Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

Térmérték kimutatása: 1. Szántóföld 600 hold 1138 Q-öl, 1200 D-öllel számítva 2. Rétek és kertek 192 „ 1114 „ ,, 3. Szőlők 160 „ 1067 „ 4. Legelők 555 „ 140 „ „ 5. Erdők 2200 „ — 6. Unproduktiv 33 „ 522 „ Kelt Guttamási, 1865. január 28. Lorentz Schneider Richter Patseher Jósef Joseph Máyer Andreas Riegl Jegyzetek 1 Károly feltételezi, hogy a mostani Guttamási község eredeti helye Ó-gut pusztán lett volna, ahol az összeíráskor a 7. pontban említett vadászház állt. 2 Kézai Simon krónikája után az első okleveles emlék 1201-ből maradt. Régi neve arra utal, hogy a Gutkeled nemzetség alapította, s ezek kihalta után került a Bajzáthok birtokába. :! A török alatt elpusztult. 1762-ben németeket telepítettek a helységbe. 37. Gyúró 1. Gyúró község Fejér megye, budai kerület, bicskei járásban. 2. A községnek csak egy neve van, Gyúró.

1 3. Más elnevezést soha sem hallottunk. 4. A község hogy régi,-, az bizonyos, de hogy mióta áll fenn, nem tudhatni. Hogy ref. papok 250 év óta rendesen léteznek, az az egyházi anyakönyvekből kitetszik. 5. Hogy honnét népesíttetett meg, azt sem tudhatni.

3 6. Hogy a község nevét honnan vette, az sem bizonyos. Vágynak olyan öregek, kik azt mondják, hogy gyermekkorukban hallották az öregektől, hogy valami Gyúró nevű tót épített volna legelőször ide egy kunyhót, és arról neveződött. — Némelyek úgy gondolkoznak, hogy mivel hegyek közt völgyben esik, tavasszal és esőzésekkor igen nagy sár szokott benne lenni. Innét vette nevét, hogy igen nagy sárt gyúrnak vagy tipornak benne az emberek. 7. A határba előforduló nevekből sem tűnik ki semmi nevezetesség, mert rendes és természetes neveik voltak és vágynak, és most sem különböznek a régiektől, nevezetesen a szőlőhegyé: öreghegy. Szántóföldek nevei: Keskenyvölgy, mivel két egymáshoz közel lévő hegy közt fekszik. Harasztaljai dűlő, mivel még néhány év előtt az erdő alatt volt, de már most az erdő kiirtatott. Kopolyási dűlő,'' a közepében egy kopolya van, Váli határra dűlő, Zámori határra dűlő, Sándori dűlő — erről beszélik, hogy valamikor erdő volt ezen a helyen és egy Sándor nevű cigány égetett benne szenet. Belső dűlő, Középső dűlő, Papok dűleje? mivel itt a papoknak van a földjük. Hársos völgy, egy hegy alja, melyen valamikor hársfák voltak. Felsőrét, Alsórét, Malomárok közti rét — mivel a malomra innét folyik át. Gyúrót mindenfelől hegyek veszik körül, határai északról Szt. György puszta, Etyek, Zámor puszta, délről Kuldó, nyugatról Vaál. Kelt Gyúrón, 1864. május 15. Jegyzetté: Kádár Péter jegyző Pásztói János bíró Jegyzetek 1 1340-ben tűnik fel először az oklevelekben, Gyrou néven. 2 Eredetileg királyi birtok volt és egy községet alkotott Kuldóval. A fehérvári káptalan birtoka volt, 1636-ban a komáromi jezsuiták kezére került. A rend feloszlatása után a fehérvári székesegyházi káptalané lett. 3 Telepítéséről 1701-ből tudunk. Az ekkor betelepülők, mint legelső telepesek, kedvezményképpen csak fél portát tartoztak fizetni. ' Kopolya: áradásvájta, vízzel telt gödör. 5 Káptalan-major területén 1958—59-ben későrómai temetőt tártak fel (AR. II: 100.).