Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)
Farkas Gábor: Pákozd (Börgönd)
is neki teret nyerni. 50 A gazdáknak eddig csak egy érdekképviseleti szervük volt, a Legeltetési Társulat, amely 1935. május 28-án alakult meg a korábbi telkes gazdaközönségből. 51 1937. október 9-én a községi közgyűlés elutasította Sukorónak Pákozdhoz történő kapcsolását. Sukoró ugyanis nagyközségi státusban működött, de a terheket (46%-os pótadó) nem bírta. Pákozdhoz csatolása esetén terhei enyhültek volna, de a pákozdi adófizetők rovására, így az előterjesztést a közgyűlés leszavazta. 52 A II. világháború idején szarvasmarha-beszolgáltatásból a község kivette részét. 1942 őszén 87, 1943 tavaszán 41 szarvasmarhát adtak át kincstári célokra. 53 1900-ban Csalán és Börgöndön magánjellegű elemi népiskola működött, melyeket a helyi uradalmak tartottak fenn. Változás ezen a téren nem történt, mert a harmincas években a község közigazgatási területén a következő iskolák működtek: Pákozdon katolikus elemi iskola 2 tanítóval, református elemi iskola 2 tanítóval; Börgöndön és Csalán 1—1 kato• likus elemi iskola 1—1 tanítóval. 1941—1942. tanévben a református iskolának 111 tanulója volt. Ugyanekkor a katolikus iskolába 145 tanuló járt. Az iskolák fejlesztésére a felszabadulás utáni években került sor: a római katolikus iskola 1946 őszén kapott 3 tanerőt, akiket fizetéskiegészítő államsegéllyel alkalmaztak. 1946 tavaszán a börgöndi, volt uradalmi népiskola fenntartását — amely katolikus jellegű, — a pákozdi egyházközség vállalta magára. 5 ' 1 A község 1944. december 21-én került a szovjet csapatok kezére. Előző nap 10 szovjet hadosztály támadott a Velencei-tó mindkét partján elterülő részben. A támadást erős tüzérségi és repülőtámogatás kísérte. A németek és a magyar egységek 20-án reggel 8 óra 15 perckor ellentámadást indítottak, de ez nem ért el eredményt Pákozdnál. Az arcvonal Kisfalud keleti szélén merevedett meg. Ugyancsak nem volt sikere a Pákozd ellen keleti irányból indított támadásnak sem: 21-én Pákozd mellett Nadap, Velence, Pázmánd is a szovjet csapatok kezére került. A Velencei-tó északi partján lévő községek belterülete többé nem került német megszállás alá, de a községek külterületei, köztük Kisfalud, Börgönd, Csala többször gazdát cserélt. Pákozdon ezután kb. 100 napon át háborús viszonyok uralkodtak (1945. március végéig.) Börgöndre 1945. január 20-án német páncélosok érkeztek. A németek az egységeket Székesfehérvár visszafoglalására készítették fel, ami január 22-én célját elérte. A frontvonal ekkor már Kisfaludnál hetek óta állt. A német támadás elleni védelemre Pákozdon felkészült a szovjet harci egység. A lakosság életének megóvása érdekében a falut kitelepítették. A pákozdiak többsége Baracskán tartózkodott március elejétől április 10-ig. A német csapatok azonban nem támadták meg Pákozdot. Támadásuk a 7-es főútvonal mentén bontakozott ki, és néhány nap alatt ki is fulladt. A német egységek a váli völgyig nyomultak előre, majd március 14-én estig a szovjet hadosztályok is felkészültek az ellentámadásra. Erre a kedvezőtlen időjárás miatt csak két nap múltán, 16-án került sor. E napon 12 óra 30 perckor felszállt a köd, és a szovjet 4. gárdahadsereg 20. és 21. lövészhadtest-
