Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)
Tanulmányok - Szakály Ferenc: Székesfehérvár visszafoglalása 1688. május 19-én
maradt várral — még némi tartománnyal és hátországgal is rendelkezett, hiszen a török Csíkvár, Várpalota és Csókakő fogta körül. Ennek megfelelően a fehérvári török parancsnok a maga jóval szerényebb eszközeivel igyekezett is pótolni az elveszett Budát: magát — a jogfolytonosság jelzésére — „budai pasának" tituláltatta, s nemcsak a környéken, hanem alkalmilag a Duna—Tisza közén is éreztetni igyekezett: a török világ még nem múlt el véglegesen az egykori hódoltság népe fölül. Szabadszállási Mihály deák ráckevi nótárius 1687-es krónikás éneke ekként számolt be városa adózásra kényszerítéséről, ami csakhamar Buda eleste után történt: „Tizenhét faluval szorultunk volt egyben, A két Duna között, az Somlyó szigethben, Torkig tele voltunk az súlyos ínségben, De nem volt, ki szánna minket illy igyünkben. Egész hideg őszig mind ott nyomorgottunk, Tizenhét falukbul akik edgyütt voltunk. A nagy éhség miatt csak már meg nem holtunk, Osztán hideg ősszel ide beszállottunk. Mindgyárt Fehír várbul kezdek parancsolni, Hogyha nem akarunk nekiek adózni, Mind kicsint, s mind nagyot el fognak rabolni, Osztán gallyakra oda alá adni. Azért ezt hogy érténk, mind egy akarattal Keríteni kezdénk az várost árokkal. Megerősítettük sánccal, sarampókkal, Ezek felett vigyázó strázsákkal. Bosszankodik rajta az pogány, hogy érté, Azért sietséggel seregét ránk küldé, Két ízben: pórázra hogy cselédül fűzne, Előtte mint barmot Fehír-várra űzne. Az kegyelmes isten megszána bennünket, Meglágyíta hozzánk eő kemény szivüket. Meghadtak minket mint adófizetőket, De elvitték málé s árpa kenyerünket." Nemcsak a Csepel-sziget — tehát Székesfehérvárhoz közelebb eső és könnyebben elérhető — Ráckevi adózott Haszán székesfehérvári pasának, hanem a távolabbi, Duna—Tisza-közi Kecskemét és nyilván a többi környékbeli lakott település is. 17 Bár a Haditanács már 1686 novemberében is foglalkozott Székesfehérvár ostromának kérdésével' 8 , másfél esztendeig tulajdonképpen még módszeres körülzárásához sem tett megfelelő lépéseket. Jóllehet a dolgok rendes menete az volt, hogy a szövetségesek gyors előrenyomulása miatt háta mögött hagyott várakat legott erős — idegen császári zsoldosegységekkel kiegészített — magyar végvári erők veszik blokád alá és vágják el a katona- és élelmiszer-utánpótlástól ,!) , úgy tűnik, Fehérvár nem kapott ilyen szoros „védőrizetet". Azok az adatok, amelyekben Jenéi Károly Székesfehérvár 1687 nyarán kezdődött blokádjának igazolását látja, vé-
