Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Várnai Tamás: Hantos

A XIX. század végétől hosszú évtizedeken át „hallgatnak" a források a hantosi téglaégetőkről. Űjra felbukkan a téglaégetés lehetősége Hantos telepes község telepítési tervében.

93 Sőt 1950-ben — tekintettel a nagyarányú építkezésekre — a helyi tanács foglalkozott a régi téglaégetők újbóli működtetésének kérdésével. Felmerült egy, Hantoson létesítendő téglagyár jó szándékú, de irreális ábrándja is.

94 Világospuszta (Világosmajor) neve először 1891-ben bukkan fel.

95 Ez a település egészen a legutóbbi időkig létezett, sőt egyike volt a legnépesebb pusztáknak. A helynév eredete ismeretlen előttünk, de a puszta keletkezését, nyomon követhetjük. Világos Kishantos pusztától délre helyezkedik el. 1891-ben már 235 lakója volt. Az első világháború utáni évektől iskola is működött itt. A rendelkezésünkre álló adatok arra engednek következtetni, hogy Világos Kishantos pusztából vált ki. A Fiáth-család ugyanis Kishantos jelentős részét a múlt század közepén gr. Zichy Károlynak adta el.

96 1854-ben már Zichy-Kishantosról történik említés.

97 1878-ban az egyházmegyei sematizmus külön említi Fiáth-Kishantost és Károlyi-Kishantost. (Gr. Károlyi Györgyné Zichy Karolinról van szó.) Világos birtokosa a XX. század elejétől gr. Dessewffy Aurélné Károlyi Pálma büdszentmihályi (ma Tiszavasvári) lakos volt. 1919-től felszabadulásig pedig gr. Semsey Lászlóné Dessewffy Rolla. Vessük most egybe az elmondottakat egy jóval későbbi adattal.

98 A felszabadulást követő földreform végrehajtása során készített kiosztási földkönyvben gr. Semsey Lászlóné Dessewffy Rolla birtoka Zichy-Hantos néven szerepel.

99 Ezek után minden további nélkül megállapíthatjuk, hogy a Világos nevű település Zichy-Hantossal azonos. A községi szervezet az önkényuralom korszakában megszilárdult. 1857-ben a nagyhantosi iskola helyzetéről készített felmérést a község részéről a következő személyek írták alá: Johann Lauer richter (Lauer János bíró) Stefann Halassy notar (Halassy István jegyző) Horváth István esküdt.

100 A meghiúsult kiegyezési kísérletek után 1862-ben a királyi biztos új közigazgatási beosztást léptetett életbe.

101 Nagyhantos község ekkor a csákvári járás herceg falvi szolgabírói járáshoz tartozott.

102 Hozzá tartozott Kislók és Nagylók is majorjaival együtt.

103 Ez a terület nagyjából megegyezik a későbbi Nagylók község közigazgatási területével. A kiegyezés után a polgári közigazgatás bevezetése új helyzetet teremtett. Gr. Zichy Pál „kérelmezte", hogy a Nagyhantos néven fennállott több pusztát magába foglaló község neve Nagylók legyen.

104 Egészen 1950ig Hantos valójában földrajzi fogalom. Az 1898. évi IV. tc. értelmében a község hivatalos neve Nagylók, jelentőségüknél fogva a községi törzskönyvbe Nagyhantost és Kislakot vették fel.

105 A polgári közigazgatás bevezetése nem lendített sokat a község helyzetén. A napi ügyintézés ellátásán kívül a lakosság érdekében alig történt valami. A pogári önkormányzati és igazgatási apparátus a valóságban, a nagybirtokosok érdekképviseletének bizonyult. Esetenként nem hogy segítette volna, hanem egyenesen akadályozta a fejlődést. A nagylaki vezető jegyzők közül Persa Ferenc, Magyary Sándor és Tamáska Ferenc ismert. A leghosszabb ideig 1897-től 1928-ig Magyary Sándor