Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

7. A község határában következő topográphiai elnevezések találtatnak: a) Aranyvíz — ez most kaszáló rét, régente a Sárvíz és Sió területeinek állóvize volt. b) Ebszájú — ez dombos sziget a Sárvíz és Sió vize lapályai között. c) Csigás ér — most kaszáló rét, régi vízmosási medre a Sió vizének. d) Belátó — ez szántóföld, mely oly magas fekvésű, hogy innét a községbe beláthatni. e) Derék — ez a Sió vize még most is fennálló régi folyásának kanyargós medre — mély vizet tartó kopolyákkal és náddal. Van ezen adóközösséghez tartozó 2 puszta, u.m. Fáncs- és Örs-puszta. Ezek közül Fáncs-puszta'' fekszik a Sárrété nyugoti szélén, szép majorsági s gazdasági épületekkel. — Ez régenten helység volt, mire a templom helye

1

' még most is emlékeztet. — Ennek határában a következő topográfiai elnevezések vannak: a) Fáncs-alja, kaszáló rét, lapály fekvésű. b) Kígyós — ez nagy legelő mező, dombos fekvéssel. c) Tarnócza — ez majorság, Örs-puszta' — sok gazdasági épülettel — fekszik a Sárrété nyugoti szélén. — Ennek határaiban található topográfiai elnevezések a következők: a) Bacs-major — régenten község volt b) Horgos — szőlőhegy c) Ödön — majorság d) Kisvölgy — hosszú kanj^argós völgy, legelő mezővel. e) Bacsitó — vízállás f) Kökényes — tüskebozótos vesszőt termő bokros hely. Kelt Egresen, 1864. május 1. Szabó István jegyző Jegyzetek ' Eredetileg besenyő település volt, egy részét Róbert Károly adományából több Fejér megyei községgel együtt a Simontornyai uradalomhoz csatolták. Ladányi Gergely után a Laczkok, majd a Kanizsaiak bírták. 1696-ban Zichy Pál örököseié volt. - Károly szerint két Egres község volt: Felső-Egres Fejér megyében és Alsó-Egres Tolnában. Felső-Egrest Sáregresnek, Alsó-Egrest Pusztaegresnek is hívták (IV: 50.). :! „Egres" neve legkorábban 1338-ból maradt fenn: Szokolyai Margit: A magyarországi besenyő telepekről. Föld és Ember, 1929: 65. 4 A lakosság egy része a telepítések után is mozgásban maradt. Egyesek elköltöztek vagy elszöktek, az elhagyott üres házakba a földesurak megbízottai új telepeseket toboroztak. Így tudjuk, hogy 1715—20 között Zichy János gróf az összeírások hátlapjára feljegyezte megszökött jobbágyainak tartózkodási helyét. Az egresiek új helyei Kajdacs, Gyönk, Dorog, Simontornya, Földvár, Füle voltak. (OL Zichy _ lt. fas. 133.) 5 Fáncs-puszta eredetileg királyi birtok volt, a király hírnökei lakták, melléjük besenyőket telepítettek. A veszprémi püspök is kapott egy birtokrészt belőle. A török uralom után a Zichy grófok tulajdona lett. 6 Neve, Fanch, 1261—1421 között fordul elő először okleveleinkben. 1391-ben a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt egyházat is emeltek itt. A török uralom alatt elpusztult, de a templom helyére még 1864-ben is emlékeztek. 7 Örs-puszta: szintén besenyő telep volt. 28. Ercsi Ercsi mezőváros fekszik Fejér vármegyében, bicskei kerületben, tartozik a bicskei járáshoz. 1. Jelenleg közönségesen Ercsinek

1 (németül Ercsin) mondatik, 1762. évben, midőn a szerzetesek

2 (a capistránok'

5

) eltávoztak és a plébánia felállíttatott, az okmányokban Ercsénynek íratik, akkor még falu

4 lévén. 1854-ben mezővárossá emeltetett. Fekszik a Duna mellett, határa dombos, kitűnik 3 dombsánca, melyekből kettő északkeletről — délkeletre vonuló völgyet képez. Régente

5 baracskai Pálffyk birtoka'' volt, kikről a Szapári ágra szállott, ezektől b. Lilién ... vette haszonbérbe, ki először kezdette a gazdaságot a gyáriparral összekötni,

7 s ennek leányával b. Eötvös Ignác tárnokmester kezére került, kiről mai birtokosára b. Sina Simonra maradt. 2. Ezen Ercsi mvárosnak csak egyféle neve van (németül Ercsin).