Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

TANULMÁNYOK - Jenei Károly: A székesfehérvári Könnyűfémmű története 1941 – 1946.

mának jószágkormányzója. A Magyar Bauxitbánya Rt. igazgatósága, melynek gr. Hunyady Ferenc lett az elnöke, hogy tervezett ajkai timföldgyára és alumíniumkohója energiaszükségletét biztosítsa, 1940. szeptember 14-én szerződést kötött az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.-gal, az ajkai szénbányák tulajdonosával. Az Izzó Ajkán nagyszabású erőmű létesítését és üzembe helyezését vállalta. A timföldgyár és alumíniumkohó felépítésére a Magyar Bauxitbánya Rt, az Ipari Munkaszervező Intézettől 25 millió pengős kölcsönt szerzett. A Magyar Bauxitbánya Rt igazgatósága ekkor került kapcsolatba a berlini Dürener Metallwerke könnyűfémmű vezetőivel, akik a magyar— német repülőgépgyártási program kivitelezésébe kívántak bekapcsolódni. A német légügyi minisztérium az angolszász légitámadások pusztító hatása következtében a fasiszta Németország repülőgép-gyártásának széles körű bázisát Magyarországon akarta megszervezni és biztosítani. A magyar tőkések az előre látható profitból nem akartak kimaradni. Elsőnek a WM Acél- és Fémművek Rt sietett részvételét a magyar—német repülőgépgyártási program végrehajtásában biztosítani. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal együtt 1941-ben a Messerschmidt típusú repülőgépek gyártására megalapította a Dunai Repülőgépgyárat. Ugyanakkor Csepelen új könnyűfémművet helyezett üzembe. Az Alumíniumérc Bánya és Ipar Rt pedig Almásfüzitőn évi 100 000 tonna kapacitású timföldgyár építését határozta el. A Dürener Metallwerke, mely timföldgyárral és alumíniumkohóval nem rendelkezett és csak a félgyártmányok tekintetében volt versenytársa a Vereinigte Aluminiumwerke berlini cégnek, szintén részt kívánt venni a magyarországi repülőgépgyártásban. Ezért a Magyar Bauxitbánya Rt-nek ajánlatot tett, hogy a repülőgépgyártás elősegítésére hajlandó Magyarországon egy hengerművet felállítani. A két vállalat között hamarosan, 1941. június 25-én létre is jött a megállapodás, melyben a Dürener Metallwerke vállalta, hogy a Magyar Bauxitbánya Rt-gal közösen félkészáruk gyártására könnyűfémművet létesít és azt egyelőre évi 2500 tonna félkész áru gyártására berendezi. A könnyűfémművet a két vállalat olyan gyorsan építi meg, hogy az ajkai kohó üzemének megindulása után néhány hónap múlva üzembe helyezhető legyen. A Dürener Metallwerke vállalta az építési tervek elkészítését, a gépi berendezések szállítását és a magyar munkások betanításához megfelelő szakszemélyzet biztosítását. Felelősséget vállalt azért is, hogy a gyárat a korszerű technikai követelményeknek megfelelően szereli fel, továbbá szabadalmait átadja és díjtalanul szaktanácsokat ad. A Magyar Bauxitbánya Rt. igazgatósága viszont kötelezettséget vállalt, hogy a szabadalmakat titkosan kezeli és azokat harmadik félnek nem adja át. A Magyar Bauxitbánya Rt. a berlini vállalattal kötött szerződés értelmében 7 millió pengős alaptőkéjét 10,5 millió pengőre emelte fel. A 3,5 millió pengő értékű új részvényeket a Dürener Metallwerke vette át. A vállalat 15 tagú igazgatóságában a németek 5 taggal vettek részt. A tárgyalások során a könnyűfémmű összes építési és berendezési költségeit 11,5 millió pengőben állapították meg. A berlini vállalat az alaptőke-hozzájáruláson kívül az építkezési és berendezkedési költségekből 8 millió pengőt vállalt. A könnyűfémmű profilját a szerződésben bádog, rúd, szalag, lemez, cső, drót, szegecs, formaprés és kovácsolt darabok gyártásában jelölték meg.

9 A Magyar Bauxitbánya Rt. egyébként tőketörlesztés és ka-