfojtására; a megyei közgyűlés jelentése után a helytartótanács elbocsátásra ítéli az iskolamestert tanulatlansága és rossz erkölcse miatt. A győri kerületi iskolai főigazgató Kreutzer Mátyás tanítót nevezi ki a faluba, akit a község nem akar elfogadni. (220) 1805-ben a vallásalap új iskolát épít 2 tanteremmel, amelyre 1844-ben emeletet húznak. A katolikus iskola épülete 1969-ig állt fenn. (221) 1841-ben lényeges előrehaladás történik az oktatás terén. Fejér megye összeiratja az iskolákat, még a tanyai településeken is. Ácsán katoükus van 90 fiú és 64 leány, akik közül télen jár az iskolába 64, nyáron azonban egy sem. Református pedig 23 fiú és 17 leány, akik télen mind járnak iskolába, nyáron azonban ezek közül sem jár egy sem. Az iskolák jó karban vannak. A katolikusoknál a fűtésről, könyvekről, írószerekről, padokról a földesúr gondoskodik, míg a reformátusoknál ezekből általában a tanulók szülei tartoznak törődni. A katolikus tanító mellett segédtanító is van. Mind a két iskolában hittudományt, írást, olvasást, számtant tanítanak, s emellett a katolikusoknál gazdasági ismereteket, a reformátusoknál pedig földleírást is. A tanítás nyelve a katolikus iskolában német és magyar, a reformátusban csak magyar. (222)
