Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus 1700-1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest 2000. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 36.)

Tanulmány - II. Centrum és periféria

intendens, ám csak az 1690-es években vette föl a kapcsolatot Spenerrel és Francke val, ezért nem valószínű, hogy az 1677-től Stift-lakó Lövey Balázs, későbbi győri lelkész (1685-1707) pietista eszméket vitt innen haza (és az teljesen kizárható, hogy egy évtizeddel korábban az idősebb Ács Mihály ugyaninnen kész pietistaként tért volna haza

43

). Andreas Adam Hochstetter 1697-ben lett Tübingenben professzor, hallei mintára bevezette az egyetemen a katechetikai képzést és a collegium pietatisokat, az ő tanítványa volt a nemeskéri Asbóth Ádám (59),

44 míg a soproni Michael Weiß, a ken szegi Rumy Sjámuel, továbbá Jakob Friedrich Gauppe és Konrad Leopold Tiefftrunk, a későbbi varsádi lelkészek Hochstetter barátját, a reformátusokkal való megbékélést hirdető Christoph Matthäus Pfaffot (1686-1760) hallgatták.

45 A magyar pietisták württembergi kapcsolatait azonban nem szabad „a württembergi pietizmus magyarországi befolyásaként" értelmeznünk. A Johann Albrecht Bengel (1687-1752)

4f

' működése előtti pietizmus Württembergben még a speneri-hallei irányzatot követi. Egyedül Johann Reinhard Hedinger (1664-1704) Újszövetsége (Stuttgart, 1704: ebből veszi majd Bárány György Újtestamentoma a praktikus magyarázatokat) tartalmaz ezen túlmutató motívumokat. Még Bengel pozsonyi levelezőtársánál, Johann Matthias Marthnál sem lehet gyanakodni „württembergi" hatásra, hisz Bengelnek a württembergi pietizmust meghatározó művei csak Marth halála után jelentek meg.

47 Altdorfban Gustav Georg Zeltnernél

48 a már említett Konrad Leopold Tiefftrunk disputált 1727-ben, míg Königsbergben Heinrich Lysius (1670-1731)

4<J professzor, s egyben a Collegium Fridericianum igazgatója volt Kis Péterre (nemescsói lelkész: 17141729) jelentős hatással. Pietista eszmékkel 1726-tól kezdve még Wittenbergben is lehetett találkozni Johann Caspar Haferung (1669-1744) és Johann Georg joch (1676-1731) professzorok közvetítésével. Tudjuk, hogy Fábri Gergely nem volt hallgatójuk, de pl. Pavol Doleschall majdani nemescsói tanító igen (55). Feltételezhető, hogy Torkos József, Magdó András, Balog Ádám, Ratkótzy Miklós, akik idehaza jól együtt tudtak működni pietista lelkészekkel, már diákként is közeledtek ehhez az eszmevilághoz. A pietizmussal kapcsolatban a szakirodalom előszeretettel használja a kisugárzás (Ausstrahlung) kifejezést. Ez a kép azt a véleményt implikálja, hogy a pietista eszmék egy központból (pl. Haliéból) terjedtek el a világ minden tájára. Az elképzelésnek kétségkívül van jogosultsága, hiszen August Hermann Francke valóban széles körű misszióban, sőt az egész világ Jobbításában" gondolkodott. Programját először 1701ben fogalmazta meg Project zu einem Seminario Universali oder Anlegung eines PflantzGartens, von Welchem man eine reale Verbesserung in allen Ständen in und auserhalb Teutsch45 Ahogy ezt Szent-Iványi (1936. 33) állítja. 44 A félkövér számok a forrásgyűjtemény dokumentumaira utalnak. 45 Pfaff beírását meg is találhatjuk Weiss albumának 3. lapján: Vízkclety 1963. 168. 46 TRE 5,583-589. 47 Ld. Wächter 1865. 208-253: Bengel és Marth levelezése 1719-1734. 48 Zeltnerhez ld. Tarnai 1993. 22-23; TRE 2,327-329. 49 TRE 19,305-311.