Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi

Közben a postás tömegével kézbesítette a SAS behívókat, hónapok múltával a frontról érkező tábori lapokat, majd értesítést arról, hogy Fürst Antal, Temesfalvi János, ifj. Gutermuth Ádám, Baricza Lajos és sok más fiatal hősi halált halt. 1944. őszétől egyre inkább előtérbe került a kiürítési parancsokságok szerepe. Így volt Ercsiben is. Vitéz Gerőberky—Perjéssy százados rendelkezésére a cukorgyár legfontosabb iratait Budapestre szállították a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bankba. Ez azért is sürgős volt, mert a gyárnak az adott időpontban a bankkal szemben 2 millió 270 ezer forint idényszerű ráfordítási hitel tartozása állt fenn. A gyár tartozott a répatermelő gazdaságoknak is. A pénzügyi lebonyolítás azonban a háborús események és az infláció következtében már nem történhetett meg. December 3-án rendelték el a község kiürítését.

121 Azt megelőzően november 17-én hulltak az első bombák a községre. Nagy riadalmat keltettek, de csak anyagi károkat okoztak. Állandó nyugtalanságot okoztak azonban a gyakran megjelenő bombázók, amelyek bombázták a fővárost, első időszakban Csepelt. A lakosság a kitelepítési parancsnak nem tett eleget. A grófi családon kívül csak főjegyző, Forster János és a cukorgyár igazgatója hagyták el a községet. A bevonulási központot és a katonai raktárt lófogatú kocsikon indították el azzal, hogy Győrszabadhegyre települjenek át. A lakosság kitelepítését egy magyar őrnagy kísérelte meg a községházán végrehajtatni. Megfenyegették és letartóztatták Bilics János bírót. De miután intézkedéseik nem jártak eredménnyel, az őrnagy és a katonák hamarosan elhagyták a községet. Német egységek vonultak be a faluba. A lakosságot kivezényelték tankcsapdákat, lövészárkokat ásni. Felszagatták, felrobbantották a síneket a Paks—Pusztaszabolcs vonalon. Német katonság érkezett a cukorgyárba is, azzal a paranccsal, hogy a gépeket szereljék le, és az elmozdítható készletekkel együtt nyugatra szállítsák el. Ezt a cukorgyári dolgozók megakadályozták, késleltették, nem hajtották végre. A raktárt azonban a németek kiürítették. Teherautókra felraktak többek között 4181 mázsa kristálycukrot, 2033 mázsa nyerscukrot, 63 ezer papírzsákot, 400 mázsa cukorrépamagot, nagymennyiségű alkatrészt, szűrőruhát, szíj- és egyéb anyagokat, s eltávoztak. Csak Ácsig jutottak el. Ott a cukorgyárban raktározták el a mintegy 3 millió 224 ezer forint értékű rakományt, amelyből a felszabadulás után csak 430 ezer forint értéket sikerült visszaszállítani a gyárba.

122 A felszabadító egységek, a 2. Ukrán Front 46. hadsereg 23. lövészhadtestének csapatai Solt irányából előnyomulva Malinovszkij marsall parancsnoksága alatt elfoglalták a Csepel-szigetet. Ettől kezdve erősödött a harci zaj, láthatóvá vált a szovjet ágyúk torkolattüze, és időnként Sztálingyertyák világították meg az eget és a terepet. Ercsi területéért vívott harci cselekmények 1944. november 23-án kezdődtek el és két hónapon keresztül tartottak.

123 A községtől északra, a kápolnai dombokon rendezkedtek be védelemre egy zászlóaljnyi erővel a németek. Lövészárkaikból szemmel tudták tartani a Duna egész szakaszát, és tűz alatt tudták tartani azt. Az orosz felderítés úgy ítélte meg, hogy igen nagy feladatot jelent átkelni a folyón és hídfőállást foglalni annak jobb partján.