Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Felcsút

gatta az árvavagyon leltározását, hogy a megbízott gyám lemondott, és a gyermekek még nem osztoztak meg osztályos atyafiakkal.

1

"'

1 Ügy látszik a vármegye gondos urai úgy vélték, osztozzanak meg az árvák atyafiaikkal anélkül, hogy gyám képviselné őket, és majd a maradék vagyont leltáraztatják. Hogy egy ilyen osztozásnál mi maradt az árváknak, könnyen elképzelhető. A felcsúti közbirtokosok egy része birtokát bérbe adta. 1813-ban Kégl György és József béreltek egy ilyen birtokot, de a bérleti szerződésben nem volt meghatározva a bérösszeg, ezen utóbb a bérbeadó módosított is. Ebből viták támadtak abban a kérdésben, mennyi után kell a bérlőknek adózniok, és a bér pengő vagy váltóforintban számítandó.

11

" Az egymás közti zálogbaadások, kiváltások, erőszakos birtokfoglalások néha nagyon csúnyán összekuszálták a birtokviszonyokat, így 1802-ben az Érdy család és Sebők Péter örökösei között, A kiküldött szolgabíró csak a legutóbbi birtokháborítást orvosolta úgy, hogy Sebők-lemenőket az Érdyek ellenállásával szemben is birtokukba visszahelyezte,

1

" de a további perlekedés a jogkérdésben nyitva maradt. Az erőszakos foglalásnak oly különös esetei is voltak, hogy 1814-ben a Sajnovics família azt panaszolta, őket az Érdy és Bóka család erőszakosan kivetette a közlegelő egy részéből (talán marháikat tiltották ki onnan), de vizsgálat után visszahelyezték őket.

112 Bűncselekményeket is elkövettek a felcsútiak. Legtöbbször nem nemeseket sújtott a törvény. Így 1773-ban Túri Panni felcsúti lakos a fehérvári vásárbírótól 2 sajtár ellopásáért 12 korbácsot kapott, 1785-ben Farkas István felcsúti lakos hamis cédulával kívánt a fehérvári vásárra belépni, amiért 6 pálcaütést kapott.

11:1 Brunner Flórián újbaroki lakos ugyancsak 1785-ben földesurától, a felcsúti Rostytól 40 szálfát lopott darabonként 30 kr. értékben, amiért megbotozták.

m 1803-ban Kohn Izsák újfalusi lakos zsidót országosan körözték 847 Ft értékű ingóságnak egy pesti polgártól való ellopása miatt.

11

"' 1782-ben a felcsúti kocsmáros egy muzsikus cigányt úgy megvert, hogy az belehalt,

1

"

1 1802-ben Bokor Ferenc felcsúti plébánost úgy megverte Grebersperger felcsúti pásztor, hogy életveszélyes sebeket szenvedett. Az ügyben hozott ítéletet azonban nem ismerjük.

117 Nemesek ellen inkább verekedés, káromkodás miatt indult eljárás. Nemes Áldott Annát nemes Szenté János és Mihály verte meg 1810-ben.

118 Érdy János feleségét Érdy András és neje verte meg, amiért polgári (hatalmaskodási) per indult.

11

" Árva Jajnay Franciskát Érdy Gergelyné és lánya verte meg. Ők a szolgabíró közbenjötte után megegyeztek 5-5 Ft kártérítésben, de Érdy ék ezt sem fizették meg, mire köztük is per indult.

12

" Nemes Ravasz János viszont Kovács Péter háza előtt káromkodott, szidta Istenét, Krisztusát, felelősségre vonva kijelentette, neki mint nemesnek a vármegye sem parancsol. Ezért tiszti per indult ellene.

121 Ritkábban azonban vagyon elleni bűncselekmények miatt is indult nemes ellen eljárás. Egy Pest megyei törvényszékén folyó perben pl. kiderült, a felcsúti Hollósy István és Szekér Mihály is lólopásban vétkes. Emiatt ellenük vizsgálat indult.

122 Egy másik Pest megyei per gyanúsítottjai úgy vallottak, hogy orgazdájuk nemes Mihályi Péterné felcsúti lakos volt. Emiatt a megye Mihályiné ellen büntetőpert indított.

123 Szőnyegi Gergely és Fehér Ferenc panaszt tett, hogy tőlük nemes Érdy József és Kocsics József szénát lopott. A vád a tettesek tagadásával szem-