Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

Iflf. Tiszaföldvár, új templom, erőteljes párkányzatot látunk, fölötte vonul a lépcsőzetesen emelkedő, antikizáló füzérekkel ékesített oromfal. A belső tér ugyancsak egytermes, téglalapos, külön oltárképpel. Szerényebb példák közé tartozik, de ízléses, könnyed kis templom a tiszaföldvári. Különösen az erős párkányzat és a timpanonnal ellátott kiugró kapurészlet tüntet föl klasszicizáló vonásokat. (43. és 44. képek.) Alaprajzilag a legegyénibb megoldások egyike a csepeli, 1927-ben fölszentelt templom, amelyet Voftka József tervezett. Hosznégyszögnek induló alaprajzát az oltártér előtt kétoldalt félköralapú kiugrás töri meg. Falazása sima, nyugodt, tágas négyszögű ablakai vannak, kivéve a homlokzat hatalmas, modern, félkörívű ablakát. Szembeötlik homlokzatán az egyszerű, két oszlopon nyugvó, újszerű timpanon. Vaskos, négyszögalapú, jobboldalt álló tornyának felső emelete nyocszögalapú, a magyar klaszicizáló templomokra annyira jellemző erkélyes körüljáróval. A templom összhatásában ki kell emelnünk a tömegességet s a díszítőelemek csaknem teljes hiányát. (45. kép.) 46. Budapest—Kőbánya 45. Csepel