Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)
Várnai Tamás: Hantos
A szabadságharc idején Hantoson csak néhány csapat vonult át. 83 Görgey Artúr akkor még honvéd őrnagynak, Csepel sziget katonai parancsnokának Roth tábornok vezette oldalvédje elleni felvonulásáról van szó. Egy 1848 decemberéből származó adat szerint Kishantos lakói az országgyűlési költség címén kivetett adót nem fizették meg. 83 1849 májusában megválasztott megyei bizottmányi tag volt Fiáth István. 8 * Az önkényuralom, a provizórium és dualizmus korában a község népességi viszonyai az alábbi képet mutatják: Az 1850. évi népszámlálás adatai: 85 Nagy Hantos: Házak száma: 58. Lakosok száma: 565. Férfi: 283. Nő: 282. Nemzetiségek szerinti megoszlás: Magyar: 540 Német: 25 Kis Hantos: Házak száma: 14. Lakosok száma: 156. Férfi: 84. Nő: 72. Nemzetiségek szerinti megoszlás: Magyar 154 Német: 2. 1856-ban Nagyhantos nem csupán puszta, hanem — mint látni fogjuk — több pusztát magában foglaló község. Hozzá tartozott ekkor Kislók és Nagylók is. A község összlakossága ekkor 1261 fő volt, ebből NagyHantos pusztán 583, Kis-Hantos pusztán 212, Nagy- és Kislakon 466 fő élt. 86 Hasonló módon összesített adatot kapunk 1860-ból is. Ekkor 98 házban 1090 lakos és 197 család élt. 87 Pénzes Ferenc az 1869-es adatokat közli az alábbiak szerint: 88 Össznépesség: 908, Férfi: 472, Nő: 436. Foglalkozás szerinti megoszlás: Papok, tanítók: 2, Egészségügyiek: — Birtokosok: 1. Éves szolgák: 161, Napszámosok: 120. Olvasni tud 34 férfi és 94 nő, olvasni és írni tud 218 férfi és 110 nő, analfabéta 220 férfi és 232 nő. A népesség a dualizmus korában 89 1870: 589 fő, 1880: 692 fő, 1890: 715 fő, 1900: 776 fő, 1910: 876 fő. A XIX. század második felében két új település keletkezett. Az egyik az, amelyet a források Domo-Tegular, Domus tegularum, illetve Téglaház néven említenek. Maga a lakott hely még a múlt század végén megszűnt, emlékét csupán a legújabban gyűjtött dűlővel őrizték meg. (Téglaházi dűlő, Alsó téglaégető, Felső Téglaégető). E helynév Hantoson a múlt században űzött, azóta elhagyott mesterségnek, a téglaégetésnek emlékét őrizte meg. Mikortól, meddig, milyen mennyiségű és minőségű téglát égettek Hantoson nem tudjuk. A téglaégetésre utaló legkorábbi írásos adatunk 1853-ból való (Régi Téglaházi dűlő). Valószínű azonban, hogy az időpont mögött korábbi történések húzódnak meg, hiszen a dűlőneveknek történetük van. Lakott helyként először 1854-ben történik róla említés. Ekkor 22 főnyi népesség élt itt. 90 Ettől kezdve egészen 1891-ig a korábban említett 3 elnevezés váltakozva fordul elő. 91 1876-ban zsindely fészer, 2 téglás-lak, illetve téglaégetéshez használt kemencék álltak itt. A téglaégetők területének nagysága 2 kat. hold 400 négyszögöl volt, 92
