Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi

szabadlábon lévő rabokat. Mindennap házkutatás, gyűlésbetiltás, rendőri felügyelet, motozás." A Nemzetközi Szocialisták Pártjához tartozó Takács Ignác 30 éves, Magyaríts István 66 éves, Szloboda Mihály 28 éves és a vele egyidős Békés György kőműveseket, továbbá Pásztor Sándor és Dániel János napszámosokat izgatás miatt 5—15 napi elzárásra, 50-től 200 korona pénzbüntetésre ítélték.

07 Az egyházi körök is felfigyeltek az oroszországi eseményekre, azok hatására és várható következményeire. A megyéspüspök körlevelet adott ki. Utasította benne a papokat, vegyék fel a harcot a szociáldemokrata eszmék romboló hatásával. Felhívta őket arra is, hogy a korábbinál többet foglalkozzanak a néppel.

08 Ezt annál is inkább fontosnak tartották, mert 1906-ban Földmunkás Egylet alakult Ercsiben. A feszültség tovább éleződött. 1907 őszén a megyében lévő uradalmak cselédsége felmondta a szerződést. A cselédek csak felemelt bérek és kedvezőbb munkafeltételek kilátásba helyezése után maradtak vissza.

00 Egészségügyi ellátás szempontjából Ercsi a Ráckeresztúr-\ körzethez tartozott. A közegészségügyi problémákkal — minthogy azok megoldhatatlanoknak tűntek — valójában senki sem foglalkozott. Emiatt sorozatos panaszok hangzottak el, illetve jutottak az illetékes szervekhez. Az alispán csak 1912-ben foglalkozott azokkal, s tartott vizsgálatot. Megállapította: ,,A cselédlakások ma már sokkal jobbak, ámbár hiány itt is mutatkozik. A régi szokás mely négy családot helyezett el a cselédlakás négy sarkában, ma már lassanként kivész, és igen sok uradalom van, mely külön lakást építtetett, igazán mintaszerű beosztással, úgyszintén az egészségügyi kívánalmaknak megfelelően egyes családok számára."

70 A gróf Wimpffen-féle Ercsi Uradalomra ezek a kedvező megállapítások azonban nem vonatkoztak. A népesség foglalkozás szerinti megoszlásában továbbra is az agrár jelleg dominált. Az itteni lakosság több mint fele napszámos, mezőgazdasági cseléd, illetve törpebirtokos kategóriába tartozott. A kis- és törpebirtokosok időnként napszámosokat foglalkoztattak, általában alacsonyabb járandóságért, mint amennyit az uradalom a gazdasági cselédnek juttatott. A falu szegényei örültek, ha bekerülhettek egy-egy arató-cséplő bandába, ahogy errefelé a brigádokat emlegették. Igen sok munkanélküli élt a községben. Nap mint nap tömegével ácsorogtak, ténferegtek a Piac téren olyanok, akik nem tudtak munkához jutni. A megélhetés gondjai, a kényszerű belenyugvás oda vezetett, hogy az 1905—1907 között kibontakozott agrárszocialista mozgalmak megtorpantak. Az adott körülmények közepette nem lehetett aratósztrájkokat szervezni. Aktív politizálásról az első világháború kitöréséig tartó időszakban Ercsiben nem beszélhetünk. A. főváros egyre gyorsabb ütemű iparosodása nyomán 1910-től mind többen szánták rá magukat arra, hogy Pestre vagy Csepelre járjanak be vasúton dolgozni. Sokan vállaltak munkát Nagytétényben is a Metallochemia egészségtelen ólomgyárában. A bejáró dolgozók száma évről évre nőtt.