Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

menekülésszerűen — a várost. De ekkor is helyén maradt 50 család. A már itt lakott rácok tértek vissza 1690—94-ben, most már főleg a castellumnak nevezett várban telepedtek le. Az 1696-os országos összeírás alkalmával 57 családot találtak itt, ezeknek még házaik sem voltak, hanem földbe ásott kunyhókban éltek. A szerbek száma rövidesen megfogyatkozott. De így is az 1715-ös és 1720-as öszszeírások szerint a lakosság rác nyelvű volt, 1720-ban csak 31 család lakta a községet. A birtokos, Daróczy Katalin magyarokat telepített, de ezek rövidesen elhagyták a falut, valószínűleg református vallásuk gyakorlásának akadályoztatása miatt. Helyükre 1743—44-ben újra telepített a földesúr, de már „jámbor pápisták"-at (Nagy L., AR. VII: 89.). Ezzel a falu rác jellege megszűnt. 1748-ban jelentették a megyének a főszolgabírák. hogy több helységben — így Dunapentelcn is — megfogyott a lakosok száma a Bánátba település miatt (Jenéi, VEAB II: 198.). 1752-ben „laknak itt rácok is, úgy 40 házban, kiknek saját templomuk és pópájuk van" (Károly III: 31.). '' Rudnyánszky József Daróczy Katalin egyik leányági örököse volt. A második magyar telepítés már valószínűleg az ő műve volt. Az újonnan megtelepültekkel és a már ott lakó rácokkal is 1744. ápr. 24-én kötött szerződést. Az úrbérrendezési eljárásra pedig 1763. ápr. 22-én került sor. ' A Zalay plébános által említett birtokfeldarabolás 1761. ápr. 27-én történt. Dunapentele lakottságának adatai az 1784—87-es II. József-kori összeírás szerint: 267 házban 428 család lakott, összesen 1802 személlyel (Móra, FMTÉ 6: 314.). s Pantaleon kolostora nem azonos a Csepel-szigeten lévő kolostorral. Pantaleon monostoráról közelebbit Lázár diák 1528-ban készült másolatban fennmaradt térképe alapján tudunk. E szerint a pentelei sziget északi csúcsán, egy római őrtoronyra emelték a monostor falait. Romjait a Duna alacsony vízállása esetén látni lehetett. 1903-ban a Duna szabályozásakor felrobbantották. !l A helységnek Rácpentele elnevezését a XVIII. században használták. Hivatalos iraton utoljára 1783-ban találjuk, ezután Dunapentele lesz. így az 1784-es összeírásban is D. Pentele Falu néven fordul elő. 10 Pentelén vezetett keresztül az egyik legrégibb országos utunk, a Budáról Eszékre vezető, ezen a szakaszán baranyainak nevezett nagyút. " Annamatia római tábor Baracs területén volt. Százhalom és Ercsi között volt Matrica, az adonyi vöröskereszt és a Duna között feküdt Vetus Salina, Dunapentelén az öreghegyen Intercisa castruma. 12 Mehádia = római község a Bánságban (római neve: ad Mediám). 1:1 Az itt említett templom 1862—1864 között épült. Kozider jelentése: kecskelegelő, valószínűleg XVII. századi elnevezés. Az ún. Kozider-padláson ásatás során őskori földvárat és 3 elrejtett bronzkincset talál_ tak (AR. 2—3: 134, VIII—IX: 67—68., 175.). '•' Az egésztelkes jobbágy illetősége a XVIII. végén Dunapentelén fél hold belsőség, 32 hold szántó és 3 szekér szénát termő rét volt. A fél-, negyed- és nyolcadhelyes birtokállománya arányosan kevesebb volt. "' A Táborállás felől folyik a Felsőfoki árok, majd a Lebuki és Brettyó (Alsófoki) patak egy darabig párhuzamosan halad, később a Brettyó északnak fordul, és mikor az óváros közepére ér, egybeömlik a vízét a Dunába vezető Lebuki patakkal. — A Táborállás dűlő nevét az átkelési engedélyre váró utasok hosszabb várakozásával, táborozásával magyarázzák (Fitz Jenő: Török erődítések, 5.) A II— III. század fordulóján, Intercisa virágkorában, kőalapozású, esetleg kőfalú házak épültek ezen a részen. '' Zúgó = a vízgyűjtő gátján keresztülvezető, rendszerint fedett csatorna, mely a felesleges víz kibocsátására szolgál. 27. Egres 1. A község neve Fel-Egres,

[ fekszik ez a budapesti kerületben Fehér megyében, a sármelléki járás déli részén, szolgabírói székhelye Sárbogárd. 2—3. E község az úgynevezett Sárrété nyugoti szélén fekszik, hol a Sárvíz (Nádorcsatorna) folyik, miért is a községet köznyelven Sár-Egresnek valódi, eredeti — vagy régi és levéltári — nevéről Fel-Egresnek'

1 nevezik. 4. A község legkorábbi említéséről nem tudunk semmit.

3 5. A község telepítése, mennyire kipuhatolni lehetett, történt mintegy 1650 körül/

1 6. A telepítés — vagy megszállása e községnek magyar hon, magyar ajkú népeiből történt, kik jelenleg is tisztán magyar ajkú s földmívelő polgárok. — Nevének eredeti elnevezéséről semmi adatunk nincs.