Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Felcsút

derföld birtokába.

94 Nemes Andor Katalin 1825-ben egy felcsúti részjószágát zálogba adta bátyjának Andor Sándornak 100 Ft-ért. De mikor az asszony a 100 Ft-ot visszafizette, bátyja nem akarta a jószágot visszadni, sőt nyugtáját is eltépte. Az egyeztetésre kiküldött szolgabíró nem járt sikerrel, így az ügyet per útjára terelték.

95 Sok vita volt a már említett felcsúti malom ügyében is. Az Érdy család a malmot Ódor Andrással szerződés alapján helyreállítatta, de a helyreállító költségeit nem volt hajlandó megfizetni. A Sajnovics-örökösök követelték Érdy ék malmának lebontását, mert a víz elrekesztése az ő rétjükre nagyon káros. Ezt egyszer már lebontották, de újra építették és hosszas vita után a megyei hatóság már karhatalom kiküldésével fenyegetett, végre 1804-ben a vitás malomgátat maga az Érdy család lerombolta.

!Mi Egészen érdekes kérelemmel fordult a megyéhez nemes Perlaky Ádám felcsúti birtokos, akinek Felcsúton 18 pozsonyi mérős földje, és Tabajdon egy fél telkes és egy 3/8 telkes jobbágya volt, azt kérte ugyanis, hogy azt a negyed telket, amelyről Tabajdon Kovács Márton özvegye lemondott, saját tulajdonába vehesse, mert meglévő birtokából megélni nem tud. A kiküldött szolgabíró a tényeket megállapította, és elismerte hogy a negyed telekre nagy szükség van. A megye azonban nem határozhatott maga, de a kérelem teljesítését javasolta a Helytartótanácsnak."' Tehát bár igen csekély, de szabad nemesi birtoka is volt. mégis jobbágytelekre kívánt kerülni. Ilyen félig kúrialista, félig jobbágy telken élő, de elvileg még birtokosnak is tekinthető (hisz két jobbágya volt) nemesek még tarkábbá és bonyolultabbá tették Felcsút társadalmi és gazdasági viszonyait. De csekélyebb érték miatt is perre került sor. Az Érdy családbeliek kilencen közösen megvásárolták özv. Szalay Sámuelnétől és érdektársaitól a felcsúti ,,jágerházat", de vele együtt elfoglalták felcsúti nemesi krumpliföldjét és erdőrészét is, abban a hitben, hogy a házzal jár. Szalayék az erőszakos birtokháborítás megszüntetését kérték, és az eljáró alispán, minthogy a szerződésben szó sem volt arról, hogy a házhoz föld is tartozna, vissza is helyezte őket 1810-ben."

8 Bármilyen szerény vagyonnal rendelkezett is némelyik közbirtokos, földesúri jogaiból nem engedett. Pl. Pest város törvényszéke Traeger Ferenc javára fizetésre kötelezte Papp József nem nemest, akinek nemes Horváth Zsigmond fundusán volt egy 100 Ft értékű háza. Horváth Zsigmond nem engedte azonban lefolytatni a végrehajtást, mely iránt Pest város Fejér megyét kereste meg, mert neki is van Papp Józsefen 600 Ft követelése."" Ugyanennek a Horváth Zsigmondnak szolgálatában állt Kozma János is, akitől fivére József, Rudolf fhg. ezredbeli őrmester, atyja vagyonából ráeső részt követelte. Kozma János szerint azonban az atyai vagyont Nóvák Ferenc Vas megyei ügyész kezelte, tőle kapta meg a rá eső részt, és Kozma József is tőle követelheti az őt megillető vagyont. Az ügy további intézésére a megye Vas megyét kereste meg.

100 Ebből kitűnik, hogy a megye semmiféle nyilvántartást nem vezetett az egyik községébe tartozó árváról és gyámjáról. Nem is tudott arról, ki kezelte az atyjáról maradt vagyont. Míg a fentiek kiderültek, egy fél év telt el. Fejér megye már Veszprémből továbbítva kapta az ügyet. Nem látszik valószínűnek, hogy az őrmester belátható időn belül hozzájutott az őt illető atyai vagyonrészhez.