Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Felcsút

Nagy Mihályné nemes Perlaky Erzsébetnek első házasságából született egy leánya özv. Mohoss Mátyásné, de végrendeletében egész vagyonában férjét tette örökössé. Ennek ellenére Nagyné Perlaky Erzsébet halála után Mohossné azonnal kiűzte a birtokból mostohaapját Nagy Mihályt. Ez utóbbi birtokba való visszahelyezést kért, de most a megyei főügyész nem vizsgálta, birtokban volt-e Nagy Mihály és mennyi ideig, tehát helye lehet-e sommás birtokpernek az erőszakos birtokháborítóval szemben, csak azt, hogy Mohossnénak érdemi kifogásai vannak a végrendelet érvényessége ellen. Ezért a megyei közgyűlés Nagy Mihályt utasította perre, igaz, hogy jogi segítséget (ügyvédi képviseletet) ígért neki.'

01 Nem hallgathatjuk el gyanúnkat, hogy a megyegyűlés azért nem vette tudomásul, az erőszakos birtokháborítást, mert nem akarta megkönnyíteni, hogy nemesi vagyon agilis kézre kerüljön. Ugyanebben az időben ugyanis a felcsúti ágilisek, nevezetesen Fitos József, Molnár János és Babirák Pál vagyonukra adómentességet igényeltek, de ezt a megyei közgyűlés nem vette figyelembe.

1

"

2 Ez összefügg az agilisek országos mozgalmával, amit nem tekintettek teljesen jogtalannak, de gyakorlatilag egészen 1848-ig csak halogatták, nem teljesítették követelésüket.

103 Egyébként a közbirtokosok között elég gyakori volt az erőszakos birtokfoglalás, illetve birtokból való kiűzés. Vethenyei János és Katalin azt panaszolta, hogy Lethenyei Julianna és Vasanics Pál elfoglalta 40 pozsonyi mérőnyi, azaz 20 magyar holdas földjét.

10

'

1 Perlaki Ádámot valószínűleg a fivére Perlaki Ignác zavarta el. De ez utóbbi nem is volt hajlandó egyezkedni, tárgyalni, így őket is perútra utasították."

15 Az Érdy család azt panaszolta, hogy ifj. Horváth Zsigmond a felcsúti nádazó tóban tett erőszakos foglalkozásokat. Itt azonban megelégedtek annak megállapításával, hogy a foglalás 25 év előtt történt, és Érdyt perre utasították, mert rövid úton való visszahelyezésről ennyi idő után nem lehetett szó.

100 Mondspach Ferencnek megítéltek egy birtokrészt Felcsúton, és végrehajtás útján birtokba is lépett. Felesége br. Mayer Franciska Mondspach halála után újból férjhez ment Nagy Ferenc tábornokhoz. Időközben azonban Lethenyey András felcsúti közbirtokos visszafoglalta. Nagy Ferenc egyenesen az uralkodóhoz fordult visszahelyezés i kérelmével, de a kancellária őt is perre utasította.

107 Persze azt nem tudjuk, menynyi idő múlt el Letenyey erőszakos birtokbalépése óta. Lehet, hogy több mint egy év, és ezért nem volt helye a sommás visszahelyezésnek, de az is lehet, hogy a kancellária kétségesnek találta, vajon Mayer Franciska második férje jogutóda-e a birtokjogban az első férjnek. Nemes Pataki Zsigmondné Orosztonyi Borbála első férje Zuber József fiskális 1765-ben és 1766-ban 1500 Ft-ért zálogba adta felcsúti jószágát. Az asszony állítása szerint azokat a zálogból ő váltotta ki, és gazdaságilag is ő szerelte fel, azok tehát nem tekintendők az első férj hagyatékának, nem kell azokat az első férjtől származott árva gyermekek javára leltározni és részükre gyámot rendelni. A vita 1785-ben még nem volt eldöntve.

108 A vita nyilván azért merült fel, mert a megye nem az asszonyt kívánta t. és t. gyámi jogállásban a vagyonkezeléssel megbízni, mert féltette az első házasságból származó gyermekek érdekeit. Az asszonyt viszont az idegen gyám gazdálkodása sértette volna. Ez azonban még mindig megnyugtatóbb volt, mint Czinnai János felcsúti lakos árváinak vagyoni ügye. Itt ugyanis maga a vármegye azon a címen halo-