Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus 1700-1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest 2000. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 36.)
Tanulmány - III. Nyomdatitkok és szerzőségi kérdések
egészítik ki az oktatási célra összeállított ima- és énekeskönyvek, az Aranylántz veleje (H.n. 1752) és a Régi és uj zengedező mennyei kar Veleje („Jéna, 1751"), 172 melynek megjelenése ugyancsak 1752-re tehető. Az utóbbiak Fábri akadályoztatása miatt valószínűleg ugyancsak már Sartoris munkái (mind a szerkesztés, mind az előszók), ahogy a káté sajtó alá rendezése is talán neki tulajdonítható. Érdemes még egyszer végigfutni viszont a „jénai" impresszummal ellátott kiadványokon: 1726 Súlyos papi teher (Vázsonyi) 1734 Aranylánc kibővítve (Bárány (?) előszavával) 1735 Uton járók kézben viselő... (Sartoris) 1736 Atyafiságos serkentések (Bárány, Sartoris) 1740 Ágostai Hitvallás (Bárány, Sartoris) 1740 Gyermekeknek kézi könyvetskéjek (Sartoris) 1741 Igaz keresztyénség (Vázsonyi, Bárány, Sartoris) 1747 Aranylánc (mint 1734) 1751 Győri katekizmus kibővítve (Fábri előszavával) 1751 [1752?] Régi és új ZMK veleje (Sartoris?) 1751 [1752] Boldog halál szekere (Sartoris előszavával) „A bibliográfiánkban regisztrált hamis nyomdahelyű evangélikus könyvek címlapján legtöbbször Frankfurt, és körülbelül egyenlő mértékben Augsburg, Jéna, Lipcse vagy Wittemberg neve olvasható. A hamis hazai nyomdahelyek közül csak az evangélikus Lőcsét és a református Debrecent választották - érthető okokból. A tényleges nyomdahelyek megfejtése azt bizonyítja, hogy nem volt rendszer e külföldi városnevek kiválasztásában, mindössze annyi, hogy a protestáns munkák címlapjára következetesen németországi helynevek kerültek. Agyőri Streibig-nyomdafelváltva használta az augsburgi, frankfurti, nürnbergi, zürichi vagy wittenbergi megjelenési helyet. A soproni Siess-nyomda legtöbbször a Frankfurt helynevet használta, de nyomtatott Augsburg, Lipcse, Nürnberg és Regensburg mellett Debrecen és Lőcse hamis impresszummal is." 173 - írja V Ecsedy Judit. Valami rendszer mégiscsak fölfedezhető, csak nem a nyomdák felől nézve. A városnevek elsősorban a művekhez köthetők. Láttuk, hogy a ZMKbővítetlen kiadásai az eredeti „Lőcse" helynevet hordták. A kibővítettek viszont 1735től évtizedekig „augsburgiak" voltak, bárki is nyomtatta őket, mert a helynév a kiadóhoz, Ludvig Jánoshoz kötődött (talán az Ágostai Hitvallásra utalva választotta?). Frankfurt ezzel szemben 1743-tól az ÚZMK és a Zsoltárok privilégiuma, a könyveket 172 Petnk 1.14-15; Payr 1898. 159-160; Ecscdy 81. sz. 173 Ecscdy 1996. 53.
