Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

34. Gánt 1. Gánth község tartozik Fejér megye, csákvári járáshoz. 2—3. A község egyedül a fenn említett néven neveztetik, s soha másképp nem neveztetett, sem másképp nem íratott. 4. A község mikor említtetik legkorábban, arról senkinek tudomása nincsen.

1 5. Honnan népesíttetett?

2 — Felső- és Alsó-Németországból. 6. A név eredetéről mit sem lehet tudni. 7. Gánth községhez tartozik Puszta-Kápolna, fél óra távolságnyira. Határos pedig keletről Csákvár mezővárossal, délről Zámoly községgel, nyugat felé Csákberény községgel, Kápolnapusztával és Kőhányáspusztával. Kelt Gánthon, 1864. május 20. Krausz János jegyző Jegyzetek 1 Gántra vonatkozó középkori okleveles adatunk nincs. 1662-ben mint puszta helységet írják le a Nádasdy család csókakői uradalmának javai között. Maid a Hochburgok s örököseik tulajdonába került. 2 A török uralom után telepítették be német lakosokkal. Farkas Gábor szerint móri németek jöttek át a XVIII. század elején (VEAB: 168.). A XVIII. század közepén újabb német telepesek jöttek Gántra. 1751-ben Lamberg grófnő magyar jobbágyokat telepített le. 35. Gárdony 1. Fejér megye, csákvári járás. Gárdony község, a Velencei-tó partján. 2. A községnek mindeddig egy neve volt, t. i. Gárdony.

1 3. Gordonnak soha más elnevezése nem volt. 4. Hogy mikor említtettik legkorábban, arról nincs adat.

2 5. Honnani népesítéséről sincs semmi adat. 6. Nincs iránta semmi hagyomány, sem semmi adat. 7. Semmi topográfiai nevezetességgel nem bír. — Határos Agárddal, Dinnyéssel, Sukoróval, Velenczével és Csongráddal.-' Kelt Gárdonban, 1864. június 7. Bone István bíró Jegyzetek 1 Gárdony csere útján került Zsigmond király birtokába, és ő az itteni ménesekkel együtt a Csepel-szigeti uradalomhoz csatolta. A török uralom után több birtokos osztozott rajta. 2 Károly feltételezése szerint a község neve személynévből származik. Személynévként 1291-ben, előnévként Mátyás korában fordul elő legkorábban (IV: 150—151.). Nagy Lajos ezt az adatot mellőzve, Csánki adatait fogadja el hitelesnek. Nála a legrégibb előfordulás 1424-ben, a községnév Gardon alakban. 1 Csongrád-puszta. 36. Gúttamási 1. Gúth-tamási

1 tartozik Fejér megye sármelléki móri járáshoz. 2. Helybeli elterjedéssel bír Tamási névvel, írásilag s országszerte pedig Gúth. — Hogy honnan veszi hozzá a melléknevet, t. i. Tamási, arról nem szólhatunk. 3. Nem volt. 4. Nem tudni.

2 5. Nem tudni.

3 6. Nem tudni. 7. Gúth-tamási községhez tartozik még Ó-gúth, Űj-gúth, Vaskapu. Ez a három mindenik szőlőhegy, lakosokkal van tele, Vaskapu pedig veszi eredetét a török háborúitól, midőn itt tanyázott és Székesfejérvár a felfogott vízzel kiönteni akart, mely vaskapu mai nap is fenn áll. Továbbá van az erdő közt még egy vadászlak a határban. Van még 2 malom: az első Vaskapui-malom, a második Gubacsmalom.