Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Kállay István: Magyaralmás
dolgoznak. Abban az időben az aratás utáni időre kikötött 80 K napszám, valamint répaszedésért kh-ként kikötött 1200 K munkabér a közepes napszámnak felelt meg, a jelenlegi viszonyok között azonban fenn nem tartható. A munkások a bérek felemelését kérték, amit a bérlő viszszautasított. Erre panaszt tettek a főszolgabírónál, aki személyes intervenció által az egyezséget létrehozta. 13 " A földreform során 1920 tavaszán 433 magyar hold szántót kaptak a kisbérlők. Ebből 27 h-at 59 percellára osztva, házhelyenként kiosztottak. A vételár négyszögölenként 10 k. A községben legelőhiány volt, a kisgazdák legelőt akartak. A földbérlet 1 hold után 29 kg búza, 25 kg rozs, 25 kg árpa, 25 kg nemes tengeri. 1 '' 0 ! Az 1920:XXIX. tc. és a 8420/1920. ME. r. értelmében az 1920. novemberi közgyűlés összeállította az 55 névből álló jegyzéket azokról, akiket házhelyre igényjogosultnak tartott. Az uradalomtól a házhelyeket a szérűskerttel szemben kérték (végső esetben a Tó-dombon). A szérűskert i területet azért választották, hogy a község a fehérvári út mellett, tömör egységben települjön. A Tó-dombra viszont csak erős kaptatón lehetett felmenni, kutat ásni ott nem lehet, a házak erős széljárásnak lennének kitéve és a község alaktalanná válna, mert a házak kiesnének a falu eddigi tengelyéből. A közgyűlés házhelyrendező bizottságot alakított. 1923-ban a házhelyekhez megvették az uradalomtól a hozzájuk tartozó utcaterületeket (10 K-ért négyszögölenként). 1 '' 1 A földreform útján a magyaralmásiak vagyonváltság földekhez jutottak, amelyen egy kút, a Luposi-kút feküdt. Rossz állapotban volt és az uradalom azt kívánta, hogy a község hozassa rendbe. A képviselőtestület ezt nern vállalta, mert a lakosok sohasem használták, hanem csak a felsőpusztai uradalmi lakosok. ,,Ha a gazdaságnak szüksége van rá, ásassa meg új helyen újra a kutat". Az ügy a vármegyei kisgyűlés elé került, amely a község ellen döntött. A kút ennek ellenére sem készült el. Ehelyett a szőlők közepe táján ásattak egy új kutat. 1933-ban a két nyilvános gémeskutat zárt kúttá alakították át. Az egyikre Csepeli gyártmányú Fluvius kutat szereltek, amely a tűzoltó-lajt megtöltésére is alkalmas (435 P). A másik kútra szintén Csepel gyártmányú, de egyszerűbb Fluvius-kelyhes kutat szereltek. 1 " A földbirtokreform-novella értelmében minden nagyobb birtok bérbeadását be kellett mutatni hozzájárulásra a környező községeknek. Ezeknek ugyanis joguk volt arra, hogy ugyanazokkal a feltételekkel, melyekkel a leendő bérlő bérelné ki a birtokot, a község lakosai részére igényeljék akár- az egész birtokot, vagy annak legkevesebb 15%-át, a község földigénylői részére. E rendelkezés alapján mutatták be az 1925. június 2-i közgyűlésen azt a bérleti szerződést, mellyel Hacker Lipót és Samu, budapesti lakosok gróf Eszterházy Miklós Móric magyaralmási birtokát akarták bérbe venni. 1925. június 1-én népgyűlés elé terjesztették az ügyet, ahol a nép kimondta, hogy ..a kishaszonbérlethez ragaszkodik". A birtoknovellában biztosított 15%-ot igényelte a község. 1928-ban 1869 kh-at újból bérbe akart adni az uradalom. Ekkor Molnár Gyula, a Hitelszövetkezet elnöke, bejelentette az igényt a 15%-ra. 143 A földreform során (1923-ban) a Magyaralmás határához tartozó gróf Eszterházy Miklós Móric uradalmából 200 kh-at csákberényi lako-
