Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Pákozd (Börgönd)

lás érdekében. Állítólag ebből a körből kerültek ki az adventista vallás követői is. 1924 telén Pásztóhy Aladár és a fővárosból érkező prédikátorok felolvasásokat tartottak Pákozdon.

47 1925 februárjában a Földmíves Szövetséget hozták létre. Ennek vezetője Lángi József, volt csepeli munkás lett, de a parasztok közül Bánki János, Bánki István, Németh József, Szűcs Imre voltak a szövetség vezetői. A faluban a Magyar Ugar, a Szabad Szó című újságokat olvasták. 1929. június utolsó hetében Pócs László járt Pákozdon, és a gazdákat szervezte. Azt tervezték, hogy a fővárosi gazdagyűlésre a pákozdiakat is felviszik. Pócs László 1919-ben Sukorón tanító volt, és a Kommün idején a direktóriumban vezető szerepet játszott. 1929-ben A föld című lap szerkesztőjeként dolgozott. A szervezkedést felfedezték, s a gazdagyűlésre az embereket nem engedték el. A községi önkormányzatban is foglalkoztak a népmozgalmakkal. A kérdéses tárgyban a vezető jegyző elmondotta, hogy a község területén elharapózott a munkásmozgalom, amely a szociáldemokrata körökből indult ki. Az előadó szerint a szociáldemokrata sajtó a polgári társadalom megdöntésére hívta fel a munkásokat.

48 A pákozdi szociális helyzet a nép nagy részének szegénysége következtében alacsony volt. Ezen pillanatnyilag segíteni egy hatásos földreformmal lehetett volna, de ez elől a nagybirtokosok elzárkóztak azzal, hogy még kisbérleteket sem voltak hajlandók átadni a parasztoknak. 1921. április 25-i felmérés szerint egyelőre 100 kat. hold földre lett volna szükség, hogy a legégetőbb kérdést megoldják. Az uradalmak azonban kijelentették, hogy a hadirokkantak és a hadiözvegyek számára harmados, negyedes földeket tudnak adni. A házhelyeket 1926-ban vagyonváltságos ingatlanokból osztották ki. Ekkor 130 házhelyet adtak. Ezekből 70 házhelyen építkeztek, de 60-on még 1941-ben is mezőgazdasági művelés folyt. Ezt a lényt meg lehet érteni, hiszen a juttatottak szegény emberek voltak, és az elvetett földek némi jövedelmet adtak nekik. Az 1936. évi 27. tc. alapján újabb 140 házhelyigénylő jelentkezett. Pákozd határából, a csalai és a börgöndi uradalmakból Székesfehérvár szegény parasztjai 525 kat. hold 894 négyszögöl földet kaptak a vagyonváltság során. Ezt a területet a városi hatóság el akarta csatolni Pákozdtól. A községi képviselő-testület azonban 1935. február 15-én tartott közgyűlésén ehhez nem adta hozzájárulását. 1932-ben a községben 306 fő ellátatlan volt. Közülük 204 mezőgazdasági munkás, 42 ipari alkalmazott, 60 fő pedig törpebirtokos. A hatóság kereste a megélhetési lehetőséget, és tervezetet is készített. Ennek értelmében került sor sásszövési tanfolyamra. Ezt a tanfolyamot 1934 tavaszán 16 fő eredménnyel végezte el. Tervezték, hogy fűzvesszőtanfolyam rendezését is megkezdik.

49 1935-ben a gazdák szükségét érezték annak, hogy politikai képviseletük legyen. Ezért a Kisgazdapárt felé orientálódtak. A községi vezetés, az elöljáróság azonban a Gazdakör megszervezése mellett döntött. A Gazdakör alakításával kapcsolatos nehézségek 1939-ig elhúzódtak. Április 30-án a Gazdakör létrehozása alkalmával kihangsúlyozták, hogy annak politikamentesnek kell lennie, és kiváltképpen a kulturális oldalt kell támogatásban részesíteni. Ez az irányzat 1939-ben érthető, hiszen a nemzetiszocialista demagógia sok szervezetbe behatolt, és azokon a helyeken sikerült