Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi

Az átkelést heves tüzérségi tűz készítette elő. Találatok érték a templomtornyot, Király József pék, Haidecker József vendéglős, Paczolay Gyula tanár, Tóth István nyugdíjas alezredes és dr. Félix István orvos házát. December 4-én az esti óráktól a tüzérségi és aknatűz még hevesebbé vált, és teljesen lefogta a dombélen védelemre berendezkedett német egységeket.

124 A tűzcsapás és a sűrű köd lehetővé tette, hogy a felderítők csónakokkal átérjenek, és megállapítsák, hogy a terület nincs elaknásítva, ott hídfőállást lehet kiépíteni. Őket motorcsónakok követték, majd csónakok, üres benzineshordókból összállított tutajok, víz alatt is közlekedő harckocsik. Sikerült a zászlóalj zömét átszállítani a túlsó partra, és gyülekeztetni a holttérben, a partsávon. December 5-én reggel az átkelés helyén és a védőállások területén mintegy 100 gumiruhás orosz, és 300-ra tehető német katona holttestét számolták meg.

125 A németek a község irányába menekültek vissza, utcai harcok dúltak a faluban. December 6-án a község Dunához közel eső része felszabadult. A lakosság az utcai harcok idején visszahúzódott a házakba, miközben a felszabadító erők december 7-ére kiűzték, felszámolták az utolsó német egységet is. A németek megkísérelték visszafoglalni Ercsit. Január 20-án a 3. német páncélos hadosztály Dunapentelénél a Dunáig nyomult előre. Aznap délutántól másnap reggelig repülőik bombázták a községet. Hatszor kísérelték meg a területet visszafoglalni, ismétlődő rohamaik súlyos veszteséggel jártak, a 35. szovjet gárda lövészhadtest a támadásokat visszaverte, a támadó egységeket felszámolta. Kilátástalan harcok közepette értesült a német hadvezetés, személy szerint Fretter-Pico altábornagy Hitler döntéséről, arról, hogy ,,a hadosztálynak nem szabad felmorzsolódnia az ercsi hídfő rohamozásával."

12fi Ercsi 1945. március 16-ig a frontkörzetbe tartozott. Ennek ellenére már a felszabadulást követően december 17-én kezdetét vette a helyi közigazgatás újjászervezése, és a helyreállítási munka. Két nap múlva Falutanácsot választottak, melynek Direktóriuma december 19-én tartotta meg alakuló ülését. Bilics János bíró mellett Zalavári Árpád mint községi ügyvezető tevékenykedett. Bejelentette, hogy hivatalból tagjai lettek a falutanácsnak: Dömötör István esperes plébános, Megyaszay Mihály református lelkész, Ernőd Róbert, Tamás Alajos, Nagy Gábor, vitéz Havas József, Vámosy József pedagógusok, a községi bíró és jómaga. A többi tagok a Kommunista, Szoc.-dem., a Kisgazda és a Keresztény Néppárt tagjai közül kerültek ki. A pártok ismételten kifogásolták, támadták a községi ügyvezetőt, akit végül is a járási Igazoló Bizottság „állásvesztéssel" büntetett.

127 A vezetőjegyzői feladatok ellátásával dr. Mosonyi Istvánt bízták meg, aki 1945. április 28-án jelentette a megyének a háborús károkat. Teljesen lakhatatlanná vált 59 ház (94 szoba). Használhatóvá tehető 14 ház (21 szoba). Az ellátatlan személyek száma 879. Gondot Okoz a tej ellátás, mert csak 69 tehén maradt meg a faluban. Ezen kívül 151 sertést és 196 lovat számoltak össze. A két gyógyszertár közül csak a Lugossy-íéle tart nyitva. A halottak eltemetése biztosítva van, „anyakönyvezésük megtörtént." Siralmas volt a gazdasági helyzet. Csak egy üzemképes traktor volt a községben, a be nem vetett terület 7600 kat. holdat tett ki. A háború egyenes következménye volt a természetes szaporulat negatív mutatója (—99). Súlyosan megrongálódott a római katholikus templom.