Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus 1700-1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest 2000. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 36.)
Tanulmány - III. Nyomdatitkok és szerzőségi kérdések
„minden Egyházi Tanittó meg szerezné magának b. Rambach Doctornak könyvetskéjét: Der Wohl Unterrichtete Catechet, a' melynek summáját fel találod b. Szabó János Uram Catechismusának Elöl járó beszédjében, melly nyomtattatott Norinbergában Í135dik Esztendőben."' 65 Említésre méltó, hogy Rambach és Sartoris Jénában személyesen ismerhették egymást. A régi irodalom (Bod, Horányi, Klein, Haan) állításával ellentétben szintén Sartoris volt az, aki ezen a területen tovább tevékenykedett: Rambachot fordított (Gyermekeknek kézi könyvetskéjek), kátét bővített. 166 Bárány János így méltatta Sartorist temetési beszédjében: „Valóban nem vehetünk jó könyvet sem Templomban, sem Othon kezünkbe söt még gyermekeinknek sem adhatunk, hogy e' férfiúról ne tartoznánk Istenhez való hálaadással megemlékeznünk.'" 61 A fentiekben bemutatott könyvkiadói kör középpontja egyértelműen Sartoris nemescsói-kőszegi gyülekezete volt. O tartotta a kapcsolatot dunántúli kollégáival, a bécsi és a birodalmi patrónusokkal, s a környékbeli nyomdákkal. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy éppen 1734-ben adott ki (hely nélkül) Ludwig Friedrich Cless nemescsói német lelkész, Sartoris kollégája egy német nyelvű kátét, mely a lutheri Kis káté kérdésein és feleletein túl odaillő énekeket is tartalmaz. 168 Valószínűleg ez a mű is kapcsolatba hozható az 1734-ben induló, fent ismertetett vállalkozással. A kétféle kiadói magatartás fenti megkülönböztetése (változatlan utánnyomás termékeny átdolgozás) igen hasznosan alkalmazható Fábri Gergely munkásságának számbavételekor. Győri rektorként 1733-1734-ben Fábri lényeges bővítés nélkül készített a prés alá egyházi könyveket, szerzőnek még az új Útitárs és a Centifolia esetében sem tarthatjuk, inkább szerkesztőnek. 169 Ezzel szemben 1751-ben mint szuperintendensjóval nagyobb terjedelemben bocsátja közre a - még 1750-ben is változatlanul utánnyomott - győri kátét, melynek előszavában egyrészt a tanév kiterjesztésére biztat, másrészt a mindennapi katechizációra int. 17 " Gondolatai Sartoris előszóira vezethetők vissza. A kátét Fábri 1751 őszén még csak tervezte kiadni (91), és a vadosfai zavargások után épp hogy módja lehetett erre. 171 Az „175l-es jénai" kátét ,A5 p. 216. Idézi: Fehér 1996. 37. "" Luther Marton Kis katekisniussa. „Nürnberg" [Sopron], 1747. Pctrik 11.625; Ecscdy 68. sz. Bibliai történetek is találhatók benne (50-72). Vö. Krupecz 1895. 347-348. Sartoris szerzőségéről Bárány János (93) mellett: Szelestei 1986. 115-116. "' 7 Bárány János: Az Isten házában égö és világosító világosság. H.n. 1756. 20. m Krupecz 1895. 352. Clcss Württembergből jött Nemcscsóra! Szelestei 1991. 343-344, 350-351. ""Krupecz 1895. 349-350. 171 Vö. Payr 1894.
