Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi
ök voltak, akik későbbiekben a politizáló elemet képezték a községben. Mint munkásosztályhoz tartozók, egyre inkább felismerték az összefüggéseket gazdasági körülményeik és a politikai viszonyok között. A megyében 1907-től voltak, akik a kivándorlásban, Amerikában láttak kiutat a nyomorúságból. 1907-ben 1134-en vándoroltak ki Fejér megyéből. Ez a szám évente 350—400 fővel emelkedett 1910-ig. A megye területérői összesen 3641 férfi és 2771 nő kért és kapott kivándorlási engedélyt. 71 A kivándorlási hullám Ercsit elkerülte. Az itt élők maradtak. Itt akarták megélhetésüket biztosítani, saját helyzetükön javítani. Erre a tervezett cukorgyár létesítése nagy reményekkel kecsegtető, kedvező lehetőségnek mutatkozott. A község kulturális élete változatlanul a feudális kort idéző viszonyokat tükrözött. A népoktatási törvény életbelépése óta eltelt közel fél évszázad alatt az iskolai oktatás területén nem történt jelentős előrehaladás. A zárdában katholikus leányiskola működött, a templom mellett lévő öreg épületben, pedig katholikus fiúiskola. A más vallásúak meg az állami gondozott, lelenc gyerekek a Kossuth utcai kicsi és zsúfolt községi iskolába jártak. Ebben az épületben meg a zárdában óvoda is működött. A községi iskolában kapott helyet a tanonciskola is, ahol hetenként három nap, az esti órákban volt a tanítás. Megszűnt az a korábbi szabályozás, mely különbséget tett a 2. osztályos elemi és a 4. osztályos főelemi népiskola között. 1880-tól 6 osztályos lett az elemi népiskola. Az iskolai oktatás nyelve kizárólag magyar volt. Ennek azonban mozgalmas előzményei voltak. Az itt élő rácok ugyanis hosszú időn át magukénak tekintették a községet. Volt időszak, amikor csak rác nyelven miséztek a templomban. Az 1887-től többségbe került magyar lakosság ezt egyre inkább kifogásolta. Kibontakozott egy magyarosítási mozgalom. Ennek során Háder János törvénybíró és Krepsz György levelet írtak az alispánhoz a község magyar lakossága nevében. Emlékeztettek arra, hogy már 1882-ben kérték a minisztériumtól meg a püspöktől, hogy a templomi istentiszteletet Ercsiben is magyar nyelven tarthassák. öt évre rá újabb folyamodvánnyal fordultak a megyéspüspökhöz, aki Kereskényi Gyula esperest kérte fel, hogy hívja össze a képviselőtestületet. Az esperes azonban e helyett valamennyi katholikus t hívta össze a községházára egyezkedni. A magyar és rác katholikusok azonban egyezkedés helyett heves vitákba bocsátkoztak, összetűztek egymással. A vita hevében a rácok odáig mentek el, hogy kiáltozták: ,, . . . tanuljanak a magyarok rácul, és ha nem tanulnak meg, akkor takarodjanak ki Ercsiből! ..." A balul végződött kezdeményezés után az esperes olyan jegyzőkönyvet vett fel, mely szerint a képviselőtestület nem kíván a helyzeten változtatni. Kéri a püspököt, hogy az istentisztelet és a prédikáció nyelvét hagyja úgy, ahogyan volt. A levélírók ellen pedig megindult a hajsza. Följelentették őket a főszolgabírónál hamis pénzkezelés miatt.
