Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Érd

hegyen Csepel, Perkáta és Törökbálint községbe való lakosok dolgoznak. A postamester is rendelkezik egy telekkel.

72 Érdemes felfigyelni arra, hogy ez 55,5 jobbágytelket jelent. Lejjebb látni fogjuk, hogy ennyi jobbágy telket az uradalom sohasem ír már össze. Ugyanakkor nem valószínű az sem, hogy itt akkora jobbágytelekről volna szó, amit az állam ismer el jobbágyteleknek. (Az; uradalmi és állami telkek nagyságának különbözőségéről lejjebb beszélünk.) Sajátságos ellentmondás az, hogy míg ekkor összesen 150 családról van szó, addig alig 2 évvel előbb csak 24 családot írnak össze. Bár a halálozási arányszám nagy, és mint az országnak a török által kiürített területén máshol is, úgy itt is láttuk, még vándorol a jobbágyság, mégis az összeírások összevetése arra mutat, hogy az 1720-as összeírás rendkívül hanyag volt. Az érdekes, hogy a postamester is rendelkezik jobbágytelekkel. Ez arra mutat, hogy az útvonal mellett postaállomás helyezkedett el. Még ugyancsak az 1722. évből, pontosabban az év végéről, dec. 30-ról származik egy jelentés, melyet Kerekes Mihály és Lippich Boldizsár készítettek. E szerint 3 nyomásban ,,Teritorumjának beö voltából annyi földet bírnak és usualnak amennyi kinek tetszik és kívántatik". A vetésterület nagyságára csak a kilencedjegyzékből lehet következtetni. Ez 1000 pozsonyi „kapu" (nem mérő), megjegyzik, az itteni mérő 2—3 pozsonyi kapu őszi és 4—500 kapu tavaszi gabona, a rétekről 200 szekérnyi széna. A tisztviselők azt javasolják, hogy a majorság egy részét a jobbágyság használja kilenced ellenében. Az érdi nádas egy részéről azt javasolják, hogy gyújtsák fel azt, és helyette kaszálót létesítsen. Az uraság gabonás vermei az udvarház előtt és a piacon 8 darab. A szigetben bőven van fogoly és fácán, ha árvíz ki is kergeti őket, visszajönnek. A szigeten van allodialis gyümölcs és veteményes kert is, nagy részét azonban a jobbágyság használja. Vám felállítását javasolják a székesfehérvári országúton a vendégfogadó mellett. A tizedet árendában kellene venni a veszprémi püspöktől. Ha új udvarházat építenének, a jelenlegit serfőzőháznak használhatnák. A Mészáros Ferenc által épített kétkerekű malmot halastavával az uraság magához válthatná. A kocsma, bolt és mészárszék contractualiter a jobbágyságé. A Dunán 3 hajómalom van, ezektől az uradalom censust szed. A subditusok nem akarnak robotolni, ezért a vitás területeket visszafoglalva Érdre, Tárnokra, Botára is olyan subditusokat kellene telepíteni, akik robotolnának, mert enélkül az uradalom nem lehet meg. A báránykilencedet eddig elengedte az uradalom, nem lévén allodiuma. Ha ezt megszervezik, s a lakosság is jobb helyzetbe kerül, ki kellene venni. A Dunán is lehetne vizás tanyát építeni, abból is jó haszna lehetne az uradalomnak. A parochus néhány éve bevezetett ferences a lakosság alamizsnájából él, az egyház földjeinek semmi hasznát sem látja. Temploma három éve épült. Mellette van a török mecset. A régi templomban csak az egyház gabonáját tárolják. Ebből jó magtárt lehetne készíteni. A mecsetet