Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi

A cukorgyár épületei szerencsésen vészelték át a háborús eseményeket. Április 28-án megalakult a Nemzeti Bizottság Bilics János elnök vezetésével. Az ügyeket azonban továbbra is a Falutanács intézte. Közellátási, Közmunka, Szociális, Gazdasági, Közegészségügyi és Idegen holmik felkutatására szolgáló Bizottságokat létesített. A jegyrendszer, az infláció, a közellátás gyakran megoldhatatlannak tűnő feladatokat jelentett. A tisztálkodási lehetőségek hiányos volta odavezetett, a Közegészségügyi Bizottság kénytelen volt ielenteni, hogy „terjed a rüh, a tetű, a pusztai beteglátogatás lehetetlen."

128 A Földigénylő Bizottság már 1945 áprilisában megalakult. Elnöke Gyuricza Mihály, alelnöke Dzsaja Károly lett. A négy demokratikus párt egyenlő arányban delegált képviselőket a 20 tagú bizottságba. Gyuricza Mihály betegségére, idős korára hivatkozva lemondott, utóda Szerdahelyi József okleveles gazda, volt uradalmi gazdatiszt lett. Intézkedett a földigénylők jelentkezéséről, május 4-én arról, hogy „a községi elöljáróságon 4 db 50 cm hosszú, egyik oldalán simára gyalult karóval jelentkezzenek." A nagybirtokokat felszámolva 15 650 kat. hold. állami földalap létesült, melyből 8435 holdat tett ki az elkobzott, 7165 kat. holdat a megváltott terület. A földigénylők száma 1200 volt. A földeket sorsolás útján osztották ki, 6-tól 12 holdas parcellákban. A kiosztás után fennmaradt 1500 holdnyi területből tartalékot képeztek, illetve egy részén az Országos Földbirtokrendező Tanács a Gőböljárási részen engedélyezte a Heves megyei Bodony községből 159 család áttelpítósét. A bodonyiak nagy szegénységben, élelem és gazdasági felszerelések nélkül érkeztek, ami sok gondot, problémát okozott az elkövetkező években. A Fehérvári Hírek 1945. október 5-i száma arról adott hírt, hogy négy ezres tömeg jelenlétében orosz hősi emlékművet lepleztek le. A mellette levő gróf Wimpfenn-kastély helyreállításáról, megőrzéséről nem gondoskodtak. Harminckét szobáját önkényes beköltözők szállták meg, többnyire cigányok és kétes elemek. A teljesen lehangoló képet mutató kastély később a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tulajdonába került. Használatára különböző elképzelések születtek, szociális otthont, később üdülőt terveztek létesíteni benne, végül is sorsára maradt. # Az Országos Földbirtokrendező Tanács 1945. augusztus 27-én 14044. sz. határozatával Ercsiben Állami Gazdaság létesítését rendelte el. Területét 1000 kat. holdban jelölték meg a határ sinatelepi részén. Október 16-án Földművesszövetkezet létesült. A gazdasági stabilizáció kedvező lehetőséget jelentette az 1946. augusztus 1-ével bevezetett új pénz, a Forint. Az új pénz sem tudta máról holnapra kiküszöbölni az infláció káros hatását. További harcra volt szükség a feketézők, árdrágítók, árurejtegetők ellen. Ebből a célból Ercsiben is Forintvédő Bizottságot szerveztek. 1947. elején alakult meg a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége helyi csoportja. A hatalom a dolgozó nép kezébe került. Ezt bizonyították az országgyűlési képviselő-választások. Különösen az 1947. aug. 31-i, amelyen 8 párt indult. A szavazásra jogosultak száma a járásban elérte a 22 700-at.